©2011 magyarmuzeumok.hu Minden jog fenntartva.

Kutatás nélkül nincs kiállítás

Gondolatok az Amsterdam – Maastricht Summer University művészettörténeti kurzusának kapcsán. A szerző a Szépművészeti Múzeum Régi Képtárának muzeológusa.

Hollandia legjelentősebb állami múzeuma, az amszterdami Rijksmuseum tíz év felújítás és állandó kiállításainak újrarendezése után 2013 tavaszán nyitotta meg ismét kapuit. A megújult Rijksmuseum és a tekintélyes múltra visszatekintő, hágai székhelyű kutatóintézet, az RKD (Rijksbureau voor Kunsthistorische Dokumentatie) a tervek szerint ez évtől közösen működteti a Karel van Mander Intézetet, azt a tudományos művészettörténeti intézményt, amelynek célja egyrészt  a németalföldi művészet kutatásának minél szélesebb körű nemzetközi kontextusba helyezése, másrészt a bel- és külföldi múzeumok, egyetemek és más intézmények közötti kapcsolatrendszer kiépítése és koordinálása.

Többek közt erről is szó volt azon a hat napos intenzív kurzuson, amelyet a 17. századi holland művészet és történelem kutatási és kiállítási lehetőségeinek szentelt az Amsterdam – Maastricht Summer University (AMSU). Gondolhatnánk persze, hogy ez a téma már a végsőkig lerágott csont, vajon hány Rembrandt, Vermeer és általában a holland Arany Évszázadot bemutató kiállítást rendeztek eddig világszerte, hány polcot töltenének meg azok a könyvek, katalógusok és folyóiratok, amelyek ezt a kort tárgyalják? Lehet itt még újat mondani, eddig ismeretlen dolgokat kikutatni, minden megelőző tárlattól eltérő kiállítást rendezni?

Hollandiába érve, az ottani múzeumokat járva és muzeológusaikat hallgatva nem kétséges a válasz. Egyrészt Hollandia történelmének legdicsőségesebb százada a hollandok számára nemcsak a múlt, hanem nagyon sok szempontból a jelen is (gondoljunk csak a számos, ma is használatban lévő 17. századi lakóházra, templomra, vagy egyéb középületre), másrészt e kor hihetetlen gazdagságban fennmaradt tárgyi és művészi emlékeit valóban nagy becsben tartják, őrzik, kutatják és adják tovább az utókornak. Eme utókort híven reprezentálták a kurzus fiatal holland művészettörténész résztvevői, akik a megpályázható helyek felét el is nyerték. A kurzus előadóinak felkért muzeológusoktól többek közt megtudhattuk, hogy a Rijksmuseum a londoni National Galleryvel közösen készül egy 2014-ben megnyíló „Late Rembrandt” tárlatra, az amszterdamiak távolabbi terveiben pedig egy olyan Vermeer kiállítás is szerepel, amelyben a delfti mester hatását kívánják bemutatni különböző korszakok, események és művek tükrében. Egyszóval, az Aranykor kimeríthetetlen aranybánya.

Amsterdam Museum

Az kurzus igen sűrű programjában négy múzeum gyűjteményének megtekintése szerepelt, amelyek mindegyike más és más kiállításrendezési elvek megvalósításáról tanúskodik. A város történetét rendkívül gazdag és sokszínű anyaggal bemutató Amsterdam Museum ötletesen és praktikusan használja fel a technikai újdonságok és lehetőségek széles tárházát. Egy korabeli hangszer festett fedelén látható apró tájrészlet hatalmas méretűre vetítésével kezdődik például egy film, a nézőt azokra a tájakra kalauzolva, amelyeket a hajózó – kereskedő – gyarmatosító hollandok a 17. században fedeztek fel. Másutt érintőképernyő segítségével ismerkedhetünk egy mozgalmas amszterdami festmény alakjaival és épületeivel; vagy kukucskáló nyílásokba épített nagyítókon át szemlélhetjük egy másik terem falán magasra helyezett festmények részleteit. Ám még modern eszközökre sincs szükség a kellő hatás eléréséhez: amikor a halászat szerepéről esik szó, a plafonról lelógó szárított halak intenzív szag-élményben részesítik a látogatót.

Bár weboldala számos különleges alkalmazási lehetőséget kínál fel a gyűjteményei iránt érdeklődőknek, a kiállítótereiben semmiféle modern eszközt nem hív segítségül a tárgyak bemutatásához. A korábbi rendezéstől eltérően most a termekben egymás mellett láthatunk festményeket, szobrokat, iparművészeti és történeti vonatkozású tárgyakat, amelyek mind-mind egy adott időszak jellegzetes alkotásai, s amelyek által egyszerre és szemléletesen lehet bemutatni a holland történelem eseményeit, fontos szereplőit és helyszíneit, jelentős csatáit, kedvelt művészeit és stílusirányzatait. A kiállított tárgyakat itt a szó szoros értelemben szeretnék a látogatókhoz elérhető közelségbe hozni, ezért – a megfelelő óvintézkedések mellett persze – az ágyúcsőre akár fel is ülhetnek a gyerekek, és a kutyát mintázó szobrot meg is simogathatják. A Rijksmuseum látogatószáma már a megnyitása után néhány hónappal elérte az egymilliót. Az egyéni műkedvelők népes tábora mellett természetesen szervezett keretek között is folyik a múzeumlátogatás: többek közt iskoláscsoportokat szállítanak buszokkal az ország különböző pontjairól, hogy minden gyerek láthassa Rembrandt Éjjeli őrjáratát; de olyan kezdeményezés is született, melynek értelmében nagyon öreg, illetve halálos beteg embereket utolsó kívánságuknak megfelelően hoznak el külön, számukra egyeztetett időpontban a Rijksmuseumba. S valóban: ezek a nagyon idős vagy beteg emberek el is jönnek. Megrendítő és egyben felemelő élmény ezt látni.

Fotók:

 1. kép A Rijksmuseum grafikai gyűjteményében
 2. kép A Rijksmuseum díszgalériája Rembrandt Éjjeli őrjáratával
 3. kép Az amszterdami Hajózási Múzeum az Amsterdam nevű hajó rekonstrukciójával