Egy hasznos konferenciáról

BESZÁMOLÓ

Május 20. és 24. között rendezte meg negyedszázados jubileumi éves konferenciáját az ECSITE, az európai science centerek és múzeumok hálózata, a tudomány kommunikációját végző intézmények európai szellemi központja.

Cikk küldése

e-mail:

A szervezetnek 50 – nem csak európai – országból több mint 300 intézmény a tagja. Érdekes a tagság összetétele: a tudományos törvényeket, eredményeket interaktív eszközökkel bemutató, Csodák Palotája típusú science centerek, a bemutató eszközök mellett a témába vágó gyűjteményekkel is rendelkező, azokat kiállító science (műszaki) múzeumok, és az „igazi” természettudományi múzeumok mellett ismeretterjesztő intézmények is részt vesznek a hálózat működésében. A hálózat célja a természettudományos ismeretterjesztés, a társadalom, a polgárok tudomány iránti elkötelezettségének és ismereteinek erősítése.

Ebben az évben Hágában, a hágai Museon (science múzeum) volt a rendezvény házigazdája. A helyszínt a World Forum nevű hatalmas, modern konferenciaközpont biztosította.Szükség is volt erre a központra, hogy a 47 országból érkezett 950 résztvevő programjainak – beleértve a részvételi díjban foglalt ebédet – helyt adjon. Érdemes felidézni, hogy 2008-ban a Magyar Természettudományi Múzeum volt a vendéglátója a rendezvénynek, a Ludovikán és a  szomszédos iskola épületében. Az étkezést akkor a Ludovika udvarát beborító sátorban bonyolítottuk le. A szükségből kellett erényt kovácsolnunk, tekintettel arra, hogy a roppant szerény hazai támogatás mellett, illetve időpont ütközés miatt, nem volt lehetőségünk sem a Kongresszusi Központ kibérlésére, sem valamelyik egyetem termeinek bérbe vételére. A kötelező esti programokba bevont házigazda volt a Csodák Palotája (Millenáris), valamint a Közlekedési és a Mezőgazdasági Múzeum is. A résztvevők ma is az elmúlt 25 év legjobb és legemlékezetesebb konferenciái között tartják számon a budapestit. Az egyik indok éppen a rendezvény „családias” jellege volt, azaz, hogy nem egy „idegen” helyszínen, hanem a múzeumban/múzeumokban zajlottak az események, a másik felejthetetlen élmény pedig az esti, éjszakai dunai hajózás volt a kivilágított Budapest látványával és természetesen a hajón elfogyasztott gálavacsorával.

Az idei, hágai konferencia legjellemzőbb vonása az aktualitás, a gyakorlatiasság és a résztvevők nagyfokú aktivitása volt. Ez utóbbit magyarázza, hogy a szekciók témái – az intézmények feladatait és működését illetően – közösek, és ezért „közérdeklődésre” tartanak számot. Hazai terminológiával élve a múzeumi közművelődés, annak is kevésbé elmélete, mint inkább sokoldalú gyakorlata állt a konferencia középpontjában. Érdemes néhány szekcióülés címét (tematikáját) felsorolni:

• A múzeum gyűjteményi tárgyainak felhasználása az interaktív és hands-on kiállításban;

• Piszkos kezek, ihletett gondolatok: az elkövetkező tudósgenerációk nevelése;

• Iskolai látogatások: egy régi kihívás új megközelítésben;

• Felrázzuk a dolgokat: vitatott témák bemutatása a múzeumokban;

• Mit tesz egy nagyszabású interaktív tárgy?;

• A popkultúra felhasználása a tudomány népszerűsítésében;

• A játékosság alkalmazása a digitális generáció megszólításában;

• Interaktív kiállítási tárgyak: a jó, a rossz és a csúnya;

• A tanítva-tanuló modell felhasználása a múzeumokban és science centerekben;

• Hogy vagy tinédzser?: egy nehezen elérhető közönség megragadása;

• Előtérben a demokratikus kiállítás: koprodukció a látogatókkal;

• A nyitott múzeum: kihívások és előnyök;

• Ismerjük-e látogatóinkat?

Nem maradtak el az intézményeink társadalmi hatását taglaló ülések sem:

• Érzékenység a szociális változásokra; Akció vagy tartózkodás?

• Cselekvés, tudományos evidenciák és társadalmi változások;

• Növekvő szerep és identitás: múzeumok mint az állampolgárok, politikusok és a tudománykommunikáció fórumai;

• Tudomány és a marginalizálódott csoportok.

És természetesen nem maradtak el az intézmények fenntartásával, menedzselésével foglalkozó szekciók sem:

• Elérhetjük-e a döntéshozókat a kreativitás reklámozásával?;

• Science centerek és a média;

• Stratégiai partnerség az üzleti világgal;

• Több kosárban, több a tojás: a bevételi források diverzifikálása.

A nagyon aktuális témák közül kiemelendők a Horizon 2020 kezdők számára és a Nyerjük a legtöbbet a Horizon 2020-ból című szekciók. A tapasztalt és az EU-s pályázatokból eddig is irigylésre méltóan sokat nyerő intézmények munkatársai osztották meg tapasztalataikat a pályázatokról, a lehetőségekről és hívták fel a figyelmet – mint bennfentesek – a Brüsszelbe beadandó pályázatok technikai és tartalmi finomságaira, egészen addig, hogy – az elfogadás reményében – mekkora terjedelemben szabad a témát bemutatni.

A konferencia új színfoltja a „Játéktér”. Itt mutatják be az intézmények és a vállalkozások – mintegy tesztelésre – azokat a játékokat amelyeket a kiállításokban, múzeumpedagógiai foglalkozásokban alkalmaznak, vagy alkalmazni kívánnak. Hasonló célt szolgál a „Nagy Bazár” című óriási kiállítási tér, ahol a résztvevők legújabb fejlesztésű interaktív tárgyaikat, eszközeiket vagy csak ötleteiket mutatják be, kipróbálásra, megvitatásra. Nincs szabadalom, meglepő módon nincs titkolózás és féltékenység sem. Az ötletet bárki hazaviheti. Az ECSITE konferenciák elmaradhatatlan része a „Business Bistro”. Több mint félszáz kiállító, vállalkozások, múzeumok és science centerek itt mutatják be – már szigorúan üzleti céllal – a kiállításokban alkalmazható installációkat, műszaki eszközöket, számítógépes programokat, szoftvereket és hardvereket, műtárgymásolatokat, múzeumi boltokban árusítható tárgyakat, a szakterülethez kapcsolódó könyveket, illetve a bérelhető vándorkiállításokat. Itt hirdetik a kiállítás-építő cégek szolgáltatásaikat. A kiállítók vaskos díjat fizetnek a standokért, a bevétel az ECSITE központját illeti.

A konferencia megnyitóját egy lenyűgöző, 1500 (!) felső tagozatos iskolás gyerek részére szervezett bemutató (Schools science show) követte. A cél az volt, hogy a konferencia résztvevőinek bemutassák, hogyan lehet ilyen óriási méretekben is foglalkozni a gyerekekkel. A konferenciaközpont nagytermét megtöltötték az iskolások, akiket először a színpadról két testnevelő(?), tánc(?) tanár – pontosabban egy tanárnő és tanár – dübörgő popzenére az üléssorok között egy kis egy helyben járható, jól koreografált táncra, testmozgásra hívott fel. A gyerekek persze kitörő lelkesedéssel fogadták. Jó tíz perc után leültek – és felszólítás nélkül csend lett (na jó, egy kis mormogás volt). Ezután következett a hollandiai múzeumok munkatársai által tartott foglalkozás. A téma az égés volt, a fizikai és kémiai feltételek és törvényszerűségek aktív bemutatásával. Emberes, óriási, jól látható eszközökkel, tökéletes hangosítással és persze egy óriási kivetítővel a színpad hátterében. A poroltók kéznél voltak. Az animátorok által feltett kérdésekre az 1500 gyerek kórusban válaszolt. A bő egy órás bemutató végig lekötötte a figyelmüket.

Az ECSITE konferenciák a közművelődési munkatársak, múzeumpedagógusok, animátorok, kiállításrendezők, marketing és pr munkatársak részére és természetesen az intézményvezetők számára szólnak. Bár science centerek és természettudományi múzeumok a szövetség tagjai, valójában a legszélesebb értelemben vett múzeumi közművelődési, kiállításrendezési szakterület, valamint a vezetés munkájához ad ötletet és segítséget a konferencia. Nagy előnye a gyakorlat-orientáltság, a vitákra, eszmecserékre (más konferenciáktól eltérően) bőven biztosított idő. Hátránya viszont (legalábbis számunkra) a magas részvételi díj.

A részletek iránt érdeklődőknek javasolom az ECSITE honlapjának megtekintését, amely – igaz, hogy nem teljességben – beszámol a konferencia programjáról.

A képeket az ECSITE Flickr-oldaláról válogattuk.