Halló! Hétvége!

Hova menjünk?

Ha a beígért kánikula ellenére Budapesten maradunk, akkor a Hősök terére, ahol négy kiállítás is zár; utolsó hajrában, irigylésre méltó hűvös környezetben búcsúztathatunk fotókat, grafikákat, múmiákat.

Cikk küldése

e-mail:

Épp egy évvel ezelőtt, a Szépművészeti Múzeum Egyiptomi Gyűjteményében őrzött négy múmia átfogó tudományos vizsgálatsorozatának első eredményeit tárta elénk a Múmiák testközelben című kiállítás. A Budapest Múmia Projektben a“hagyományos” egyiptológiai tanulmányok mellett más tudományterületek modern vizsgálati módszereit is alkalmazták a kutatók a múmiák minél szélesebb körű megismerése érdekében. A tárlat több 10ezer diáknak segített megismerni az egykor élt egyiptomiak hitvilágát, a mumifikálás technikáját, a korszak halotti művészetét, de az arcrekonstrukciónak köszönhetően a látogatók azt is megtudhatták: hogyan nézett ki több ezer évvel ezelőtt Hortesznaht. A tudományos kutatást a múmiák és a hozzájuk kapcsolódó műtárgyak háromdimenziós digitalizálása kísérte, melynek köszönhetően ezek a különlegesen sérülékeny emlékek a kutatóknak könnyen vizsgálhatóvá, a múzeumi nagyközönség számára pedig testközelben bemutathatóvá válnak. A tárlathoz egy nagy sikerrel vetített 3 dimenziós film is kapcsolódott (2012. március 29-ig vetítették), mely átfogó képet adott a vizsgálati módszerekről és az elért eredményekről. Ezt a filmet ugyan már nem, de a Budapest Múmia Projekt vizsgálatsorozatát végig kísérő kisfilmet még megnézhetik, benne Rert, Hortesznahot, a „kicsomagolt” és a „szombathelyi” múmiát.

A svájci St. Gallenben, két fiatalember, Franz Larese és Jürg Janett által alapított sokszínű Erker Galéria, Kiadó és Műhely a második világháború utáni nemzetközi absztrakt képzőművészeti mozgalmak egyik meghatározó gravitációs központjának számított. Kiállításaival, kiadói tevékenységével, sokszorosított grafikai műhelyével, változatos rendezvényeivel (író-olvasó találkozók, felolvasások, előadások stb.) méltó helyet foglalt el a leghaladóbb nyugat-európai kortárs képzőművészeti szellemi centrumok sorában. A St. Gallen-i kalandok. Hartung, Tàpies, Uecker és az Erker-jelenség című kiállítás az Erker-jelenség fénykorára (1962–1987) helyezte a hangsúlyt, hogy bemutassa az Erker-jelenség művészettörténeti jelentőségét, és megismertesse a St. Gallenben alkotó művészek ottani munkásságát képzőművészeti, irodalmi alkotások, sokszorosított grafikai lapok, bibliofil könyvek, valamint az először a nyilvánosság elé kerülő eredeti hangfelvételek és archív fotók segítségével. Technikai ízelítőt is kaphatunk a kiállítást kísérő, a litográfia készítés technikáját bemutatandó kisfilmből. Önkéntesek és a prés segítségével egész ügyes kis nyomatot is összehozhatunk, miután kipróbáltunk minden feladatsort a kiállítás interaktivitásra sarkalló előterében

Ha a mélyföldszinttel végeztünk, kihagyhatatlan az egész Hősök terét rabul ejtő Gloria Swansonnal csalogató fotókiállítás. A piktorializmus fotográfiai korszaka mérföldkő a fényképészet történetében. Az új stílusirányzat az 1890-es években szinte egy időben bontakozott ki Angliában, Ausztriában, Franciaországban és Németországban. A fotográfia művészi értéke körüli vitákban a festészet utánzásával kívánták kivívni a fényképészet autonómiáját. Művészi példaképeik az impresszionisták voltak. A piktorialista fotográfia legnagyobb érdeme, hogy a fényképezést művészeti rangra emelte. A fotók azonban a nemeseljárások használata miatt már szinte megtévesztő módon hasonlítottak a festményekhez, és a témaválasztásánál pedig nem használták ki a fénykép dokumentum jellegének lehetőségeit. Ezekre a „hiányosságokra” válaszként jelent meg az 1920-as években Amerikában a Straight Photography és ezzel szinte egy időben Európában az Új Tárgyilagosság. Mindkét stílus a tiszta, objektív képi nyelv megteremtését célozta meg, radikálisan szakítva a piktorialista hagyományokkal. A kiállításon jól érzékelhető az a változás, mely a hagyományokhoz hű, képi világában a festészethez közelítő fotóművészet és az első világháború körül kialakult modern fotográfia között alakult ki. És azok a gyönyörű gépek – az ember könnyen belefeledkezik bámulásukba, igaz azzal nem kecsegtetnek, hogy aztán a sajátunkkal egy tekercs film elkattintásával akár egy használható képet is tudjunk készíteni. De azért csak próbálkozzunk!

A Szépművészeti Múzeum munkatársai egy vasárnap esti finisszázzsal hengedik az emlékezés útjára a három kiállítást. (Az EB döntőt meg felvételről is meg lehet nézni…)

A tér másik oldalára a Műcsarnokba Magyarósi Éva láthatatlan rajzai miatt érdemes átsétálni A társadalmi problémákra érzékeny és nyitott fiatal alkotó munkáira a médiaművészet, valamint a klasszikus grafikai és festészeti eljárások új, kísérleti összekötése jellemző.
A Mélycsarnokban bemutatott képzőművészeti indíttatású animációs filmje a VJ-kultúra hang- és mozgóképmontázsaihoz áll közel, míg üvegképei a fotó, a kézi rajz és a festmény jellemzőit elegyítik. Rajzai” az emlékezet láthatatlan struktúráit igyekeznek letapogatni. Műcsarnok-beli kiállítása annak a munkafolyamatnak a része, melyben az emberi emlékezet azon vakfoltjait igyekszik feltárni, amelyek egy-egy megélt pillanatot, élményt kitörölnek, míg másokat kiemelnek.

Kapcsolódó írások:

http://svn.magyarmuzeumok.hu/targy/251_az_arcrekonstrukcio_keszites_modszere

http://svn.magyarmuzeumok.hu/muhely/357_egy_kiallitas_hozadeka_teren_es_idon_tul

http://svn.magyarmuzeumok.hu/muhely/72_mumiak_testkozelben

http://svn.magyarmuzeumok.hu/targy/447_negy_test_az_orokkevalosagnak

http://svn.magyarmuzeumok.hu/kiallitas/646_hova_csalogat_gloria_swanson_igezo_pillantas

http://svn.magyarmuzeumok.hu/kiallitas/693_svajci_muhelytitkok

http://svn.magyarmuzeumok.hu/targy/538_elmelkedes_a_szennyrol_

http://svn.magyarmuzeumok.hu/galeria/a_fotomuveszet_szuletese/1

http://svn.magyarmuzeumok.hu/galeria/st_gallen_i_kalandok/1

http://svn.magyarmuzeumok.hu/galeria/budapest_mumia_projekt/1

http://svn.magyarmuzeumok.hu/videoteka/player/117/2

http://svn.magyarmuzeumok.hu/videoteka/player/52/13