©2011 magyarmuzeumok.hu Minden jog fenntartva.

Jelentkezz, hogy ne maradj le a legjobbakról!

Már lehet jelentkezni a szeptember 28-án zajló Kutatók éjszakájára. Érdemes időben regisztrálni, hogy a legkülönlegesebb helyekre bejuss!

Elindult kedden a regisztráció a Kutatók éjszakája programjaira, aki időben jelentkezik, szeptember 28-án semmiről nem marad le, és olyan dolgokba nyerhet bepillantást, melyekbe egyébként soha - hangsúlyozza közleményében a magyarországi programokat szervező.

Nemzeti Múzeum: rendhagyó tárlatvezetés

A Magyarország története című állandó kiállítás termeiben egy meghívott külső szakember beszélget a Magyar Nemzeti Múzeum kutatójával és elismert szakemberével, más-más irányból indulva és eltérő szempontok szerint értékelve II. Andrást, II. Józsefet, Görgei Artúrt és Hóman Bálintot.
Az előadások szeptember 28-án 18 órakor kezdődnek. Először II. András magyar királyról Zsoldos Attila, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) Történettudományi Intézetének tudományos tanácsadója, osztályvezetője beszélget Ritoók Ágnessel, az MNM régész-szakmuzeológusával. Ezt követően Soós István, az MTA BTK Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa és Aczél Eszter, az MNM történész-szakmuzeológusa II. József német-római császárt, magyar és cseh királyt mutatja be a hallgatóságnak. Görgei Artúr honvédtábornok, hadügyminiszter, a honvédseregek fővezére áll Hermann Róbert, a Hadtörténeti Intézet és Levéltár parancsnokának tudományos-helyettese és Csorba László, az MNM főigazgatója előadásának középpontjában, Ujváry Gábor, a Kodolányi János Főiskola Történelem Tanszékének vezetője és Szende László történész, régész, levéltáros szakmuzeológus, az MNM főosztályvezetője pedig Hóman Bálintról, az MNM volt főigazgatójáról, kultuszminiszterről cserél eszmét.
Az Apponyi teremben 21 órától Pálffy Géza történész számol be a Szent Korona és a magyar királykoronázások újkori történetének komplex feldolgozására vállalkozó kutatócsoport és program eredményeiről. A Szent Koronáról, a kutatások új szempontjairól és a Szent Korona körüli tévhitekről Pálffy Gézával, az MTA BTK Történettudományi Intézetének tudományos tanácsadójával, témacsoport-vezetővel Kiss Erika, az MNM művészettörténész-szakmuzeológusa beszélget. A MNM programjaira nem szükséges előzetesen jelentkezni.

Petőfi Irodalmi Múzeum: tudományos-fantasztikus játszóház, színjáték

A fővárosi Petőfi Irodalmi Múzeumban Terjéki Tamás, az Anyanyelvápolók Szövetségének tagja anyanyelvünk lehetséges alakulásáról beszél a hallgatóságnak, Kozák Tibor irodalmár a sci-fi irodalom múltjáról és jövőjéről szól, Nemes Csaba és Zékány Dia Múzeumok és kiállítóhelyek a jövőben címmel tart előadást.

Aquincumi Múzeum: csontfaragás

A csontfaragás ősi művészetével ismerkedhetnek a Kutatók éjszakáján az Aquincumi Múzeum előadásain a látogatók, akik egyebek mellett választ kaphatnak olyan kérdésekre, hogyan működik egy római eszterga, és lehet-e szarvasagancsot esztergálni vagy agancsból fésűt készíteni.
Az emberiség legalább százezer éven át használta a csontot, agancsot és elefántcsontot eszközök és díszítések készítésre, Magyarországon az ősi iparág története legalább negyvenezer évre vezethető vissza.
Az elmúlt 120 évben Budapest területén több ezer, főként állatcsontból, agancsból és elefántcsontból készült római kori eszköz és tárgy került elő. Az Aquincumi Múzeum gyűjteményeiben a csontszerű anyagokból készült tárgyak többsége magán hordozza készítésének minden jegyét. Elkészítésük feltételezett módja könnyen megismerhető, ha azonos alapanyagból, a feltételezett metódusokat alkalmazva lát a feladatnak a kutató. Az állati vázrészek megmunkálásáról, a csontszerű anyagok készítés-technikáiról Vecsey Ádám, az Aquincumi Múzeum restaurátora tart előadást.
T. Bíró Mária régész, a Károli Gáspár Református Egyetem bölcsészettudományi karának volt dékánhelyettese a csontfaragás történetét mutatja be az antikvitásban. Előadásában az őskori ember csontból készült amulettjeitől Harun al Rasid által Nagy Károlynak ajándékozott elefántig a korszak legérdekesebb és kuriózumnak számító leleteit tekinti át a hozzájuk fűződő történetekkel (forrásokkal) egyetemben. Ismerteti a római provinciák, elsősorban Pannonia és Aquincum csontiparát is, hiszen a csont volt az ókor "műanyaga". Az élet minden területén alkalmazták: csontból vagy csonttal díszített tárgyak készültek a katonaság részére, de készültek csontból háztartási eszközök, ékszerek is.
"A csontfaragványok divatja különösen a 4. századra jellemző, Pannonia pedig birodalmi viszonylatban is kiemelkedik a csontfaragványainak mennyiségével és minőségével. A legtöbb csonttárgy a temetőkből kerül elő, a legszebb aquincumi faragványok is a helybeli asszonyok sírjaiból származnak" - emeli ki az Aquincumi Múzeum honlapja.
Vass Lóránd régész a Kutatók éjszakáján előadásában a római korban oly népszerű faragott csonttárgy-típusokat mutatja be. Az érdeklődők egyebek közt megtudhatják, milyen csonttárgyakat és mire használtak a rómaiak, viseltek-e például a római férfiak hajtűket, és előfordulhatott-e esetleg, hogy a nőkhöz hasonlóan varrtak.

A gyerekeket a programok ideje alatt a mitológiai játszótér és a virtuális élménytér várja.

Természettudományi Múzeum: interaktív foglalkozások

Eddig elzárt kutatóhelyek, gyűjteményi raktárak, előadások és interaktív foglalkozások várják a látogatókat szeptember 28-án a Kutatók éjszakáján a Magyar Természettudományi Múzeumban (MTM) Budapesten.

Lesz demonstrációkkal és egyszerű kísérletekkel kísért bemutató a színek kémiájáról és fizikájáról, a rovarszínekről és rovarfényekről, a szakköri szobában a Dinoszauruszok a laboratóriumban című foglalkozás résztvevői pedig megtanulhatják, miként lehet kiszabadítani a bezáró kőzetből a gerinces maradványokat és hogyan kell ezeket előkészíteni a tudományos vizsgálatokra. A módszerek bemutatása az első magyarországi dinoszaurusz-lelőhely csontanyagán történik. Az érdeklődők kézbe vehetik a maradványokat, eredeti csontokon próbálhatják ki az egyes preparálási módszereket.

Szeptember 28-án megnyílnak a nagyközönség előtt a Ludovika épületegyüttesben található gyűjtemények kapui, a látogatók az eddig elzárt kutatóhelyeket, gyűjteményi raktárakat is megismerhetik. Az MTM Embertani Tárát és Központi Könyvtárát 17 órától, az emlősgyűjteményt 17.30-tól, a növénytárat 19 órától tekinthetik meg.
A Semsey Andor Előadóteremben a múzeum munkatársai tartanak előadásokat 17 órától, például a földikutyákról, Albánia növényvilágáról, a népvándorlás kori csontmaradványokról, a madarak és tolltetveik kapcsolatáról, algákról, valamint a klímaváltozások és az emberi történelem kapcsolatáról.

Előzetes regisztráció és a részletes programkínálat www.kutatokejszakaja.hu honlapon, valamint a Facebookon (http://www.facebook.com/kutatokejszakaja)