Mit dobtak be karácsony előtt a múzeumok?
KIÁLLÍTÁSAJÁNLÓ
A múzeumok nemcsak adventi programokkal, hanem új kiállításokkal is meglepik közönségüket!
| MTI - MMO |
2014-12-14 12:00 |
Vendéglátás-történeti állandó
A magyar polgári vendéglátás aranykorát, a szakma 19. század végétől a második világháborúig tartó történetét mutatja be a Vendéglátóipari Múzeum szerdán nyílt új, állandó kiállítása Vendéget látni, vendégnek lenni címmel. A látogatók megtudhatják, hol és hogyan töltötte szabad idejét a hajdani polgár, hova utazott, hol szállt meg, mit rendelt asztalához. Megelevenedik egy korabeli szálloda, egy kávéház és egy étterem is, valamint egy cukrászda a cukrászműhellyel együtt.
Az otthoni vendéglátást egy középpolgári lakás idézi meg konyhával, kamrával, ebédlővel, valamint az ezekhez kapcsolódó bútorokkal és tárgyi eszközökkel.
Az érdeklődők betekinthetnek a korabeli mulatók és fürdőhelyek világába is, megtudhatják, melyik gyógyvizet ajánlották fürdésre és melyiket fogyasztásra, kiderül, hogy miért lett sikeres a Gundel étterem, vagy a Gerbeaud cukrászda, valamint a leghíresebb magyar ételek és édességek, például a Jókai bableves, a palócleves vagy a dobostorta történetét és eredeti receptjeit is megismerhetik.
A helyszínen elhelyezett interaktív eszközök nem csak a kávéházak ismert művészekből álló törzsközönségéről adnak tájékoztatást, de részletesen bemutatják a kor személyzetének, a szobalánynak, a londinernek, a séfnek vagy a sommelier-nek a munkáját is.
Hegedűs 2 László: A JÖVŐ A JELENRE HULLVA HULL A MÚLTBA
Forrás: Hegedűs 2 László / mucsarnok.hu
Képpraxisok
A képi forrásokra való utalás, a fotó változatos felhasználása köti össze a Műcsarnok Képpraxisok című tárlatának három képzőművészét; Hegedűs 2 László, Lévay Jenő és Váli Dezső munkái szombattól láthatók a kortárs kiállítóhelyen.
A klasszikus kétdimenziós képzőművészeti műfajok művelői, a festők, a grafikusok sokáig konkurenciát láttak a fotóban. Később hosszú, ma is tartó, filozófiai és esztétikai megalapozású, műfajok közötti párbeszéd indult. A „képcsinálás”, a képpraxisok végtelen lehetőségei tárultak fel. A fotó készítőjének nézőpontja továbbgondoló mozgást diktál, egyedi esztétikát kínál. Az alkotó húz egy vonalat, megtalál, vagy készít egy fotót, és a végeredmény bármi lehet. A fotóval is „tervet” készíthet a művész.
A három kiállító, Váli Dezső, Hegedűs 2 László és Lévai Jenő egyéni utakon jár. Legyen fotójuk egy mű terve, talált tárgy, közös pont a képi forrásokra való utalás, a fotó többcélú felhasználása és továbbgondolása. Ismerik, érzékelik, reflektálnak Baudrillard gondolatára, hogy „mindig a képek gyilkos hatalma, ami a valódit, a modellt fenyegeti”. Három párhuzamos, életre szóló kísérlet, amelynek örökké utakat kereső vonalai, ha nem is a végtelenben, de most a Műcsarnok terében egy időre összefutnak.
Sorsok és találmányok
A magyar tudományos és gazdasági életben komoly sikereket elért zsidó származású tudósoknak, feltalálóknak állít emléket a budapesti Közlekedési Múzeum szerdától látható Sorsok és találmányok című kiállítása.
A tárlat azoknak a feltalálóknak, alkotóknak a tárgyait, kísérleti eszközeit és a hozzájuk kapcsolódó dokumentumokat mutatja be, akik bár sokat tettek Magyarország iparáért és tudományos felemelkedéséért, származásuk miatt munkaszolgálatra kerültek, vagy a gettóban, a Duna partján, esetleg koncentrációs táborokban haltak meg.
A kiállításon egyebek mellett az első magyar számítógépet, a Richter és a Chinoin gyógyszergyárak termékeit, a Weiss gyár egy motorkerékpárját, a golyóstollat és sok más olyan tárgyat is megismerhet a közönség, amelynek alkotója hozzájárult Magyarország műszaki kultúrájához.
Digitálisan olvasható például Kozma László "pepitafedeles füzete" is, amelyben a mauthauseni és günskircheni lágerekben telefonközpontterveket vázolt fel, hogy szellemi és testi épségét megőrizze.
A kiállítás részletesen bemutatja Arany Dániel matematikus, Aschner Lipót, a Tungsram gyár vezérigazgatója, Bíró László József, a golyóstoll megalkotója, Bródy Imre, a kripton töltésű izzólámpa feltalálója, Goldberger Leó textilgyáros, Heller László, a Heller-Forgó hűtőtorony társfeltalálója, Hiller József, a magyar alumíniumipar úttörője, Kozma László, az első magyar számítógép megépítője, Richter Gedeon, a Richter gyógyszergyár megalapítója, Selényi Pál kísérleti fizikus, Szily Pál orvos-kutató, Wolf Emil, a Chinoin alapítója és a Weiss család tagjainak életét. A tárlat emlékeztetni kívánja a közönséget arra is, hogy a kutatások szerint az iparban dolgozó 140 000 zsidónak a 95 százaléka kisiparos volt, illetve munkás és tanonc, az ő munkájuk szintén kiemelt jelentőségű volt az ország ipara számára.
A bemutatott alkotók életútjáról a jövőben konferenciát is rendeznek a Közlekedési Múzeumban, valamint egy tanulmánykötet is megjelenik, amely a kiállítás katalógusát is tartalmazza.
A tárlat március 1-jéig látogatható.
Halálmars
Az első világháború során a szerb hadszíntéren fogságba esett magyar katonáknak emléket állító kiállítás nyílt a Szamár-sziget szellemkatonái - A nagy háború balkáni halálmarsa címmel csütörtökön Budapesten, a Magyarság Házában.Az első világháború kezdetén, 1914-ben a szerb hadszíntéren fogságba esett katonákat nyolcszáz kilométeren át terelték a Balkánon, majd napokig marhaszállító gőzösök gyomrában hánykolódtak, mire a Szardínia melletti Asinarára (Szamár-sziget) értek. A 85 ezres "fogolytömegből" végül mindössze hatezren térhettek haza, sokan jóval a háború befejezése után. A legtöbb hősi halott Magyarországról származott.
A balkáni halálmarsot megjárt hadifoglyok történetének bemutatására vállalkozott Margittai Gábor feleségével és egyben kutatótársával, Major Anitával közös Asinara-projektjével, amely három pilléren nyugszik. Első része volt Margittai Gábor Szamár-sziget szellemkatonái - A nagy háború eltitkolt halálmarsa című, idén októberben megjelent könyve, második eleme a most megnyílt kiállítás, és Margittai Gábor főszereplésével, szakértői közreműködésével, Major Anita rendezésében ősszel egy ötvenperces dokumentumfilmet is forgattak a hadifoglyok végállomásán, Asinara szigetén.
A Magyarság Házában január 18-ig látható kiállításon korabeli fotók, valamint a hadifoglyok történetét feltáró kutatóút során készült fotók és filmfelvételek segítségével kaphat betekintést a balkáni halálmars történetébe a látogató.
