©2011 magyarmuzeumok.hu Minden jog fenntartva.

Az év múzeuma 2014

A Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület pályázatára, „Az év múzeuma 2014” kitüntető cím elnyerésére 8 intézmény jelentkezett, közülük egy később nem nyújtotta be a kért anyagokat.

Az elismerés a muzeális intézmények működésének átfogó elemzése alapján kivívható rang, amit az adott intézmény elmúlt évi fejlődését értékelve, az eredményeket összevetve ítélnek oda a bírálók. A bíráló testület a pályázó múzeumok beküldött információit, valamint a helyszíni látogatások során szerzett tapasztalatokat együttesen értékelte.

 

A bíráló bizottság

A pályázat bíráló bizottságát ebben az évben is a Pulszky Társaság és a társkiíró szervezetek (az ICOM Magyar Nemzeti Bizottsága, az Országos Közgyűjtemények Szövetsége, a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Közgyűjteményi Főosztálya, a Magyar Nemzeti Múzeum és a Nemzeti Kulturális Alap Közgyűjtemények Kollégiuma) képviselői alkották. A tagok: Bereczki Ibolya, Császtvay Tünde, Cservenyák László, Csorba Csilla, Deme Péter, Hatházi Gábor, Matskási István, Népessy Noémi, Róka Enikő, Zomborka Márta.

 

A díjátadó

Az eredményhirdetésre 2015. május 16-án, szombaton, a Múzeumok Majálisa első napján 14 órakor kerül sor a Magyar Nemzeti Múzeum Dísztermében.

 

A pályázók

„Az év múzeuma 2014” cím elnyerésére pályázó intézményekről rövid összefoglalók:

 

Bihari Múzeum (Berettyóújfalu), fenntartója a város önkormányzata

A 2011-2014-es periódus jelentős változásokat hozott az 1974-ben alapított intézmény életében. Európai Uniós és hazai pályázatokkal, civil együttműködésekkel alapvetően javítottak az infrastruktúrán, megteremtve a minőségi muzeológiai munka infrastrukturális és koncepcionális feltételeit. Az intézmény, amelynek működését 2013. január 1-től a város biztosítja, a térség egyetlen múzeumaként követi a küldetési nyilatkozatában meghatározott célokat, az egykor nagy kiterjedésű Bihar vármegye öntudatából, kulturális emlékeiből építi a jelen lakosainak a múlthoz való kötődését.

A kis létszámú szakalkalmazott csapat önkéntesekkel, közmunkásokkal és a támogató civil szervezetek segítségével széles körben képes értékmentésre, minőségi muzeológiai munka végzésére, eredményesen szólítják meg a város és a környék lakosságát, oktatási és nevelési intézményeit. A kollégákat, akik szakfeladatukon túl más teendőket is végeznek, folyamatosan képzik és átképzik, így nyernek hatékony munkaerőt. Maguk vezetik a múzeumpedagógiai órákat, nyitják meg és mutatják be a látogatóknak kiállításaikat is.

A gyűjtemény elsősorban ajándékozás útján gyarapszik a város és a térség történetének igen kiemelkedő dokumentumaival, tárgyaival. A digitalizálás feladatát részben külső erővel oldják meg, a gyűjtemény kutatható. Tudományos munkájukról elsősorban évkönyvükben megjelent tanulmányokból, illetve szakfolyóiratokban történő publikálásból alkothatunk képet.

Az állandó és időszaki kiállítások beépültek a helyi iskolák gyakorlatába, az előre bejelentett iskolai órák ingyenesek a múzeumban. Évente 3-4 időszaki kiállítással, minden hónap utolsó előtti szombatján családi múzeumi délutánnal várják a közönséget. A pályázatok a múzeum oktatásbarát profiljának erősítését, a szakkörök, témanapok, táborok, vetélkedők anyagának kidolgozását, infokommunikációs lehetőségeinek megteremtését szolgálták. Példaértékű a Bihari Tanoda programjuk, s annak részeként a Berettyóújfalu az újkortól napjainkig című oktatási segédanyag.

A 40. évfordulóhoz kapcsolódóan számos kiemelt eseményre került sor, ez jól mutatja a múzeum és vezetője, munkatársai városi társadalmi életbe való beágyazottságát. A 2014-es év rendkívül fontos eredménye az a kísérleti program, amelynek keretében a járásban lévő kis muzeális gyűjtemények és kistelepülések szakmai muzeológiai és a helyi értéktárral kapcsolatos munkáját segítették. Ez módszertani és gyakorlati szempontból egyaránt úttörő feladatnak volt, amelyet a múzeum vezetőjének kezdeményezésére, minisztériumi forrásból, a város támogatásával sikerült megvalósítani.

 

Jász Múzeum (Jászberény), fenntartója a város önkormányzata

A Jász Múzeum a város fenntartásába kerülve folytatta és folytatja korábbi magas szintű muzeológiai tevékenységét. Az intézmény három épületben működik, a kiállításoknak és a dolgozóknak helyet adó főépületben, és két, raktározásra használt ingatlanban. A főépület – adottságai folytán – behatárolt lehetőségeket nyújt a kiállítások szervezésére és újabb anyagok elhelyezésére. Az 1998 óta fennálló állandó kiállításban kisebb felújításokat végeztek. Kiemelendő az I. világháborúnak emléket állító „Kimegyek a doberdói harctérre” című időszaki kiállítás, amely a korszerűen felújított térben érdekes és értékes anyag bemutatásával, a helyhez kötődően ad képet a korról és a társadalomról. A múzeum munkájának alapvető jellegzetessége a szűkebb, de tágabban is értelmezendő jász közösséggel való rendkívül élénk és szoros kapcsolata, a hagyományok példamutató módon történő ápolása.  Múzeumpedagógiai programjai, rendszeresen szervezett, jórészt a jász örökséghez kötődő, de egyéb irányú rendezvényei is jelentős létszámú közönséget vonzanak.

Elismerést érdemlő módon kapcsolják be az önkénteseket az intézmény munkájába, így tudják biztosítani a csekély alkalmazotti létszám mellett a folyamatos működést. Kiváló a kapcsolatuk a város közösségével és vezetésével. Igen komoly segítséget nyújt működésükhöz - különösen a kiadványok, könyvek kiadása terén - a múzeumi alapítvány.

A múzeumi anyag gyarapítása szinte kizárólag adományok révén történik, amit a jó társadalmi kapcsolatok segítenek. A nyilvántartási és raktározási problémák megoldása még előttük áll, jelenleg a költözés állapotában található az anyag, amelynek megnyugtató elrendezése a jövőben várható.

A Jász Múzeum munkájából a Jászság életében és a világ jász hagyományainak őrzésében és közvetítésében játszott központi szerep emelendő ki. A múzeum valóban a régió szellemi közösségteremtő központja, gazdag programjai a város oktatási és kulturális életének meghatározó eseményei.

 

Koszta József Múzeum (Szentes), fenntartója a város önkormányzata

Az 1897-ben alapított, eredetileg vármegyei múzeum mintegy 400 000 darabot számláló gyűjteményét a környék európai szinten is kiemelkedő nagy régészeti feltárásai alapozták meg, de a múzeum néprajzi, helytörténeti és képzőművészeti egységei is jelentős anyagot őriznek. Közel egy évtizede az egykori Vármegyeházába költözött az intézmény. A gondosan helyreállított eklektikus épületben találhatók a múzeumi munkavégzés helyszínein túl a régészeti, néprajzi és a szentesi képzőművészet kiemelkedő alakjait bemutató állandó kiállítások.

Korábbi épületük megújításával az alapító Csallány Gáborról elnevezett régészeti látványtárat és képzőművészeti tanulmányi gyűjteményt alakítottak ki. A Péter Pál Polgárház a városközpontban egy átalakítások nélkül megőrzött, az 1920-as évek tárgyi kultúrát teljes körűen bemutató lakásmúzeum, ahol a Péter család múltját, a tulajdonos orvosi rendelőjét és lakókörnyezetét ismerheti meg a látogató. Különlegességük Fridrich János Fényirdája, az 1905-ben épült napfény műterem, valamint egy fodrász műhely enteriőr berendezésével.

Az elmúlt évek kiemelkedő és példamutató eredménye, hogy a rendelkezésre álló épületállomány adottságaira maximálisan építve komplex múzeumi fejlesztést hajtottak végre. A hatalmas műtárgyállomány korszerű elhelyezésére, leíró, tudományos és digitális feldolgozására nagy súlyt fektettek. A múzeum fejlesztéséhez szükséges források megteremtéséhez sikeresen hívták segítségül az európai uniós pályázatokat, összesen hetet. Így megtörtént a régészeti anyag, a könyvtár szakszerű elhelyezés, foglalkoztató teret, képzőművészeti tanulmányi gyűjteményt alakítottak ki, a képzőművészeti műtárgyak jelentős része a látogatók számára a helyszínen digitálisan is tanulmányozhatóvá vált. Az elmúlt évben megvalósult pályázat eredményeként több mint 2000 diák számára vált hozzáférhetővé a múzeum anyaga a múzeumpedagógiai foglalkozások, a tehetséggondozást segítő szakköri foglalkozások révén.  E programot a szegvári és a csongrádi múzeum bevonásával, a járás egészére kiterjesztve valósították meg.

Az ellátandó feladatokhoz mérten igen szerény létszámú munkatársi közösség tagjai valamennyien több szakterület feladatait látják el, munkájukat kulturális közfoglalkoztatottak és önkéntesek segítik. A múzeum emellett állandó gyakorlati helyszíne a szegedi régészeti és a néprajzi egyetemi képzésnek.

A mintegy 28 000 fős lakosságú, hátrányos helyzetű térségben létező város múzeuma 2014-ben 25 000 látogatót fogadott, ami kiemelkedő teljesítmény.

 

Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum (Budapest), fenntartója az EMMI

Az 1966-ban alapított országos szakmúzeum gyűjtőköre kiterjed a hazai kereskedelem és vendéglátóipar, valamint a turizmus, idegenforgalom történetére. Emellett az intézmény országos kompetencia központ, melynek feladata a szakmai tanácsadás, segítségnyújtás az e területen dolgozó más muzeális intézmények, magángyűjtemények számára, az együttműködések szervezése, közös kiállítások és kutatási programok megvalósítása, adatbázis építése és működtetése.

Az MKVM 2005-ben hagyta el a budai várnegyedet (egykori Fortuna fogadó), majd 2006 és 2011 között a Szent István-bazilika mellett működött. 2011 őszétől került jelenlegi - remélhetően végső - otthonába, a régi Óbuda központjába, Krúdy egykori házába. Az intézményi profil szempontjából emblematikus jelenlegi épület (igen kis összegből történő, mégis szakszerű) felújítása, múzeummá alakítása önmagában is komoly beruházási és szakmai kihívást jelentett. A költözés után alig fél évvel már fogadták a látogatókat, kezdetben egy látványtárral, állandó reklámtábla-bemutatóval és múzeumpedagógiai szolgáltatásokkal, amit igen hamar nívós kiadványokkal párosuló időszaki kiállítások, szakmai és szélesebb körben is sikert arató könyvek és tanulmányok követtek. Emellett mindazt, amit a kényszerű költözések következtében a maga fizikai valóságában sokáig nem tudtak újrateremteni, a honlapon, virtuálisan megőrizték, bemutatták.

A múzeum 2013-ban nyitotta meg kereskedelem-történeti állandó kiállításának első ütemét, 2014 januárjában a másodikat, 2014 decemberében pedig a vendéglátás-történeti kiállítás is átadásra került. Immár mindkét fő profiljában korszerű, a látogatói elvárásoknak is megfelelő állandó tárlatokkal rendelkezik, melyeket – a kitűnő szakmaiság mellett – sajátos humor fűszerez. Ezt egészíti ki a Krúdy-hagyomány állandó kiállítás keretében való őrzése és közvetítése, az alkalmi tárlatok sora, valamint a kapcsolódó múzeumpedagógiai és egyéb kultúraközvetítő tevékenységek. „Kultea” programjuk (filmklub, színház, kulturális szalon, koncertek) minőségében és mennyiségében is egyedülálló sorozatot jelent.

A gyűjteményi munka terén is rendkívüli az aktivitásuk, az elmúlt években több kiemelkedően jelentős kulturális érték került be a múzeumba.  Az intézmény digitális tartalomszolgáltatóként, a hazai projektfeladatok koordinátoraként vesz részt egy nemzetközi programban, a digitalizálás terén más vonatkozásban is komoly eredményeket értek el. Honlapjuk naprakész, könnyen kereshető formában tájékoztat az intézmény tevékenységéről.

 

Sóstói Múzeumfalu (Nyíregyháza), fenntartója Nyíregyháza Megyei Jogú Város önkormányzata, a Jósa András Múzeum tagintézményeként

Az intézmény, amely 1997-ben elsőként nyerte el „Az év múzeuma” díjat, 2014-ben ünnepelte megnyitásának 35. évfordulóját. A Múzeumfalu, hazánk legnagyobb regionális szabadtéri néprajzi múzeuma, mintegy 7 és fél hektáros területén 80 építmény képviseli Északkelet-Magyarország sokszínű népi építészetét.

Az eredetileg 40 évre tervezett telepítési tervének 98 %-át már teljesítette azzal, hogy 2014-ben határon átnyúló pályázati finanszírozással másfél hektáron megépítették az Árpád-kori Nyires falut, és bővítették az újlétai uradalmi magtárt. Az utóbbi fejlesztés eredményeként többfunkciós közösségi, elsősorban múzeumpedagógiai foglalkozásokra alkalmas teret alakítottak ki.

Az intézmény gyűjteményvásárlásra fordítható forrás hiányában is jelentős mértékben gyarapította a gyűjteményt, az új szerzemények döntő többsége adomány. A teljes műtárgyállomány mintegy egynegyede van feldolgozva digitálisan, részben kutatható online felületen is.

Folyamatosan és következetesen fejlesztik az iskolásoknak kínált programokat, köztük számos múzeumpedagógiai foglalkozást. A 2013-14-ben 27,7 millió forintos TÁMOP pályázattal finanszírozott, „Bursza a tirpákoknál” című foglalkozás-sorozat keretében 12 oktatási intézménnyel együttműködve több száz diákot fogadtak, 508 kézműves foglalkozást tartottak és 200 gyermek táboroztatását szervezték meg, bonyolították le. Múzeumpedagógiai kínálatuk fő üzenete a készségfejlesztés és az egészségnevelés, e tematikákhoz számos foglalkozás-és rendezvénytípus kapcsolódik.

A múzeumfalu hosszú évek óta egyre gazdagodó, elsősorban a jeles napokhoz kapcsolódó programkínálattal vonzza a város és a környék lakóit, valamint a hazai és külföldi turistákat, megkerülhetetlen tényezővé vált a térség szabadidős programkínálatában. Eredményeiket az állandó munkatársak mellett mintegy száz önkéntes bevonásával, aktivizálásával érték el. Igen tevékeny a múzeumot támogató, segítő baráti kör is, így például anyagilag is segítik az intézmény marketingjét.

A Sóstói Múzeumfalu a hazai skanzenek között hosszú idő óta fontos szerepet játszik, aktív részese a hazai és nemzetközi szakmai közösségnek, ugyanakkor folyamatos, tudatos fejlesztéssel a város és a környék egyik legkedveltebb, legismertebb kulturális attrakciója. Példamutató az együttműködése Nyíregyháza-Sóstófürdő és a környék más intézményeivel, az oktatási intézményekkel is.

 

Sziklakórház Atombunker Múzeum (Budapest), fenntartója a Sziklakórház Kulturális Közhasznú Nonprofit Kft.

Az intézmény 2008 óta működik hivatalosan, egy különleges helyszínen. A budai vár alatti alagutak egy részében a II. világháború előtt-alatt és 1956-ban is hadikórház működött, az 1950-es évek elején oltóanyagot gyártottak, majd az atomfenyegetéssel teli hidegháború éveiben a politikai vezetés számára részben atombunkerként, részben tartalékkórházként tartották fenn, végső soron 2002-ig. Ezt a történelmi helyszínt mentette meg az enyészettől a múzeumot magánerőből működtető Kft. Ma már döntően a látogatói bevételek működik és fejlődik az intézmény.

A megnyitás óta eltelt években a látogatók száma jelentősen emelkedett, a kitartó és következetes fejlesztés eredménye, hogy folyamatosan nőtt a bemutató-terület nagysága és bővült a tematika is. Jelenleg hat kiállítás látogatható. Az „in situ” állapot minden előnyét kihasználó kiállítások megelevenítik a korabeli állapotokat, életképeket mutatnak be. A látogató rövid magyar nyelvű (angol feliratos) bevezető filmösszeállítást lát, majd csoportosan, tárlatvezetővel halad végig a látogatói útvonalon. Számos tematikus és speciális vezetést, programot kínálnak hazai és külföldi csoportok számára. Múzeumi és turisztikai szolgáltatóként egyre sikeresebben működnek.

A 2014-es év egyik komoly eredménye, hogy az intézmény megkapta a tematikus múzeum minősítést. Gyűjtőterülete országos, gyűjtőköre: orvostechnika, haditechnika, hadtörténet, a létesítmény története, a katasztrófa- és a polgári védelem története és technikája. Az intézmény munkatársai az elmúlt években jórészt feltárták a hely történetét, számos interjút készítettek, kapcsolatokat építettek, anyagot gyűjtöttek, folyamatosan jelentetik meg a kutatómunka eredményeit.

A múzeum a sajátos intézményi struktúra, vezetőjének koncepciózussága és személyes kapcsolati hálója eredményeként egyedi intézményi működés példájává tudott válni. A külső látogatói elvárásokra gyorsabban és érzékenyebben tudnak reagálni, mint az állami fenntartású intézmények.

A kuriózumnak tekinthető objektum felszámolástól való megmentése óta jól végiggondolt, megalapozott fejlesztési programot valósított meg az intézmény, s ennek folytatása is megtervezett. A kiállítások és a programok szakszerűek, ugyanakkor népszerűek és turisztikai szempontból is jelentős vonzerővel bírnak. Az egyedi kínálatot nyújtó múzeum fejlesztése folyamatos, s ebben a 2014-es esztendő mind szakmai, mind látogatói szempontból kiemelkedő eredményeket hozott.

 

Vasvári Pál Múzeum (Tiszavasvári), fenntartója a város önkormányzata

Az 1963-ban alapított múzeum a következő fél évszázadban a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Múzeumok Igazgatósága tagintézményeként működött.  Elsősorban régészeti és helytörténeti gyűjteményei fejlődtek, de az 1970-es évek sorozatos költöztetéseit, a szakszerűtlen beavatkozásokat a gyűjtemény állapota nagyon megsínylette. Az intézmény a jelenlegi vezető által 2007-től kezdeményezett és levezényelt fejlesztések nyomán kapta meg 2013-ban a területi múzeum besorolást, azóta fenntartója a helyi önkormányzat, gyűjtőterülete a tiszavasvári járás közigazgatási területe.

Az egymásra épülő komplex fejlesztések érdekében a múzeum több sikeres pályázatot felhasználva komoly szakmai fejlesztéseket valósított meg, ezek összértéke meghaladta a 130 millió forintot. Felújították a múzeum műemlék épületét, benne új kiállításokkal és szolgáltatásokkal (múzeumpedagógiai oktatóterek, látványraktár, interaktív kémia labor, integrált raktár és látogatórendszer). A látványtárba a 16 ezer tárgyat számláló néprajzi és helytörténeti gyűjtemény legjava került be tisztítva, restaurálva, az interaktív oktatóterem pedig a korszerű technológia támogatásával mind a látogatói, mind a múzeumpedagógiai igényeket képes kielégíteni. A fizikai és infokommunikációs akadálymentesítés (TÁMOP) eredményeként a tárlatokat a fogyatékos látogatók önállóan is megtekinthetik. A kiállításokhoz készített applikáció ingyenesen letölthető, a múzeum egész területén free wifi várja a látogatókat, melyhez kölcsönözhető táblagépeket is biztosítanak. Honlapjuk fejlesztése jelenleg zajlik.

Az utóbbi években folyamatosan végzik a műtárgyállomány digitalizálását, ennek eredménye helyben már a kutatók rendelkezésesére áll. Az online katalógus fejlesztése most zajlik, ez hozzáférést biztosít a gyűjtemény egyes darabjaihoz a világháló használói számára is.

Az intézmény 2010-től kezdett bele ipar-és technikatörténeti gyűjteményének kialakításába, amely azért kiemelkedő fontosságú, mert Tiszavasvári a hazai vegyipar és gyógyszergyártás egyik központja. A gyűjtemény létrehozásával a hazai ipartörténeti gyűjtemények száma tovább gyarapodott.

A múzeum a városi közösség szerves része, közösségteremtő erő, múzeumpedagógiai szolgáltatásokkal, közösségi szolgálat lehetőségével. Mintegy helyi tudásközpontként kapcsolódott a település kulturális életébe. Jelenleg 8 kisebb állandó kiállítás látható, amelyhez évente több időszaki kiállítás is csatlakozik. Az elmúlt években a korábban szinte észrevehetetlen közérdekű muzeális gyűjteményből a helyi közösséget és kulturális életet szolgáló, az oktatással is szoros kapcsolatot kiépítő, gyűjteményen és tudományos feldolgozáson alapuló területi múzeum jött létre.