©2011 magyarmuzeumok.hu Minden jog fenntartva.

Utolsó fordulat

Vasárnap zár a Fordulópontok - A huszadik század 1914, 1939, 1989 és 2004 tükrében című kortárs művészeti kiállítás.

A Fordulópontok a Magyarországon működő külföldi kulturális intézetekkel együtt létrehozott jelenkori képzőművészeti projekt. Tizenhat ország húsz alkotója elemzi a történelmet és a múlt évszázadot: bennünk, a nézőkben új, személyes, érzelemteli gondolatok ébrednek a múltról, amelyet átéltünk vagy az előző nemzedékek elbeszéléséből ismerünk.

A kiállítás záró hétvégéjén tárlatvezetésekkel várja a Magyar Nemzeti Galéria az érdeklődőket:

Finisszázs hétvége

2015. február 14. szombat 16.00 - Fordulópontok művészettörténész szemmel. Gimesy Péter művészettörténész tárlatvezetése a kiállításban

2015. február 15. vasárnap 15.00 - Fordulópontok művész szemmel. Asztalos Zsolt képzőművész tárlatvezetése a kiállításban.
2013-ban, az 55. Velencei Biennálén Asztalos Zsolt „Kilőtték, de nem robbant fel” című installációja volt látható a magyar pavilonban, melynek egy mutációja látható most a Fordulópontok kiállításban. A tárlatvezetésen szó lesz a fel nem robbant bombák történetéről, és a 20. század legfontosabb fordulópontjairól – művész szemmel.

A tárlatvezetéseken az időszaki kiállításra váltott belépőjeggyel lehet részt venni. Találkozási pont: C épület, információs pult

Democracia (Madrid)
SER Y DURAR (Lenni es
fennmaradni / To be and to Last )2011

A kiállításról

A 20. század fordulópontjait, a két világháborút, a vasfüggöny leomlását, valamint a kelet-közép-európai országok tíz évvel ezelőtti EU-csatlakozását elemzi a Magyar Nemzeti Galériában csütörtökön este megnyílt Fordulópontok/Turning Points című kiállítás, amelyen 16 ország 26 képzőművész alkotójának művei láthatók.
A nagyközönségnek péntektől 2015. február 15-ig látogatható tárlat az EUNIC, az Európai Uniós Nemzetek Kulturális Intézeteinek Egyesülete és a Szépművészeti Múzeum Magyar Nemzeti Galéria együttműködésében jött létre. A megnyitón jelen voltak a magyarországi külföldi kulturális intézetek, valamint diplomaták. A kiállító művészek hazája Angliától Izraelig, Spanyolországtól Japánig terjed.
Az egyéves munkával létrehozott tárlatra két kurátor, Petrányi Zsolt és Vojnits Purcsár Vitó válogatott a EUNIC tagországai és a csatlakozott kulturális intézetek nemzeteinek művészeitől.
Sugár Jánosnak a tárlatot nyitó videója a hidegháború egyik ikonikus fegyverét, a Kalasnyikovot idézi meg jellemző szimbólumként, miként az első egység mindegyik munkája a háború és a terror témái köré összpontosul. Motojuki Sitamicsi világháborús betonhangárokat kutatott fel a mai Japán városaiban, az angol John Timberlake nyomasztó hangulatú tájképein pedig atomrobbanások gombafelhői tűnnek fel.
Shy Abadi festményein izraeli nézőpontból vizsgálja az európai és német történelmet, Szűcs Attila a lidicei mészárlás nyomasztó emlékét dolgozza fel első látásra békés tájképeken, a német Clemens von Wedemeyer kisfilmjének szereplőivel a hatalom, az engedelmesség és a lázadás korlátait kutatta. A nagyhatalmi retorika és reprezentáció megjelenési formáira reflektálnak az U alakban bejárható kiállítás középső egységeibe beválogatott munkák.
A záró szekció a rendszerváltás korával foglalkozik, Johanna Kandl például fiktív dokumentumfilmjében Einstein ismeretlen gyermekének elképzelt életét dolgozta fel, megalapíttatva vele a Balkáni Egyesült Államokat, míg a magyar-francia Société Réaliste alkotópáros Derkovits Gyula egyik leghíresebb Dózsa-metszetét parafrazeálja Büdös paralel címmel.
Az előtérben látható Asztalos Zsolt Kilőtték, de nem robbant fel című, a 2013-as velencei biennálén is bemutatott munkája, amelyben a művész fel nem robbant második világháborús lövedékek sokoldalú szimbolikáját vizsgálja.