Ősi és modern – kettős premier Szentendrén

Aki az elmúlt hónapokban járt-kelt Szentendrén, igencsak meglepődhetett. Először azért, mert a várost ellepték a kordonok, a betonkeverők és az építőanyag kupacok, később pedig a megújult városkép adott okot csodálkozásra. Ide tartozott a MűvészetMalom épülete is, amely egy időre bezárt, hogy idén márciusban megújult külsővel, nagyobb alapterületen, kibővült funkcióval fogadhassa a közönséget. Hogy a változások miként kommunikálnak a képzőművészetéről híres kisváros hagyományaival? Most szombaton minden bizonnyal kiderül, hiszen az új épületben új kiállítás is nyílik A képpé formált város - a szentendrei festők őstémái címen. Azaz az új kiállításnak nemcsak a helyszíne, hanem terepe, témája is Szentendre lesz.

„Ebben a kiállításban és a hozzá készült albumban Szentendre topográfiájáról és vele helytörténetéről van szó, amelyet festményekkel, rajzokkal esetenként egyéb műalkotásokkal illusztrálunk. Vagyis a város művészi helyrajzát készítjük el, amelyet a szentendrei és a városba alkalmilag kilátogató festők műveinek válogatott gyűjteményéből állítunk össze – írja Basics Beatrix a kiállítás társkurátora, aki hozzáteszi: „Szentendrének és festészetének ez a feldolgozásmódja persze függetleníthető a MűvészetMalom évfordulójától."

Ennek egyik oka nyilvánvalóan az volt, hogy Szentendre századokon át, egészen az 1960-as évekig bezárólag kicsiny város volt. Hosszában, észak-déli irányban úgy két kilométer a Pannónia telep nélkül, széltében pedig mindössze 700-800 méter, egyes kinyújtózkodásaiban ennél valamivel több. Nem csoda tehát, hogy a festők ugyanarra a témára, ugyanabból a nézőpontból figyeltek fel, és éreztek indíttatást, hogy saját elképzelésük és szemléletmódjuk szerint többször is megörökítsék ugyanazt a városképi részletet, épületet.

„Úgy jellemezhetjük a folyamatot, hogy a művészek a felszíni feltárások után egyre mélyebbre nyúló aknákat és tárókat nyitottak. Ebből persze kiviláglik, hogy mi a szentendrei festészetben nagyrészt összefüggő, egymásra épülő történetet látunk, amelynek alapjait azok a festők rakták le, akik a jó szerencséjüktől is vezérelve elsőnek jöttek ide. Bánovszky Miklós, Bánáti Sverák József ábrázolásmódja lényegesen eltér Barcsay Jenő, Ilosvai Varga István, Czóbel Béla világlátásától és szemléletmódjától, hogy Vajda Lajoséról és Bálint Endréjéről ne is beszéljünk. Mégis közös festészetükben, hogy az a város nyújtotta témákra, motívumokra épül fel. Ezek, mint hatékony rendező elv megtapasztalható művészetükben" - teszi hozzá Tóth Antal.

A 2012. március 24-től május 20-ig látható A képpé formált város - a szentendrei festők őstémái című kiállításon látható művek tehát nem pusztán képzőművészeti alkotások, hanem a város történetének sűrű szövetébe engednek bepillantást.