Ezt néztük 2014-ben
REKORDOK
Ethno-trezor, Árpád-kori falu, a fáraók Egyiptoma és Leonardo da Vinci találmányai – ezekért a tárlatokért kereste fel a vidéki múzeumokat a legtöbb látogató a tavalyi évben.
| MTI - MMO |
2015-01-06 07:51 |
Népművészet újraértelmezve
Déri György, a debreceni múzeum alapítójának és névadójának, Déri Frigyesnek a testvére 1937-ben ajánlotta fel a városnak néprajzi gyűjteményét, mely hetven év után került ismét kiállításra. A Déri Múzeum Ethno-Trezor című tárlatán a kétezer darabos gyűjtemény mintegy négyszáz tárgyát tekinthették meg a látogatók. A gazdag gyűjteményi anyag mellett a múlt tárgyait a ma emberéhez közelebb hozó, egyedi, látványos installációk is hozzájárultak a sikerhez: a múzeum október közepén köszöntötte a tárlat 50.000. látogatóját.
Árpád-kor a skanzenben
Csaknem hetvenezer látogató járt 2014-ben a nyíregyházi Sóstói Múzeumfaluban. Az öt néprajzi tájegység – Szatmár, Rétköz, Nyírség, Nyíri Mezőség és Bereg – népi építészetét, régi épületeit őrző falumúzeum 2014-ben egy Árpád-kori falurésszel bővült, amelynek létesítményeit ásatási megfigyelések, történelmi források és néprajzi kutatások alapján alakították ki. A másfél hektáros területen egy-egy honfoglalás kori lakóépületet, földbe vájt házat, alföldi paraszt lakást, várjobbágyi otthont és pákász kunyhót építettek fel. Látható továbbá egy visegrádi ház, amelyben szemléltetik a kor falvainak kialakulását, az ötletektől kezdve a kivitelezésig. Kemence, műhely, terménytároló és kút ugyancsak épült az Árpád-kori falurészben. A honfoglalás kori falu mellett bővítettek egy régi uradalmi magtárépületet is, amelyben 400 négyzetméter alapterületű kiállító- és rendezvénytermet hoztak létre.
A nyíregyházi szabadtéri múzeum bővítése idén is tovább folytatódik. Az országban egyedülállónak számító kismesterségi műhelyek számát 2015-ben kettővel növelik; egy hajdani kisvárosi varrodát, valamint egy szabóságot alakítanak ki a Sóstói Múzeumfaluban.
Leonardo Pécsett
A korszak jeles hazai költőjéről, Janus Pannoniusról elnevezett múzeumban várta a közönséget a reneszánsz művész és feltaláló, Leonardo da Vinci mérnöki és tudományos tevékenységét bemutató izgalmas tárlat. A polihisztor több mint hatvan találmányát méret- és korhű modellek, rajzok és multimédiás eszközök segítségével, közel 1500 négyzetméteren, Pécs három kiállítóhelyén ismerhették meg az érdeklődők.
A kiállítás nemcsak a múzeum falain belül fogadta az érdeklődőket: a város főterén felállított 8,5 méter magas Sforza-lovasszobor mellett a múzeum részt vett Pécs szabadtéri programjain, például a Pécsi napok rendezvénysorozatán is. A tárlat sikere a Janus Pannonius Múzeum állandó kiállításaira is ráirányította a figyelmet, így a múzeum látogatóinak száma már augusztus elején meghaladta a százezret.
Egyiptom a Tisza partján
A Móra Ferenc Múzeumban a 2014-es év a fáraók éve volt: az elmúlt hónapokban a közgyűjtemény és kiállítóhelyei „Egyiptomba öltözve” várták a látogatókat. A nemzetközi összefogással létrejött tárlaton 114 ezer látogató ismerkedhetett meg az ókori Egyiptom titokzatos világával. A fáraók Egyiptoma című nagyszabású kiállításával az intézmény minden eddigi látogatórekordját megdöntötte, egyúttal múzeumtörténelmet írt: vidéki múzeumban még soha nem jártak ennyien időszaki tárlaton.
A Móra Ferenc Múzeum fáraó-kiállítása három helyszínen várta a látogatókat: a főépületben a vallással és az uralkodókkal, a Fekete házban a mumifikálás és az orvoslás rejtelmeivel, míg a Kass Galériában a temetkezés titkaival ismerkedhettek meg az érdeklődők. A lenyűgöző műtárgyaknak, az izgalmas installációs megoldásoknak és az interaktív elemeknek köszönhetően a tárlat nem csak Szeged, hanem az egész régió egyik legfontosabb kulturális eseménye volt az elmúlt évben.
