©2011 magyarmuzeumok.hu Minden jog fenntartva.

Lekvárok kóstolója

Lekvárfőzés bemutatóval, befőttes üveg díszítésével és kiskerti szaktanácsadással várja a Skanzen a látogatókat.

Október, vagy más néven Őszhó, Magvető, de a régi székely-magyar naptárban Begyűjtés hava – ahogy nevében is rejti - a betakarítás ideje. Ilyenkor nyílik lehetőség a kertekben leszüretelni az aktuálisan termő gyümölcsöket és üvegbe zárni a nyár ízeit, amelyekkel feltöltjük télire a kamrát és a pincét. A tapasztalt gazdák pedig jól tudják, hogy már ilyenkor el kell kezdeni a földet felkészíteni tavaszra, így érdemes felásni és alaposan megtrágyázni a kertet a téli pihenés előtt.

A paraszti táplálkozásban az őszi (hasonlóképpen a tavaszi, vagy a nyári) időszakban nagyobb hangsúlyt kaptak a gyümölcsök és a zöldségek. Míg télen főként kukoricát, babot, káposztát, lencsét ettek, addig nyáron a zöldségek és gyümölcsök felhasználásával készült ételek domináltak. A parasztháztartásokban a gyümölcsöket akár frissen, de aszalt vagy lekvár formában is szívesen fogyasztották. Befőzésekhez pedig a cukrot az I. világháborúig alig használták. A cukor nélküli befőzési változatok közül igazán nagy múltra a szilvalekvárfőzés tekint. Egyébként a lekvár első írásos említése és neve a XIV. században jelent meg; a latin alactuarium, azaz a magyarosított liktárium kifejezésből származik. A középkori orvosok ez alatt azt a mézes szirupot értették, amelyet rossz ízű gyógyszerekhez adtak, hogy ezáltal könnyebben bevegye a páciens az orvosságot. Míg régen a nagymamák kiváltsága volt lekvárt főzni, napjainkban néhány régi praktika és aranyszabály megtartásával bárki remek téli édességet készíthet magának és családjának.

Ehhez adnak ötleteket a Skanzenben, ahol a nagyanyák nyomdokain haladva feltárulnak a lekvárfőzés titkai. A négy nap során a Skanzen kertjeiben aktuálisan érő termények, valamint az azokból készült lekvárok kerülnek terítékre. Kiskerti tanácsadás keretében szakember adja meg a választ azokra a kérdésekre, hogy milyen szempontrendszer szerint alakítsuk ki a kiskertet, milyen növénybetegségekkel találkozhatunk, hogyan ápoljuk növényeinket évközben, mit mivel érdemes ültetni, vagy éppen mikor kell elkezdeni a termények betakarítását. Október 20-21-én Halimba, az ország egyik gyógynövénykertje mutatkozik be ízletes gyógyteáival és a község területén fellelhető több mint 1500 gyógynövény hagyományát tárja az érdeklődők elé. A tanyán lesz gyapjúmosás, mind a négy nap 11:00, 13:00 és 15:00 órakor terelés bemutató és báránysimogató. A „Csináld magad!” helyszíneken pedig a dizájnra odafigyelve, mindenki a maga által tervezett motívumokkal díszítheti a stelázsi csíkot, vagy éppen az otthonról hozott dunsztos üveget kedve szerint dekorálja. Október 20-án Szomolya Rece csoportja kóstoltatja cseresznyés rétesét és híres lekvárját, október 21-23-ig Radácsi Piroska a Népművészet Mestere polccsík hímzés, október 23-án pedig Bogyoszló hagyományőrző közössége fafaragó bemutatót tart.

Jön!
Szent Márton Újborfesztivál és Libator
2012. november 10-11.

A csípős hidegben a programokat a múzeumi épületek belső tereiben tartják, ahol a rakott tűzhelyekben, búbos kemencékben, szemes kályhákban lobogó tűz melege mellett jól esik hallgatni a tollfosztó meséit és kóstolni a különböző receptek szerint készült libás ételekből, amelyek mellé hazai borászok kézműves újboraikat ajánlják. A legények sem tétlenkednek, hiszen bemutatják a hosszú őszi és téli esték régi, férfias elfoglaltságait; a famegmunkálási eszközök készítését és karbantartási munkálatait. A gyermekeknek madáretető, kenőtoll, zokniliba, gesztenye figura és ujjbáb készítésére nyílik lehetőség. Akik pedig a borozgatás után táncra perdülnének, keressék fel a legközelebbi pajtát, ahol járhatják a csűrdöngölőt, lesz táncház-etikett, valamint népi hangszerkészítés bemutató. Az állattartó tanyán megrendezik a szárnyas jószágok parádéját, fókuszba kerülnek a libák, a két nap során pedig a Márton-napi búcsú szokásai is megelevenednek a Skanzen portáin.