Megmértük: hoz látogatót!

SZIGET

A Magyar Nemzeti Múzeum stábja idén is részt vett a Sziget Fesztiválon – több más múzeummal együtt várta az érdeklődőket a fesztivál Múzeumi Negyedében. Mit tippelnek, hány látogatót hozott a jelenlétünk?

Cikk küldése

e-mail:

Európa egyik legnagyobb könnyűzenei fesztiválja a Sziget Fesztivál, amely Magyarország mellett Nyugat-Európa, és immár a tengerentúl legkülönbözőbb országaiból csábítja ide a fiatalokat, akiknek a szabadság ígérete mellett rengeteg kreatív és ismeretterjesztő foglalkozást, játékot vagy bemutató teret kínál – így kívánja felkelteni a fiatalok figyelmét a magyar kreativitás és kultúra iránt. Ezek egyike a Múzeumi Negyed, ahol az ország legnagyobb múzeumai várják az érdeklődőket, hogy a múzeumi világba is elkalauzolják az arra fogékony fiatalokat.  Ugyanakkor valamennyi múzeum számára kérdés, mennyire hatékony a Szigeten végzett munkájuk, azaz hány érdeklődőből válik végül múzeumi látogató. Hogy végre választ kapjunk a kérdésre, a Magyar Nemzeti Múzeum olyan programcsomagot épített fel, amelyből ez is kiderült.

Az MNM idei sátor-megjelenésével csatlakozott a Sziget Fesztivál meghirdetett tematikájához.  Az MNM sátránál megjelenő két fő témakör az 1848-49-es forradalom és szabadságharc, valamint az 1956-os forradalom emigránsai voltak – ez utóbbi egyben kapcsolódott a múzeum Rejt/Jel/Képek’56 – A forradalom titkos művészete című időszaki kiállításához is.

A magyar történelem sorsdöntő eseményei és ikonikus alakjai úgy léptek be a sátrunkba, majd a játékainkba, hogy nemcsak a magyarok számára tartogattak izgalmas meglepetéseket, de a külföldiek számára is könnyen megismerhetővé váltak. A két nyelven (magyar és angol) készített játékok kidolgozása és fordítása során külön figyelmet fordítottunk arra, hogy a magyar történelmet csak felületesen vagy egyáltalán nem ismerő külföldiek számára is értelmezhető és megismerhető legyen – már a kérdések feltevésével is új információkat adtunk át, játszva tanítottuk őket. Az így megismert események és személyek nevei rögzülhettek bennük.

Az MNM sátrához látogatók:
Követhették a forradalmi szélforgót – azaz kipróbálhatták újonnan fejlesztett óriás társasjátékunkat, amelyen a vállalkozó kedvű szigetelők végigkövethették az 1849-es emigránsok útvonalát, Kossuth Lajos, Bem József, Andrássy Gyula és Teleki László bőrébe bújva, a Jolly Joker pedig Pulszky Ferenc volt. Megmutattuk, hogyan érvényesültek a 48-as magyar emigránsok külföldön, miért tértek vissza Magyarországra, és utána milyen sors várt rájuk. Azokról sem feledkeztünk meg, akik életüket, pályafutásukat nem Magyarországon fejezték be, de mindvégig visszavágytak.

A játék karakterei, „celebjeink”, időnként leléptek a számukra készült játéktábláról, és a Sziget területén kezdtek el kalandozni. Ennek a promóciós akciónak köszönhetően a magyar történelem legendás alakjai úgy mozogtak a Szigeten, mint a popkultúra ikonikus figurái. A hatás nem maradt el – a kissé rendhagyó narratíva segítségével a magyar történelem a szitizenek számára is megismerhetővé vált.    

Az érdeklődők Stoppolhattak a Kárpát-medencéig, azaz kvízezhettek velünk, megismerhették a magyar történelem migrációval kapcsolatos eseményeit és személyeit viszonylag nehéz, gondolkodtató kvíz-kérdésekben, három tematikában (Népek a Kárpát-medencében a magyar honfoglalás előtt; Nemzetiségek a Magyar Királyság történetében; Rejt/Jel/Képek ’56), magyar, illetve angol nyelven. Emellett lehetett elvihető tárgyakat készíteni, szelfizhettek, részt vehettek a múzeum Instagram oldalának első napjaiban is.

A múzeum kitelepülésében óriási segítséget jelentettek fiatal önkénteseink, akik a hétköznapok során is tapasztalható lelkesedésükkel és lendületükkel vettek részt ezen a programon is.  Az önkéntesek megjelenése azonban nem csupán számunkra jelentett segítséget, de csapatépítésként, és egész éves fáradozásaik egyfajta honorálásaként is jelentős volt – munkájukat ezúton is nagyon köszönjük!

Az MNM sátra a negyed egyik legnépszerűbbje volt, ahol a szitizenek a Sziget hete alatt több mint 100, különböző tematikájú kvízt töltöttek ki angol, illetve magyar nyelven, valamint kb. 400 egyedi legyezőt készítettek maguknak. A két nyelven készült óriás-társasjátékkal szinte folyamatosan játszottak, elsősorban külföldiek, de a magyarok körében is rendkívül népszerű volt.

Az idei tapasztalatok is igazolták, hogy a Sziget során a szigetlakókat a sátraknál lévő különböző aktivitás és ajándéktárgyak vonzzák a leginkább. A legkülönbözőbb társas és egyéb játékok, kvízek, kézműves foglalkozások, fegyveres bemutatók vagy épp tánctanulási lehetőségek azok az elemek, amelyek szinte biztosan garantálják: a sátorban nemcsak a látogatók, de a múzeumi munkatársak sem fognak unatkozni.

Az óriás társasjátékkal játszó és kvízelő szitizenek bónuszként kupont kaptak tőlünk, amellyel a Sziget idején túl, augusztus 31-ig nézhették meg a múzeum valamennyi állandó és időszaki kiállítását. A siker szerencsére nem maradt el – míg a Sziget-karszalag biztosította kedvezménnyel összesen 300-an jöttek el hozzánk, addig a sátornál kapott kuponokkal további 210 fő nézte meg, hogy milyen is valójában a Szigeten bemutatkozott Magyar Nemzeti Múzeum.

A tapasztalatok szerint tehát múzeumainknak nem csupán azért érdemes kilátogatniuk a fesztiválra, hogy ott és akkor csepegtessenek el információkat vagy kínáljanak alternatív kikapcsolódási lehetőséget a szigetlakóknak. Promóciós szempontból is kulcsszerepe van egy-egy olyan eseménynek, ahol a fiatal felnőtt korosztály is megtapasztalhatja: a múzeumok nem azok a poros helyek, amelyekre olyan gyakran asszociálnak, hanem a nekik is szánt kiállításaik és programjaik nyomán alternatív közösségi térként is funkcionálhatnak.