©2011 magyarmuzeumok.hu Minden jog fenntartva.

Sír a halom alatt

Hajdúnánás határában most egy elpusztult, geofizikai módszerekkel feltárt halom alatti, központi temetkezési helyet tártak fel.

"A földfelszín kisebb természetes vagy mesterséges kiemelkedéseihez, sokszor történeti magyarázatok fűződnek, leggyakrabban háborús mondák. Erdélyben és az Alföldön számos Testhalom nevű dombot tartanak számon, amelyekről azt mesélik, hogy alattuk csaták elesettjei vagy a török (tatár) által lemészárolt lakosok nyugosznak. A magyar nyelvterületen a legismertebb ezek közül a hajdúsági Testhalom mondája, amely szerint a vidini rácok támadást készítettek elő a magyarok ellen. Egy öreg rác koldusaszony – akire egy magyar asszony rábízta bölcsőben ringó gyermekét – megsajnálta a magyarokat, és elárulta a tervet. A férfiak felkészültek a támadásra, és a rácokat mind egy szálig megölték. Néhol a halom nagy járványok emlékét őrzi. Kincsmondák is gyakran fűződnek halomhoz. Az egész népterületen elterjedt folklórmotívum, hogy a halmot sapkával hordták össze. A hős sírhelyét kívánták ezzel emelni, vagy a vezér sátra alá hordták össze a földet, hogy messzebbre láthasson. A kuruc hagyományban Rákóczi nevével kapcsolatban különösen gyakori az utóbbi motívum. A mesterséges halmokat az Alföld sok helyén kunhalomnak nevezik, összefüggésben azzal, hogy ezeket sokáig kun sírhalmoknak vélték. Eredetük azonban a neolitikumig nyúlhat vissza; vannak köztük lakó- és temetkezőhelyek, őrhelyek" - olvashatjuk a Magyar Néprajzi Lexikon "halom" címszavánál. Nos, most egy ilyen halom titkára derült fény a debreceni régészek munkájának köszönhetően.

A Szálka-halom a Hortobágyi Nemzeti Parkban
Forrás: Wikipedia

Késő rézkori, a Jamnaja-kultúra időszakára jellemző gödörsírt tártak fel régészek Hajdúnánás határában egy valamikori kurgán (népnyelven: kunhalom) alatt - közölte Dani János régész, a debreceni Déri Múzeum régészeti tárának vezetője hétfőn az MTI-vel a helyszínen.

Emlékeztetett, hogy az alföldi táj jellegzetességei a kurgánok (kunhalmok), amelyeknek jelentős része az őskorban, a késő rézkor, kora bronzkor időszakában keletkeztek és szolgáltak temetkezési helyül.

Hajdúnánás határában most egy elpusztult, geofizikai módszerekkel feltárt halom alatti, központi temetkezési helyet tártak fel. A faszerkezettel lefedett, a Krisztus előtti 3500-3000 közötti időszakból származó gödörsírban egy valamikori magas rangú, "nagyhatalmú főnök" sírjára bukkantak - magyarázta a feltárás vezetője.

A feltárt temetkezési hely úgynevezett "bolygatott sír", de azt még vizsgálják, hogy emberi vagy más beavatkozás nyomát hordozza-e a gödörsír. Dani János felidézte: 2009-ben hasonló bolygatott sírt találtak ugyancsak Hajdúnánás térségben, arról kiderült, hogy rókajárat volt benne, s az állatok "bolygatták meg" a sírt.
Mindazonáltal kevés ilyen temetkezési helyet sikerült eddig feltárni hazánkban, illetve a Kárpát-medencében - tette hozzá.

Dani János azt is elmondta: a Jamnaja-kultúrára jellemző, kurgán alatti, gödörsíros temetkezés annak idején a Fekete-tengertől Belső-Ázsiáig volt jellemző.
Az első nagy állattartó nomád közösségek a rézkor idején kezdtek el beszivárogni a magyar Alföldre, de tovább nem mentek. Tőlünk nyugatra már nincsenek ilyen temetkezési emlékek - hívta fel a figyelmet a Déri Múzeum régészeti vezetője.