©2011 magyarmuzeumok.hu Minden jog fenntartva.

Az előrelátó Arszlán basa

Mivel múlatták az időt a törökök az ostrom alatt? Az idei Kulturáis Örökség Napjai programkínálatból ezúttal a föld alatti emlékek kerülnek górcső alá. A Museum.hu oldal tematikus ajánlója II.

Idén elsősorban a föld alatti izgalmak birodalmába hívják a látogatókat a Kulturális Örökség Napjainak szervezői. Pincék, barlangvárak, alagutak, gyógyvíz-források tucatjai várják a kalandvágyókat. Megtudhatjuk, milyen titkokat rejt Kőbánya mélye, milyen hobbinak hódoltak a törökök, amíg nálunk „vendégeskedtek”, vagy hogy miben voltunk már megint csak az elsők Európában.

CSODÁK A FÖLD ALÓL a Kulturális Örökség Napjai keretében>>

Bányászati és Ipari Skanzen, Tatabánya

"A fiúk a bányában dolgoznak…" Kortól, nemtől függetlenül leereszkedhetnek a régi XV-ös aknába, bejárhatják a teljes bányaüzemet, sőt, akár "be is költözhetnek" a bányászkolóniák jellegzetes lakóépületeibe… Az acélszerkezetű aknatorony, a kasokat mozgató lenyűgöző szállítógép, a kovácsműhely, a víztorony mind-mind sajátos hangulatot áraszt. Részletesen>>

Földalatti Vasúti Múzeum, Budapest

Nos, megdobogtathatja a szívünket, hogy Európában mi voltunk az elsők a földalatti vasútat illetően is. A Deák térén, a millenniumi vasút egy eredeti alagútszakaszában, három földalatti matuzsálem várja a látogatókat korhű és elegáns környezetben: Zsolnay kerámiák társaságában (merthogy akkoriban Zsolnayval volt divat burkolni az állomásokat, ahol első időkben lóval vontatott kocsik szállították az utasokat). Részletesen>>

Barlangvár, Sirok

Magyarország legvadregényesebb sziklavárát a Tarna mentén fekvő Papkő-hegy tetejére építették. A várat egy honfoglalás kori, sziklatömbbe vájt erősség köré építették, és ennek során a riolittufából álló hegy gyomrába hatalmas járatokat, termeket és lépcsőket is vájtak. Részletesen>>

Késő-római Kikötőerőd Kiállítás, Dunakeszi

Sokan szeretnének a helyében lenni, másokat viszont elrettentene a gondolat, ha egy családi ház építése során egy múzeumnyi régészeti lelet kerülne elő a padló alól. Ráadásul olyan leletek, amelyek még csak el sem mozdíthatók onnan… Esetleg egy római kikötőerőd falai! Na, mit szólnának hozzá? Hirschberg Attila, a hát tulajdonosa lelkesen vette tudomásul, hogy mostantól múzeumba költözik… Kukkantsanak be hozzá, nem mindennapi élmény! Részletesen>>

Kőbányai víztároló medence, Budapest

Varázslatos helyszín. A két, látványos, egyenként 11 000 m2-es medence az első pesti vízmű részeként épült az 1800-as években. Az olasz mesteremberek által épített és a mai napig kifogástalanul üzemelő hatalmas csarnokok oszlopaikkal, téglaboltozatos födémünkkel háromhajós templom hatását keltik. Részletesen>>

A kőbányai pincerendszer, Budapest

S ha már Kőbányán járunk, adja magát a kőbányai pincerendszer is! A múlt század végére bezárt bánya hegybe vájt üregei és pincéi alapot szolgáltak az idetelepülő borászat és a sörfőzés számára. A hatalmas pincerendszer teljes hossza elérheti a 33 km-t és még ma is vannak feltérképezetlen részei! Önökre várnak! Részletesen>>

CSODÁK A FÖLD ALÓL a Kulturális Örökség Napjai keretében>>

Mikve (zsidó rituális fürdő), Budapest

A Budavári Palota elmúlt évtizedeinek egyik legjelentősebb középkori városi ásatása 2000-ben fejeződött be.  A feltárt és felújított pincerendszer legrégebbi része a kicsiny, mindössze 2-3 négyzetméteres helyiség, a mikve. A zsidó rituális fürdő feltárása azért is jelentős, mert ennek felfedezése igazolta azt az eddig vitatott tényt, hogy a Képes Krónikában említett zsinagóga egykor valóban létezett. Részletesen>>

Rudas Gyógyfürdő, Budapest

A törökök ugyebár nemcsak meghódítani szerettek minket, de a gyógyvizeinkért is oda voltak meg vissza. Jó pár fürdőt építettek és üzemeltettek. Így a Rudas Fürdő is megvolt már az ő idejükben is. Érdekes összhatást nyújtanak az ódon falak, az épület tipikus, török kori vonásai, a klasszicista jellegű uszoda és a hipermodern, Zsolnay porcelánokkal díszített wellness részleg! Részletesen>>

Szent Gellért Hotel, Gyógyfürdő és Uszoda

A Szent Gellért Gyógyfürdő szecessziós épülete ugyan 1918-ban készült el, de a helyén a XII. század óta (!) folyamatosan állt fürdő és gyógyház. Közvetlen elődje a Sárosfürdő volt, amelyet a török-kori szüzek fürdője előzött meg, de csak azután, hogy András király idejében a szentföldi harcokból hazatérő Johannita lovagok által létrehozott ispotály és fürdő már létezett. Részletesen>>

Király Gyógyfürdő, Budapest

És végül a kakukktojás. A Király Gyógyfürdő olyan fürdő, amelynek sosem volt saját vize (!). A törökök azért építették messze a forrásoktól, a várfalon belülre a fürdőt, hogy egy esetleges ostrom idejére se maradjanak wellness nélkül. Az előrelátó Arszlán pasa vörösfenyőből készített vízvezetékekkel szállíttatta a vizet a helyszínre. Részletesen>>

FÜRDŐK ÉS VIZES KALANDOK a Kulturális Örökség Napjai keretében>>

Forrás: http://www.museum.hu/kulturalisoroksegnapjai

Fotó: Budapest Gyógyfürdői Zrt.