Alkotónap és élménypontok
SKANZEN
Május első napján a hagyományokhoz híven idén is megrendezik, sorjában 18. alkalommal az Alkotónapot a Skanzenben. Ugyanezen a napon öt új gyermek-élménypont átadására is sor kerül.
| Magyar Múzeumok Online |
2016-04-28 08:26 |
Élménypontok
Élménypontok gyerekeknek? Egy népi építészettel és életmóddal foglalkozó múzeumban?
A szentendrei Skanzen a kicsik számára olyan, mint egy óriási játszótér: szabadon futkoshatnak, játszhatnak, biciklizhetnek, állatokat leshetnek meg, sőt, olyan izgalmas tevékenységekbe is bekapcsolódhatnak, mint a kenyértészta dagasztása vagy a gyertyakészítés. És ez jól is van így; mindannyian tudjuk, hogy a közös családi élmények, az örömteli együttlétek, az igényesen eltöltött szabadidő meghatározó a gyerekek fejlődése szempontjából.
A skanzenesek évtizedek óta dolgoznak azon, hogy olyan közeget biztosítsanak a családok számára, ahol élményekkel, tudással gazdagodhatnak, ahová felnőtt és gyerek számára is öröm eljönni. A múzeumban felhalmozott hihetetlen mennyiségű tárgyi örökséget és szellemi tudást nemcsak megőrizni akarják, hanem tovább is szeretnék adni, de úgy, hogy az befogadható, érdekes és emlékezetes legyen.
Ezért úgy döntöttek, hogy a már működő, úgynevezett élő múzeumi helyszínek mellé – ahol kicsik-nagyok kipróbálhatják a cipósütést, a gyertyamártást, elleshetik a füvesasszonytól a gyógyteák kotyvasztását, felfedezhetik a vízimalmot működés közben, kötelet verhetnek, bőrműveskedhetnek – új élménypontokat hoznak létre, hogy még izgalmasabb legyen a gyerekek számára is a látogatás.
Készül például egy varázslatos játszótér, ami Kő Boldizsár szobrász és alkotótársainak munkája, akik az ország legkülönlegesebb, bűvös játszótereit készítették: a Zöld Pétert a Millenárison, a Mátyás királyosat Visegrádon, a Tündér Ilonásat a Holnemvoltban. A skanzenbeli Mesekert játszótéren olyan magyar népmesék elevenednek meg, mint A kisgömböc, Az iregi kakasok és mindannyiunk kedvence, A kismalac és a farkasok. A játékok között szerepel a kisgömböcös szereplőket táncoltató hinta, kakasos mászóoszlop, a csalafinta kismalacot megmozgató mókuskerék.
A Csodacsűrben óriásira nagyított tárgyak töltik meg a helyiséget, melyek egy terített asztal elemeit jelenítik meg, többek között tejes köcsögöt, kenyeret, kolbászt. A hatalmas tárgyakat belülről is fel lehet fedezni, ahol valójában a lényeg lapul. Valamennyi tárgyban az általa szimbolizált munkafolyamatot lehet megismerni interaktív eszközökkel, például a kenyérbe bújva a vetéstől aratáson át a molnár munkájáig ismerhető meg a kenyér „keletkezéstörténete”.
Egy másik pajtában megvalósítják sok-sok gyerek (és sok szülő gyerekkori) álmát, és létrehoznak egy bábszínházat, ahol nemcsak nézni lehet, mi történik a színpadon, hanem mindenki eljátszhatja kedvenc meséit, vagy szabadon engedheti fantáziáját, és új történeteket, kacagtató vagy szívhez szóló jeleneteket játszhat el. Gazdag bábkészlet, színes hátterek, zajkeltő eszközök, színpadra átírt mesék forgatókönyvei várják a családokat, baráti társaságokat, iskolai csoportokat, hogy Vitéz Lászlóként palacsintasütővel náspángolják el a csúnya ördögöt, királyfiként megmentsék az elrabolt királylányt a sárkánytól, vagy csak egy jót bohóckodjanak a paraván mögött a különféle bábkarakterek bőrébe bújva.
Egy kiállítási épület egy traktusát átalakítják fényképészeti műteremmé. Itt mai, modern, digitális technikával és az 1900-as évek elejéről származó fényképezőgéppel dolgozhatnak, ismerkedhetnek meg a gyerekek. Fényképésznek állhatnak, fotózási díszletet rendezhetnek be, majd az itt készült képet hazavihetik.
Kisbolt is készül, ahol kézbe foghatóak, odébb rakhatóak, megszagolhatóak, megtapasztalhatóak a dolgok. Bárki eljátszhatja a boltost a gyerekekre méretezett pult mögött, kihúzhatja az izgalmas árucikkeket rejtő fiókokat, megemelheti a liszteszsákot, beletúrhat a babba, beleszippanthat a fűszerek rekeszeibe. Itt nem nyűg, hanem játék megtanulni, hány deka is egy kiló, belefér-e vajon öt deci petróleum a literes üvegbe, és mennyibe kerül három szem árpacukor, ha szemenként egy garas az ára.
A Gyerekgazdaságban a lakóházat a gyerkőcök által használható bútorokkal rendezték be, így kényelmesen süthetnek-főzhetnek a konyhában, és akár kemencébe vethetik a kenyeret, vagy be is bújhatnak ide, épp, mint Kis Bence. A porta istállójában lovacska várja az abrakot, az udvaron mágneses disznó eteti malacait, tehén várja, hogy megfejjék a gyerekek, tyúk, kakas, csibe formájú hinták és ülőkék fogadják a megfáradt gazdákat. Az istállóban felhalmozott szalma is a szórakozás eszköze lesz szalmabála-ugrálóként. A valódi zöldségekkel ültetett kiskert mellett a gyerekek tanulókertben próbálhatják ki a játék hagyma ültetését, és szedhetik fel a játék répát, marharépát.
Az új gyermek-élménypontokat május elsején, az idén 18. alkalommal megrendezett Alkotónapon adják át a közönségnek. Egész nap majálisos hangulattal, színes programokkal várják a látogatókat.
Alkotónap
A nap témája ezúttal az alkotó családok és a családos alkotások. Az Alkotónapot a hagyományoknak megfelelően az idén is pályázat előzte meg, amelyre több mint 300 munka érkezett. Az ötletesnél ötletesebb pályaműveket a nagyközönség számára kiállításba rendezik, amit a program keretében nyitnak meg május elsején. A grafikák, festmények mellett akadnak a kiállításban szokatlan alkotások is, ilyen az ablakokba zárt világ, az álom szőtte takaró vagy a nagyik kincses doboza. A délelőtti (10.30-kor kezdődő) amfiteátrumi megnyitón az „Armárium” divatbemutatón lánykák és babáik a Szombathy Márta által tervezett ruhákban vonulnak fel, ezt 10.50-kor a HolddalaNap Zenekar maszkos, táncos, óriásbábos koncertje követi. Ezután kerül sor az alkotónapi pályázat díjainak kiosztására, a kiállítás megnyitására és az új gyermek- élménypontok felavatására.
11 alkotó család 57 tagja arra vállalkozott, hogy ezen a napon bemutassa alkotó tevékenységét a
Skanzenben. Kiderül, hogy születik egy batikmese, mi kell a virágszőnyeg szövéséhez, hogyan tudja egy Napraforgó mesébe öltöztetni a májusi népszokásokat úgy, hogy a Pereputty zenekar húzza a talpalávalót. Azt is kipróbálhatják a vállalkozó kedvűek, hogy miként lehet mozaikot készíteni a Tiszaderzsi mozaik mintájára. A Kristály Alapítvány kiterjedt családi körében részt vehetnek az érdeklődők a Ki vagyok én? zeneterápiás foglalkozáson, akrobatikus táncot csodálhatnak, vagy akár zenére is festhetnek, míg vetítést néz a család többi tagja. Testvérével közösen írt dalait kortárs hangszereléssel kísérve adja elő Pongó Réka, miközben néptáncosok illusztrálják azt. Szűk Norbert festőművész nagyméretű villámkarikatúrákat készít a modellt álló családokról, amit emlékül haza is vihetnek, miközben felesége, Dezséry Szűk Dorottya fotóművész képeinek mini tárlatát nézhetik, vele beszélgethetnek a fotózás rejtelmeiről. A híres népzenész Csoóri család Kerek zenekarának muzsikájával, a Kovács család árny-bábjátékkal, a Vass-Molnár család pedig mozgásos játékával örvendezteti meg a látogatókat.
A rendezvény során a múzeum Felföldi mezőváros tájegysége igazi vásártérré alakult át, ahol a Pest- Budai Kézműves és Népművészeti Közhasznú Egyesület mesterei és családtagjai kínálják vesszőből, cserépből, csuhéból, szalmából, fából, szaruból, vászonból készült portékáikat, és engednek bepillantást mesterségbeli tudásukba. Felhangzik majd a kintornás szívbemarkoló zenéje és az Egyesülethez közelálló fiatalokból alakult Hencida zenekar moldvai muzsikája, amire bárki táncra perdülhet. Az alkotásra még május 1-jén is lesz lehetőség; virágszőnyeget szőhetnek,
szobrászkodhatnak, batikolt papírból májuskosarat készíthetnek, tűnemezeléssel figurákat, de még a vendégmúzeum, az egri Dobó István Vármúzeum „Gárdonyi-kuckójába” is bebújhatnak a történelem iránt érdeklődők.
Részletes program a skanzen weboldalán.
