a Művészetek éjszakájával ünneplik a helyiek, hogy kétéves zárva tartás után újra megnyitják a késő barokk, copf stílusú de la Motte Kastély és Továbbképző Központot. Az állami tulajdonú műemlékre korábban kiírt pályázatot eredménytelennek nyilvánították, a kastélyt mostantól az önkormányzat üzemelteti. Lesz irodalmi kávéház, ahol történelmi tévhitekről beszélgethetnek a résztvevők Hahner Péter történésszel. Baran Grzegorz zenél, Antik Anti kovács mesterség-bemutatót tart az eseményen, a kézműves barokk játszóház egyaránt várja a kicsiket és nagyokat. Könyvek, CD-k filléres vására is lesz Noszvajon, bemutatkoznak a Nomád Piac kézművesei és ingyenes kastélylátogatást szerveznek idegenvezetéssel. A kastélyt körülvevő kilenc hektáros angolparkban a különleges fák és díszcserjék között pedig biztosan remekül lehet andalogni.
Végvári vigasságok Egerben
Újrajátsszák az egri vár ostromát az 1552. évi sikeres várvédelem 460. évfordulója alkalmából július 27. és 29. között. A viadalt nyolc törökköri hagyományőrző haditorna csoport segítségével elevenítik fel. A közelharc mellett korabeli tűzfegyvereket, például keréklakatos pisztolyt, kanócos muskétát és ágyúkat használnak a mintegy száz szereplő közreműködésével megelevenedő csatában. Lesz "éles" bajvívó verseny a vigasságok keretében, illetve korabeli életképeket is bemutatnak. A várjátékok előtt castingot tartottak, amelynek során a jelentkezők közül kiválasztották a Dobó Istvánt, Jumurdzsákot, Bornemissza Gergelyt, Vicát és Sárközit megszemélyesítő szereplőket. Az ő közreműködésükkel elevenednek meg Gárdonyi Géza regénye, az Egri csillagok jelenetei a fesztivál során. A közönség például Dobó Istvánnal együtt teheti le a várvédők legendás esküjét. De lesznek interaktív tárlatvezetések a várban, a Gárdonyi-házban, illetve a vármúzeum képtárában, továbbá kirakodóvásár, utcaszínházi és régizenei együttesek és mutatványosok produkciója.
Innen már nem kell sokat utazni Balassagyarmatig, ahol most vasárnap a XVII. Palóc búcsút és népművészeti fesztivált rendezik meg Szent Anna tiszteletére. Az esemény az elmúlt másfél évtizedben az észak-magyarországi és a dél-szlovákiai palóc vidék egyik legnagyobb népművészeti seregszemléjévé nőtte ki magát. A népi hagyományokat őrző, tömegeket vonzó
Akiket pedig jobban vonzanak a római kori ásatások, annak az ókori Brigetio (Szőny) területén feltárt római kézműves műhelyeket bemutató időszaki kiállítást ajánljuk Komáromban. A kiállításon pékség, fazekas, csont- és kőfaragó, valamint üvegműhely maradványai láthatók, valamint bemutatják egy freskófestő műhely berendezését. Feltárták egy bronzműves műhely régóta keresett kemencéit, találtak megmunkálatlan nyers fémtömböket, valamint olyan terrakottából készült formákat, melyeket fémöntésre használtak. Feltártak továbbá egy pincét, mely az eltelt csaknem 1800 év alatt épségben maradt meg és benne különféle magvakat, például datolyamagot. Bemutatják a kiállításon a falfestészetet is, hiszen Brigetio lakóházaiból számos freskó vált ismertté. A falfestményeket helyreállító restaurátorok rábukkantak a freskók szerkesztésének nyomaira, ezek alapján ábrázolták, hogyan jelölték be körzővel és egyéb eszközökkel a leendő festmény struktúráját. A régészek szerint Brigetio felépítését, szerkezetét, történetét Aquincuméval lehet összehasonlítani. A település az egykori római határ, a limes mentén jött létre. Brigetio a Severusok alatt élte virágkorát a 2. század végén, a 3. század elején municípiumi rangot kapott, később egy feliratban már coloniaként említik. Először a légiótábor jött létre, amelynek a vonzáskörzetében kialakult a táborváros, a katonai városnegyedtől 2-3 kilométerre pedig a bennszülött népesség lakhelyeként szolgáló civil település létesült. A húsz éve folyó ásatásokkal az egykori polgárváros központját tárják fel.
T
Kapcsolódó cikkek:
Egy feledhetetlen éjszakára vársz?
Halló! Hétvége!
Bor, sajt és művészet
Cimkék:
kiállítás,gyűjtemény,látogató
