©2011 magyarmuzeumok.hu Minden jog fenntartva.

Interaktív geokiállítás

Szombaton és vasárnap a Magyar Természettudományi Múzeumban látványos kísérleteken, modelleken, tapintható ásványokon és előadásokon keresztül 27 magyarországi földtudománnyal foglalkozó intézet mutatja be a geológia szépségeit a közönségnek.

Baksa Csaba, a Magyarhoni Földtani Társulat elnöke a program pénteki tájékoztatóján elmondta: a rendezvényre minden érdeklődőt várnak, de nem titkolt szándékuk, hogy a földtudományok népszerűsítésén keresztül az ifjabb korosztály számára pályaválasztási alternatívát is kínáljanak.
Medzihradszky Zsófia, a Magyar Természettudományi Múzeum főigazgató-helyettese kiemelte: a hetedik alkalommal megszervezett rendezvényen egy széles szakterület azon képviselői tartanak előadásokat és állnak majd az asztalok mögött, akik nemcsak szeretik a szakmájukat, de tudásukat át tudják és át is akarják adni az érdeklődőknek.
A kétnapos rendezvényen szó lesz többek közt ásványkincseinkről, különböző energiahordozókról, a klímaváltozás kőzetekben hagyott nyomairól, de a földtani veszélyforrásokról is. A szakemberek elhozzák a Föld mélyét vizsgáló eszközeiket, modelleznek vulkánkitörést, de azt is  bemutatják, hogyan működnek az olajfúrótornyok.
A nemzeti parkok és geoparkok Magyarország legszebb felkereshető földtani látványosságait mutatják be és geotúra ajánlatokkal várják az érdeklődőket.
A kisebbeket egyebek mellett kőkirakó, aranymosás, vízkóstoló, ősmaradványfestés, kősimogató és az utazó planetárium vetítései várják, a diákok és felnőttek pedig ismeretterjesztő filmek, előadások és bemutatók segítségével ismerkedhetnek meg évmilliók történetével ősmaradványokon, ásványokon és kőzeteken keresztül.
Az előadásokon szó lesz egyebek mellett a bor és a geológia kapcsolatáról, a magyarországi dinoszaurusz kutatásról, de a Kárpát-medence híres ősmaradvány lelőhelyeiről és a nagy vulkánkitörések globális hatásairól is.
A rendezvényen első alkalommal mutatják be a 2016-os év ősmaradványának választott Nummulitest és 2016  ásványának választott gránátot.
Palotás Klára, a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Földtani és Geofizikai Gyűjteményi Főosztályának vezetője elmondta, hogy a projekttel a laikusok által kevésbé ismert, viszont a mindennapokban is megtalálható geológiai érdekességekre szeretnék ráirányítani a figyelmet. Hozzátette: a jövő év folyamán különböző rendezvényeken, valamint az interneten fogják népszerűsíteni egy-egy érdekes információval, történettel az év ásványát és ősmaradványát, a közönség pedig minden év vége felé internetes szavazáson dönthet a következő év bemutatkozóiról.
A likacsosházúak közé tartozó Nummulitesek 1 milliméterestől akár 15 centiméteres nagyságig terjedő lencse formájú mészvázú egysejtűek, amelyek meleg sekélytengeri környezetben 65-23 millió évvel ezelőtt annyira elszaporodhattak, hogy vázaik kőzetalkotó mennyiségben is előfordultak. Magyarországon is megtalálhatók tömegesen üledékes kőzetekben és gyűjthetők többek között a Bakonyban vagy Budapesten a Mátyás-hegyen.
A gránát vagy Almandin régóta ismert drágakő, a Szent Korona egyik ékköve. Nagyon kemény, nehezen törik, így a kőzetekből kiperegve ép kristályai folyóvizek homokos vagy iszapos üledékeiben dúsulnak fel. Vöröslő kristályai a Börzsöny, a Visegrádi-hegység és a nógrádi Karancs kőzeteiben jelennek meg.