©2011 magyarmuzeumok.hu Minden jog fenntartva.

Mit adnak a múzeumok a kultúra napjához?

A Magyar Kultúra Napját hivatalosan 1989 óta ünnepeljük január 22-én és főhajtással adózunk ilyenkor Kölcsey Ferenc előtt,aki ezen a napon fejezte be a Himnuszt. Országszerte kiállítások, előadások,tárlatvezetések várják az érdeklődőket ezen a napon.

Ingyenes belépéssel, épületsétával és tárlatvezetésekkel is várják az érdeklődőket január 22-én a budapesti Néprajzi Múzeumban. A Megvetés és önbecsülés című időszaki kiállításban délelőtt Szuhay Péter kurátor, délután Kerék Eszter társkurátor mesél az üstfoltozókról, drótostótokról és teknőscigányokról. A Kő kövön - Töredékek a magyar vidéki zsidóság kultúrájából című időszaki tárlatot Szarvas Zsuzsa, a kiállítás rendezője mutatja be az érdeklődőknek. A magyar nép hagyományos kultúrája című állandó kiállítás tizenhárom termén Koltay Erika néprajzkutató kíséri végig a látogatókat 14 órától. A Balla Péter népzenekutató, hegedűművész, egyházzenész munkásságát bemutató A népdaloktól a genfi zsoltárokig című, hamarosan záró tárlatot Pálóczy Krisztina kurátor vezetésével tekintheti meg a közönség. A látogatók 15 órától épületsétán vehetnek részt Sedlmayr Krisztina főmuzeológus vezetésével, 16 órától Gaál Eszter és a vecsési Balla Péter Népdalkör énekel. Az épületsétára, valamint csoportok jelentkezése esetén a tárlatvezetésekre előzetes regisztráció szükséges.

Ingyenesen látogatható kiállításokkal várja a közönséget a Várkert Bazár csütörtökön, a magyar kultúra napján, amely egyben Ybl Miklós halálának évfordulója is. A Lánchíd utcai Testőr Palota termeiben Kárpáti Tamás Világörökség - magyar örökség: Hungarikonok című kiállítása több mint száz hírességhez kötődő relikviát vonultat fel kortárs művészeti alkotásokba ágyazva. A tárgyak között megtalálható Barcsay Jenő ecsete, Overdose patkója, Kodály Zoltán metronómja, a Karinthyak írógépe, Cseh Tamás Mambo magnója és Karafiáth Orsolya parókája is. A magyar vonatkozású emlékek mellett több kivételes külföldi személyiség relikviái is megtekinthetőek, így többek között John Lennon selyemsálja, Jirí Menzel pulóvere, Frida Kahlo ecsetje és Tony Curtis festménye is.
Az Ybl Miklós téren található Déli Palotákban kortárs magyar képző- és iparművészeti alkotásokat felvonultató tárlatot látogathatnak meg az érdeklődők, a 14 teremben található csaknem kétszáz műtárgy - köztük grafikák, festmények, szobrok, kerámiák, textilek és designalkotások - a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) Vizuális Művészetek Kollégiumának pályamunkái.

Vácrátóton a Nemzeti Botanikus Kertben különleges sétára várják a magyar kultúra napján, csütörtökön a látogatókat: a kertben forgatott filmeket idézik meg A Pál utcai fiúktól az Abigélen keresztül a Zenélő malomig, amelynek egyik helyszíne, a felújított vízimalom ma a kert egyik látványossága. De itt forgatták a Halálos tavasz, az Egy magyar nábob, a Kárpáthy Zoltán, az Egri csillagok, a Palacsintás király, a Psyché és a Csontváry egyes jeleneteit is. A modern botanikai élőgyűjtemény egyben kertművészeti műemlék is, építményeivel, történeti kertstílusával egységben műemléki védettséget élvez. A séta során felidézik a kert 200 éves történetének legfontosabb pillanatait, meghatározó alakjait is.

Budakeszin január 22-én este Orgoványi Anikó festőművész-költő Himnusz című olajfestmény-sorozata mutatkozik be a nagyközönség előtt az Erkel Ferenc Művelődési Központban. Az úgynevezett mandala stílusban készült sorozat tíz táblaképből áll, a záró kép Erkel Ferenc Himnusz-kottájának egy részletét ábrázolja. A kiállítás február 13-áig látható Budakeszin.
A biatorbágyi faluházban a magyar kultúra napja alkalmából rendezett pénteki ünnepségen a Vujicsics együttes lép fel. A koncert közben Papp Norbert grafikusművész muzsika ihlette homokanimációs alkotásaiban gyönyörködhetnek a látogatók.

Az első világháborút térhatású fotókkal bemutató Nézőpontok és A front felett című időszaki tárlatokhoz kapcsolódó programokkal várják az érdeklődőket csütörtökön, a magyar kultúra napján a Magyar Nemzeti Múzeumban Budapesten.  Az állandó és az időszaki kiállításokra érkezők ezen a napon egységesen 500 forintért látogathatják a múzeumot, amely 20 óráig lesz nyitva. A 10 éves kortól ajánlott gyermekprogram a Nézőpontok - Térhatású fényképek a nagy háborúról című kiállításban indul, ahol a résztvevők háromdimenziós szemüveg segítségével, térhatású fotókon keresztül láthatják a nagy háború, valamint a hátország hadszíntereit, eseményeit. A front felett című tárlaton egy első világháborús légjáró egység szemszögéből egy repülős mindennapjaiba pillanthatnak be a gyerekek, több száz méterről fotózott képek segítségével. A két tárlat önálló megtekintése után a gyerekek árnyékszínházat készítenek, ahol feldolgozzák a látottakat és egy kitalált, saját történetet játszanak el. Tomsics Emőke kurátor, történész-szakmuzeológus vezeti végig az érdeklődőket A front felett című tárlatban, amely Weinstock Ernő fényképész szemén keresztül a "gépi" háború egy másik dimenzióját mutatja be: a harci repülőgépek fedélzetén a néző fölszállhat a magasba és felülről pillant le a harcoló felekre. A később képeslapkirálynak nevezett, főképp városképeivel egyedülálló életművet létrehozó fényképész a 13. repülőszázadnál szolgált, és mintegy 400 felvételt készített a légi fegyvernem bevetéséről a küzdelemben.

Az elmúlt százötven év rendkívüli eseményeit és hétköznapjait mutatja be a szegedi Széchenyi térről a magyar kultúra napja alkalmából ma nyíló fotókiállítás a Móra Ferenc Múzeum helytörténeti kiállítóhelyén, a Fekete házban. A Széchenyi tér a szegediség egyik központja, ami a 19. század első felében erőteljesen lepusztult állapotban volt. Móra Ferenc egyik anekdotája szerint mikor Széchenyi István – a tér későbbi névadója – 1833-ban meglátogatta a várost, elkeseredett a főpiac látványán. Azt javasolta a polgármesternek, inkább termesszenek itt krumplit, ha nem képesek megújítani a monumentális méretű – a ma mintegy 50 ezer négyzetméteres – közterületet.
Az 1848-as forradalom idején a Szabadság tér nevet kapta a terület, majd 1860-ban, Széchenyi István halála után nem sokkal döntött úgy a városvezetés, hogy a legnagyobb magyarról nevezzék el azt. A Széchenyi tér mai arculatát az 1880-as években nyerte el.

Népi kézműves-műhelynek otthont adó új múzeumi részleg, valamint a magyarszombatfai fazekasok munkáit bemutató kiállítás nyílik csütörtökön, a magyar kultúra napján a budapesti Hagyományok Házában. A Nyitott Műhelynek elnevezett új múzeumi részlegben elhelyezett műhely célja, hogy az érdeklődőkkel mesterség bemutatókon ismertesse meg a népi kézműves mesterségek rejtelmeit, betekintést nyújtson a gyűjteménybe, a kortárs népművészek munkájába, valamint lehetőséget nyújtson a népi kézműves mesterek szakmai továbbképzésére. A részlegben népi kézműves mesterek, főleg a Hagyományok Háza képzésein végzett szövők, kosárfonók, gyöngyékszer-, csipke-, nemezkészítők és más mesterségek területén tevékenykedő alkotók kapnak lehetőséget műhelymunkára. A Magyarszombatfai gerencsérek című kiállítás elsősorban Magyarszombatfa és Gödörháza fazekas-dinasztiáinak alkotásait, most élő fazekasok és felmenőik munkáit mutatja be.

Szolnokon január 21-én Erdélyen innen - Alföldön túl. A Fekete-Körös völgye a századfordulón címmel nyílik néprajzi kiállítás a város galériájában a helyi Damjanich Múzeum és Néprajzi Múzeum közös szervezésében. A Györffy István néprajztudós által 1910-es gyűjtött anyagot bemutató időszaki tárlatot Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója nyitja meg. Karcagon kétnapos programmal készülnek a szervezők a jeles nap méltatására. Január 21-én Örsi Julianna Parasztvilág című könyvét mutatják be a Déryné Kulturális Központban.

A magyar kultúra napja alkalmából 2015. január 22-én az egykori polihisztor külügyminiszter, Bánffy Miklós életéről és munkásságáról nyílik kiállítás Illúzió és tükröződés címmel a hódmezővásárhelyi Tornyai Múzeumban és a Bessenyei Ferenc Művelődési Központban.

Kisújszállás évszázadok alatt megőrzött értékeit, a helyi értéktárba felvett mintegy 130 kincséből nyújt ízelítőt az a kiállítás, amely január 22-én nyílik a Debreceni Művelődési Központban a magyar kultúra napja alkalmából. Az értéktárba bekerült a debreceni Nagyerdővel közel azonos kategóriájú Öregerdő és az Erzsébet királyné liget. A listára került egy sírkert is, amelyben az Illéssy-dinasztia van eltemetve, hiszen a család kritikus helyzetekben is támogatott olyan államférfiakat, mint Kossuth és Széchenyi. A helyi értéktár része a Móricz Zsigmond Gimnázium muzeális értékű Jermy Gusztáv természeti szertárgyűjteménye, amelyet már a Trianon előtti időkben is nyilvántartottak - sorolta az elnök, megjegyezve, hogy a kunhalmok azért nem kerültek a listára, mert azokat már törvény védi, így a kisújszállási kunhalmok is műemléki védettséget élveznek. Az értéktárba a hagyományos versenyek, szokások, meglévő épületek, szobrok, emlékhelyek, kulturális hagyományok is bekerültek, valamint olyan jeles helyi sportolók, irodalmárok, képzőművészek, mint többek között Barcza Gedeon sakknagymester, Kiss Tamás vagy Csukás István költő.