©2011 magyarmuzeumok.hu Minden jog fenntartva.

Műhely a kiállítótérben

A Legjobb kezdeményezés kategória egyik díjazottja a Vasarely Múzeum Zebra Műtermi Napok sorozata. A kreativitást és az alkotókedvet a felnőttekből, kamaszokból is kicsalogató programot az ötletgazdák, Juhász Litza és Tóth Anna mutatják be.

- Milyen ötletből született a program?

A program alapötletét 2010 őszén három tényező adta. Az első meghatározó lépés az volt, hogy a Szépművészeti Múzeum bekerült az Európai Unió Grundtvig programjába, mely az egész életen át tartó tanulást támogatja. Ennek keretében azon dolgoztunk, hogyan tudunk lehetőséget nyújtani a felnőtteknek arra, hogy rajzoljanak, alkossanak a múzeumban. Rengeteg pozitív tapasztalatot szereztünk a Múzeum+ csütörtök esti programjain, amelyek alkalmával este 22 óráig nyitva tart a Szépművészeti Múzeum. Azonban szerettünk volna több lehetőséget biztosítani a felnőtteknek arra, hogy alkossanak. Úgy gondoltuk, hogy többek között a múzeum hétvégi programjain is helyet kaphatnak a felnőttek is. Ekkor kapcsolódott össze az első tényező a másodikkal, amely már korábban felmerült bennünk. Az utóbbi években a családi programokon észrevettük, hogy hiányzik az alkotási lehetőségek helyes egyensúlya, hogy mi szól a gyereknek, és mi a felnőtteknek. S mindezzel nem voltak egyensúlyban az olyan alkotási lehetőségek sem, amelyeken a felnőttek és a gyerekek együtt dolgozhattak. Túlsúlyba kerültek a gyermekeknek tervezett programok, és emiatt háttérbe szorultak a felnőttek. A harmadik tényező pedig az volt, hogy a Vasarely Múzeum igazgatója felajánlotta nekünk az állandó kiállítás első termét arra, hogy létrehozzunk itt egy interaktív teret. Ez a három tényező arra ösztönzött minket, hogy egy olyan interaktív termet hozzunk létre, mely minden korosztálynak szól. Hosszú távon szeretnénk elérni, hogy a látogatók lehetőséget kapjanak a múzeum teljes gyűjteményének interaktív, hands-on felfedezésére.

2011 februárjában, márciusában és áprilisában, a hónap elején mindig más-más Vasarely-mű került a kiállítótérbe, és ezzel párhuzamosan mindig megújult az interaktív tér. Az ekkor szerzett tapasztalatok feldolgozása után alakítottuk ki a Vasarely Múzeumban jelenleg is látható interaktív kiállítást. Háttér-információk, játékos eszközök és alkotási lehetőségek segítették a látogatókat abban, hogy jobban megértsék Victor Vasarely művészetének különböző aspektusait. A látogatók önállóan használhatják az interaktív teret a múzeum teljes nyitvatartási idejében.

- Kik és hogyan működtek közre a megvalósításban?

A különböző témákat, segédeszközöket és az elrendezést Juhász Litza és Tóth Anna tervezte Czeglédy Zoltán közreműködésével. A feliratok és a szövegek grafikai munkáját Balder Eszter készítette. Az installációt a múzeum üzemeltetéséért felelős személyzet hozta létre. Az interaktív teremben nincs külön személyzet; amennyiben szükség van rá, a teremőrök a látogatók rendelkezésére állnak. Juhász Litza, Tóth Anna és a múzeum önkéntesei rendszeresen ellenőrzik a terem felszereltségét.

- Hogyan fogadta a közönség?

Minden installáció „megnyitójaként” rendeztünk egy-egy Zebra Műtermi Napot, melyek során a látogatók megnézhették az újonnan kiállított műveket, és kipróbálhatták a tervezett eszközöket, feladatokat. A Zebra Műtermi Napok időpontjai: 2011. február 6., március 6., április 3. Az egyes alkalmakra 190, 280, illetve 240 érdeklődő érkezett, körülbelül a látogatók fele volt felnőtt.

A programokat kifejezetten úgy hirdettük meg, hogy felnőtteknek, kamaszoknak és gyerekeknek egyaránt szólnak. Sok kellemes meglepetés ért minket, múzeumpedagógusokat. Azok a felnőttek, akik gyerekek nélkül érkeztek a Zebra Műtermi Napokra, szívesen részt vettek különböző alkotási lehetőségekben. Voltak olyan szülők is, akik az első alkalommal még a gyermekükkel együtt látogattak el a programra, a következő alkalommal viszont már gyerek nélkül, egy másik felnőtt társaságában jöttek. Több egyedül érkező felnőtt talált „barátokat”, akikkel együtt tölthették az időt, és együtt fedezhették fel a művekhez kapcsolódó kreatív feladatokat. Más felnőttek boldogan ültek a földön, és szívesen próbálgatták az előkészített eszközöket, alapanyagokat. Az első alkalommal az volt a benyomásunk, hogy a családjukkal érkező felnőttek nem döntötték el, hogy mit alkosson a gyermekük, hanem kooperatív módon együtt dolgoztak vagy egymással párhuzamosan alkottak. Ez utóbbi esetben gyerekek és felnőttek ugyanazokkal az alapanyagokkal saját alkotásaikon dolgoztak.

Felismertük azt, hogy milyen fontos az az információ, amit a látogatók a megérkezés pillanatában először hallanak. Kiemeltük, hogy a felnőttek, a kamaszok és a gyerekek számára külön-külön terveztünk kreatív feladatokat, játékokat és alkotási lehetőségeket. Elmondtuk a látogatóknak azt is, hogy alaposan nézzék meg a műalkotásokat, válasszák ki azt, amelyik a legjobban tetszik nekik, és keressék meg a hozzá tartozó kreatív feladatokat. A legtöbb dolog kapott egy címkét, amin az ajánlott korosztály szerepelt. Ezzel szerettük volna segíteni a szülőket abban, hogy könnyen kiválaszthassák azokat a lehetőségeket, amelyek megfelelnek gyermekeiknek. A felnőttek és a kamaszok azonban nem feltétlen aszerint választottak, mit terveztünk nekik, hanem elsősorban aszerint, hogy mi keltette fel az érdeklődésüket.

- Mit tartotok a program legnagyobb erősségének?

Az első három kísérleti installáció elemzése és a Zebra Műtermi Napok tapasztalatainak átgondolása után kiválasztottuk a legjobb részeket annak érdekében, hogy létrehozzunk egy új, jóval komplexebb interaktív teret. A megújult interaktív tér 2011. június 24-én a Múzeumok Éjszakáján „nyílt meg” a látogatók számára. Azonnal láttuk, hogy az új elrendezés, a falszövegek és az interaktív elemek milyen jól működnek. A látogatók mindenféle verbális bevezető nélkül is elkezdték önállóan felfedezni a teret, hosszan megfigyelték a műalkotásokat, és olvasták a szövegeket. Majd megnézték a polcokon várakozó dobozokat, és kiválasztották az őket érdeklő kreatív feladatokat.

Az első műtermi napon az volt a benyomásunk, hogy a látogatók nem törődtek a műalkotásokkal, szinte kizárólag az alkotás lehetősége érdekelte őket. Ezután arra törekedtünk, hogy olyan kreatív feladatokat tervezzünk, amelyek rávezetik a látogatókat arra, hogy valóban megnézzék, megfigyeljék és megértsék a kiállított műveket. Majd újonnan szerzett tudásukat a gyakorlatban is alkalmazzák egy játék vagy egy alkotási lehetőség keretében.

- Milyen irányban szeretnétek továbbfejleszteni az ötletet? Ebben segít-e, és ha igen, hogyan az elismerés?

Hosszú távú célunk az, hogy további interaktív tereket hozzunk létre a Szépművészeti Múzeum állandó gyűjteményeihez kapcsolódón. Rengeteg kérdés merült fel, és – beleértve a Vasarely Múzeum igazgatóját – egyikünk sem biztos abban, mi lehet a legjobb módja annak, hogy interaktív eszközök kerüljenek egy művészeti múzeumba. Jobb, ha az interaktivitás a kiállítás egy meghatározott részén, egy elkülönített teremben jelenik meg? Vagy jobb, ha a látogató a múzeum több pontján találkozhat interaktív lehetőségekkel? Bele kell olvadnia a múzeum arculatába, vagy jobb, ha mint valami speciális bútorzat elkülönül a kiállítástól? A különböző játékok, kérdéskártyák, kreatív feladatok legyenek benne egy hátizsákban vagy tarisznyában, amit a bejáratnál kölcsönvehetnek a látogatók? Vagy jobb, ha mindez a kiállítás „beépített” része? Elkezdtük megvitatni ezeket a kérdéseket, és folytatjuk a kísérletezést. A látogatókkal folytatott beszélgetések a legfontosabb visszajelzéseink. Ha a látogatók hozzászoknak ahhoz, hogy a múzeumokban vannak interaktív eszközök, akkor máshogy viselkednek. Ahogy néhány látogató mondta nekünk: „Már korábban is részt vettünk a Zebra Műtermi Napon, tudjuk mit kell csinálni."

A Zebra Műtermi Napok idei utolsó rendezvényére 2011. november 13-án, vasárnap várják a látogatókat a Vasarely Múzeumba. Részletek a múzeum honlapján.