©2011 magyarmuzeumok.hu Minden jog fenntartva.

A japán dobtól a bőgőtemetésig

Farsangi mulatság, születésnapi ünnepség, japán harcművészet. Három egymástól teljesen különböző téma, egy közös pont mégis van: a múzeum.

Tombol a farsang, amiből a múzeumok is kiveszik a részüket! Mielőtt azonban a néphagyományok és a hagyományőrzés nyomába erednék, nézzünk szét Budapesten!

Kerek hatvan: Bajor Gizi Színészmúzeum

Meglepő, de igaz! A Bajor Gizi Színészmúzeum a régi számítás szerint nyugdíjas korú, ezen a hétvégén ünnepli megnyitásának 60. évfordulóját.
Az évfordulóhoz kapcsolódva az Országos Színháztörténeti Múzeum (OSZMI) Bajor Gizi-gyűjteményéből a XII. kerületi Polgármesteri Hivatal II. emeletén nyílt kiállítás pénteken Ereklyék - emlékek - relikviák címmel. A tárlat ügyfélfogadási időben március 23-ig látogatható.

Japán államalapítás és a Hadtörténeti Múzeum

Harcművészeti és japán dob bemutatóval, kimonó- és fotókiállítással, valamint előadásokkal várja szombaton, a japán államalapítás napján a közönséget a Hadtörténeti Intézet és Múzeum.
Fülöp Csilla, a múzeum kommunikációs munkatársa elmondta az MTI-nek, hogy idén a múzeum új programsorozatot indít a külföldi kultúrák megismertetésére. Ennek első eseménye a szombati japán nap, amelyre a budavári múzeumba várják Hende Csaba honvédelmi minisztert és Ito Tecuo budapesti japán nagykövetet is.
Fülöp Csilla felidézte, hogy a legenda szerint időszámításunk előtt 660-ban Dzsimmu, az első császár, Amateraszu, a sintó vallás főistenének, a Napistennőnek a leszármazottja ezen a napon alapította a japán államot.
Az évfordulón megrendezett japán nap programjai között szerepel Sófi Gyula pszichiáter előadása és bemutatója a Mijamoto Muszasi nevével fémjelzett japán harcművészetből. Sófi Gyula hosszú évek óta foglalkozik az 1600-as években élt legnagyobb japán vívóval, aki kifejlesztette a két kardos vívást. A szamuráj emellett festő, filozófus, a buddhizmus tanainak tudósa és hadműveleti stratéga is volt. Élete végén megalapította a kendzsucu iskolát, amelynek magyarországi vezetője a pszichiáter.
Nagy összpontosítást, figyelmet, fegyelmet követelő, fegyveres harcművészeti stílusról van szó, amelyet párosan, páncél nélkül gyakorolnak - mutatott rá Sófi Gyula, hozzátéve, hogy csoportjában szülő-gyermek párosok, köztük két négyéves gyermek is van. Kiemelte, hogy például a túlmozgásos gyermekeknél nagyszerűen beválik ez a harcművészeti forma, amelyet Japánban sokan nyugdíjas korban újra kezdenek, hiszen két-három edzés után megszűnik a nyaki és hátgerincfájdalom, javul a mozgáskoordináció.

Kocsis Tímea Barangolás a japán kimonók világában címmel tart előadást a Hadtörténeti Múzeumban, ahol kimonógyűjteményéből húszat be is mutat - kiegészítőkkel együtt - a közönségnek. − Ebből a tradicionális japán viseletből többféle típus létezik, van például esküvői, alkalmi és férfi kimonó. A tradicionális japán táncokhoz viselt női kimonó például uszályos, nyakkivágása mélyebb, hasonlít a gésák viseletéhez − magyarázta Kocsis Tímea.
Szombaton az érdeklődők láthatnak majd egy menyasszonyi öltözéket is. Ez teljesen fehér, alsó és felső ruhából, kabátból áll, a fejdísz lehet csuklyához hasonló, hogy csak a vőlegény láthassa jegyese arcát, vagy az esküvői parókára rátett, selyemszalagból alakított csónakszerű dísz. Az esküvői kabát gazdagon díszített és elmaradhatatlan róla a darumadár motívum, amely a hosszú, boldog élet szimbóluma. Az övön - szamuráj hagyomány szerint - díszes tokban tőrt visel a mátka, mert ha olyan helyzetbe kerül az ura vagy a földesura, rituális öngyilkosságot kell elkövetnie. A férfiak esküvői kimonója - amely szintén szerepel majd a bemutatón - fekete és öt családi címer díszíti: kettő elöl, kettő hátul az ujjakon és egy a galléron.
A japán napon egy kamarakiállítás keretében az érdeklődők megismerkedhetnek a Hadtörténeti Múzeum gyűjteményében őrzött japán emlékekkel is. Sallay Gergely, az intézmény osztályvezetője elmondta, hogy elsősorban a 19. század végétől a 20. század közepéig terjedő időben készült lőfegyverekről és kardokról van szó. Ezen kívül értékes japán kitüntetéseket is őriznek a 19. század végéről, a 20. század elejéről. Egy részüket magyar tisztek kapták az Osztrák-Magyar Monarchia idején, de van az 1896-ban Budapesten megtartott Posta- és Távíró konferencián a magyar posta igazgatójának átadott japán érdemrend is, valamint a Magyar-Nippon Társaság 30-as évekbeli kitűzője - sorolta a gyűjteményvezető.
A kamarakiállításon láthatóak lesznek az 1904-5 közötti orosz-japán háborúról szóló könyvek, a debreceni Déry Múzeumtól kölcsön kapott két japán kard és páncél is. A mai Japánból életképeket felvonultató fotókiállítás ad ízelítőt, de egy jellegzetes japán ruhákba öltöztetett babákból álló gyűjteményt is megcsodálhatnak a Magyarországi Japán Alapítvány jóvoltából a látogatók.

Fonó a szentendrei Skanzenben

Egy hónapos pihenő után most már ismét részleges nyitva tartással fogadja a látogatókat a Szabadtéri Néprajzi Múzeum. A nyitva tartáshoz természetesen különleges programkínálat is tartozik!

Bőgőtemetés a pécsi Néprajzi Múzeumban

Bőgőtemetés címmel február 13–16 között Burján István etnográfus főmuzeológus tart előadást a farsangi néphagyományokról a pécsi Néprajzi Múzeumban.
Régen, ahogy a pap befejezte a vízkeresztkor szokásos házszentelést, a legények ostorpattogtatással, kolompolással jelezték, hogy megkezdődött a farsang. Bár a zajkeltés ma már csak hagyományőrző körökben dívik, a farsang divatja továbbra is él.  
Szeretnéd megtudni, hogy még milyen néphagyományok fűződnek a farsangi időszakhoz? Tudod például, hogy mit jelent a farsang farka vagy a kongózás? Láttál már tuskóhúzó embereket, esetleg tudod, hogy miért sütnek ilyenkor kakast?
Aki nem olyan helyen nőtt föl, ahol tartják a népi hagyományokat, az általában nem is tud sokat ezekről, noha messzemenően megéri az ismerkedés. A kedves, persze nagyon is komolyan vett szokások ugyanis hihetetlenül megszínesítik a népi életet. Az ünnepek és az élet ritmusának rendszerét viszik az emberek életébe, mondván, mindennek megvan a maga helye és ideje.