©2011 magyarmuzeumok.hu Minden jog fenntartva.

Kívánság - műsor

Szent Iván éjjelén bármi megtörténhet, akár kívánságaink is teljesülhetnek. Csak ebben a néphiedelemben bízhattam, amikor elkezdtem szervezni a Múzeumok éjszakáját Kazinczy Ferenc egykori széphalmi birtokán, illetve A Magyar Nyelv Múzeumában.

0 forintot kellett átváltanom a csodára, és egy olyan estén vendégül látni látogatóinkat, amelyen Kazinczy Ferenc is jól érezte volna magát saját korában, vagy akár most. Én mondom, tudtak valamit őseink, amikor ezt a hiedelmet kötötték az év legrövidebb éjszakájához.

Néhány hónappal a Múzeumok éjszakája előtt civilben, feleségével nálunk járt a Liszt Ferenc-díjas karnagy, Erdei Péter. Nem kapott külön figyelmet akkor, hiszen nem minden tárlatvezető lehet jártas a komolyzenei életben, mégis olyan jól érezte magát, hogy látogatása után Nyiri Péter, a múzeum igazgatóhelyettese levelet kapott tőle: annyira lenyűgözte a hely szelleme, a nyelvújító birtokán felépült Emlékcsarnok és A Magyar Nyelv Múzeuma, hogy felajánlotta, szívesen ad koncertet az általa alapított Új Liszt Ferenc Kamarakórussal, amelynek teljes költségét maguk állják. Hihetetlen, hogy elég volt Szent Iván éjjelére gondolni, és máris beindult a „csodagyár”. Kazinczy Ferenc ugyanis nemcsak értette, hanem élvezte is a zenét, így a kórus vendégszereplése beleillett a Múzeumok éjszakája koncepciójába.

Első kívánság kipipálva, és nem is kellett sokat várni a következőre. Megérkezett BalázsGéza professzor levele, amelyben bejelentette, hogy ismét Széphalom adhat otthont a II. Anyanyelvi juniálisnak, ahol szívesen előad a nyelvi humorról a Duna Televízióból ismert Élő Tetten ért szavak című műsor részeként. Sőt, segítőket adott mellénk: az ifjú anyanyelvápolókat. A második csodával együtt félig kipipáltuk a harmadik kívánságot is, ugyanis szerettük volna, ha csak illúzióként is, de Kazinczy Ferenc és Török Zsófia is részt vesz a Múzeumok éjszakáján. A szervezet két fiatal tagja, Dömötör Andrea és Sivadó Ákos vállalta, hogy kosztümös tárlatvezetés mellett részt vesznek az egyéjszakás kulturális kalandozáson. A harmadik kívánság másik felét pedig a Miskolci Nemzeti Színház teljesítette. Kiss Csaba direktor az Operafesztivál kellős közepén foglalkozott kosztümkérelmünkkel, és kölcsönadott nekünk két korhű jelmezt.

Bár a bűvös három kívánság teljesült, a magyar ember telhetetlen, így hát én is tovább kívántam. Mivel a nyelvmúzeum a Mester gyümölcsöskertjének helyén épült fel – amelyre oly sok gondot fordított anno –, a kulturális élmény mellett a kulináris élvezetekre is adnunk kellett. Különleges süteményeket és borokat szerettünk volna Kazinczy és vendégei asztalára tenni. Mondanom sem kell, ez is sikerült: június 16-án friss gyümölcsös pitéktől és aranyló nedűktől roskadoztak a kölcsönkapott vásáros asztalok. Sőt, olyan táncosokat sikerült kívánnunk magunknak a Múzeumok éjszakájára, akik nemcsak szórakoztatták a közönséget, hanem maguk is élvezték a tánc és tűzugrás minden percét.

Ennyi teljesült kívánsággal a „tarsolyunkban” már nem volt más dolgunk, mint büszkén megkondítani az 1777-ben öntött besztercebányai harangot – a Tokaji Múzeum ajándékát, amely a Múzeumok éjszakája napján került méltó helyére és áldatott meg Gubala Róbert esperes-plébános által –, és a látogatókkal együtt élvezni ezt a varázslatos éjszakát.