©2011 magyarmuzeumok.hu Minden jog fenntartva.

Móra mesebirodalma

A Múzeumpedagógiai NÍvódíjra benyújtott pályázatok közül most a szegedi Móra Ferenc Múzeum programját mutatjuk be.

A Móra mesebirodalma című tárlat a szegedi Móra Ferenc Múzeum sajátos, egyedi kezdeményezése. A muzeológiai gyakorlat meghatározó jellemzője, hogy egy elkészült szakmai koncepció jegyében megvalósuló tárlatot vesz át a múzeumpedagógus vagy a múzeumpedagógiáért felelős stáb, és a készen kapott kiállítási közeget kell „eladniuk" a múzeumpedagógiai foglalkozások keretében. A Móra mesebirodalma című kiállításnál a nézőpont más: a tárlat megálmodói egy múzeumpedagógiai látásmódú kiállítást terveztek eleve, ahol már a kiinduláskor az volt a meghatározó szempont, hogy milyen foglalkozásokat, tárlatvezetéseket, múzeumpedagógiai alkalmakat kell és lehet majd tartani, szervezni. A Móra mesebirodalma tárlat kapcsán az alkotók fejében hamarabb létezett a múzeumpedagógiai programcsomag maga, mint az adott tárlat tárgyi háttere vagy installációs struktúrája, így mindent annak a megközelítésnek lehetett alárendelni, hogy a gyermekek, a diákcsoportok, a családok tanuljanak és élményeket gyűjtsenek e múzeumpedagógiai ihletettségű tárlaton.

A Móra mesebirodalma című kiállításhoz kapcsolódó múzeumpedagógiai foglalkozások célja elérhetővé, megélhetővé, megérinthetővé tenni Móra világát. A Móra Ferenc kettős jubileuma apropóján épült kiállítás alapvetően szövegközpontú. Cél az, hogy a látogatók minél több ismert vagy kevéssé ismert Móra-idézettel és művel találkozzon. A tárlatvezetések és múzeumpedagógiai foglalkozások különböző korosztályok szerint strukturálódnak.

Móra állati barátságai

A legfiatalabb, azaz óvodás korosztály számára Móra Ferenc legismertebb versei és meséi állnak a középpontban. Főhősei jellemzően Móra kedvelt vagy kevéssé kedvelt állatai és természetesen lánya, Panka. A versek különböző installációs megoldással láthatóak, olvashatóak, melyek a foglalkozások során különböző módszerekkel közösen vagy egyénileg feldolgozhatóak. A legkisebb korosztály számára készültek elsősorban a mesefa tövében megtalálható társasjátékok, amelyeket az ismert állatversek inspiráltak. Ők a legfontosabb célcsoportja a falon elhelyezkedő kirakós játékoknak, melyekkel a foglalkozások során vagy után egyénileg vagy csoportosan játszhatnak.

Kincskeresők Móra mesebirodalmában

Az elmúlt évek pedagógusi tapasztalatai azt mutatják, hogy Móra meséit, történeteit, főhőseinek stílusát és gondolkodásmódját a diákok gyakran idegennek találják. Móra plasztikus, sajátosan megírt képi világát saját tapasztalatok és élmények hiányában a fiatalok nem mindig értik, nem tudják saját képi világukba elhelyezni. Ennek a jelenségnek az ismerete is befolyásolta a kiállítás ötletgazdáit és megvalósítóit abban, hogy a kiállítás installációja, majd a múzeumpedagógiai program során testközelből ismertessék meg a gyerekekkel Móra világát. Az általános iskolás korosztály számára a fókuszban Móra Ferenc legismertebb műve, a Kincskereső kisködmön miliője áll. A látogatók régi iskolapadban vagy kemence padkáján ülve írhatnak régi palatáblára, megismerkedhetnek vagy felidézhetik Gergő és a kis Bicebóca „harcát” az égbelátóért, s megtudhatják azt is, a kis Bicebóca osztálytársai milyen ebéddel lepték meg újdonsült társukat. A látogatók olyan szavakkal, kifejezésekkel ismerkedhetnek meg a különleges installációkba rejtve, melyeket kevéssé ismernek vagy már egyáltalán nem használnak. Ehhez a koncepcióhoz illeszkednek a multimédiás eszközökkel történő feldolgozások is.

A fent említett korosztály számára összeállított múzeumpedagógiai foglalkozások célja többrétegű. Fókuszban van egyrészt a művek ismertetése, felidézése, de ugyanolyan hangsúllyal kap szerepet az, hogy a diákok Móra személyiségét megismerjék. Ehhez nyújt segítséget például Móra Ferencnek a paradicsomleveshez fűződő kapcsolata. Szintén lényeges elem a múzeumpedagógiai foglalkozások során Móra Ferenc bemutatása mint apa és nagypapa. Mindkét „szerepe” nyomon követhető írásain keresztül, így a diákok egyszerre ismerkedhetnek meg Móra páratlan írói stílusával és a családi legendárium legkedvesebb történeteivel.

Az általános iskolásoknak összeállított múzeumpedagógiai foglalkozások során Móra életútja is összefoglalásra kerül, amelyből kitűnik, hogy igazi polihisztorként állt a szegedi közélet és a róla elnevezett Kultúrpalota élén.

[[-- insertion|title:none|video:196 --]]

Móra mint életművész, Móra mint életvezetési tanácsadó

A középiskolásoknak szánt múzeumpedagógia foglalkozások középpontjában elsősorban Móra személyisége, gondolatai és sokoldalúsága áll. A kiállítótér falán függő fotókon keresztül megismerhetik az életút legfontosabb állomásait, a Móra-gondolatokon keresztül pedig Móra keserédes (ön)iróniáját.

Móra életmeséi felnőtteknek

A fiatal felnőtt és felnőtt korosztály számára elsősorban tárlatvezetéseket kínálnak. A tárlatvezetések során az iskolai tér installációja kelti a legerősebb hatást, ahol – különösen az idősebb korosztály esetén - nosztalgikus életérzésre alapozva esik szó Móra Ferenc gyerek- és fiatalkorának helyszíneiről és élethelyzetéről. A kiállítás megrendezése során fontos koncepció volt, hogy Móra Ferenc életútja saját szövegein, gondolatain keresztül jelenjen meg. Így kísérik végig a látogatót Móra-gondolatok a falon, melyeket a fotókkal kiegészítve igazi életmesékké lehet transzformálni a vezetések során. Számukra is erős hangsúllyal jelenik meg Móra sokoldalúsága, gondolatai, élményei apaként, nagyapaként, s ekkor van lehetőség Móra magánéletéről beszélni, olykor tabukat döngetve, de nem szenzációhajhász módon.

A Móra mesebirodalma kiállításhoz kötődő múzeumpedagógiai foglalkozások módszertanukat tekintve törekszenek a változatosságra, minél többféle stílus együttes alkalmazására. A megfelelő módszerek kiválasztása minden alkalommal függ az adott csoport korosztályi jellemzőitől, az előzetes tudásról, amellyel a foglalkozásra érkeztek, a csoport létszámától, a csoportkohézió meglététől vagy éppen annak hiányától. Függ az esetleges előzetes egyeztetés alapján történő kérésektől, miszerint szorosan a tananyaghoz kötődjön a foglalkozás vagy sem, egy adott anyagrész előkészítése, feldolgozása, összegzése, ismétlése vagy felelevenítése alapján történjen. Ugyancsak érdemes alkalmazkodni ahhoz, hogy osztálykiránduló csoportnak vagy iskolából érkezett csoportnak történik a foglalkozás, de még a látogatás időszaka is meghatározó tud lenni.

A foglalkozások során a verbális módszerek kapnak legnagyobb teret, mint az elbeszélés, magyarázat, megbeszélés. Itt fontos megemlíteni a jól irányított vita lehetőségét, amely gyakran előkerül Móra – olykor provokatív – idézetei kapcsán. Lényeges feltétel, hogy minél kevesebb legyen a frontális vezetés, cél a párbeszéd kezdeményezése. A verbális eszközök mellet a játék mint legfontosabb szervező erő jelenik meg a mesebirodalomban tartott foglalkozások során. A kiállítótérben elhelyezett tárgyak és különleges installációk minden esetben a felfedezésre sarkallják a látogatót, ezt lehet irányítottan vagy spontán módon felügyelni.

Mivel a Móra mesebirodalma irodalmi témájú kiállítás, a hozzá kacsolódó foglalkozások módszerei és eszközei elsősorban az anyanyelvi és kommunikációs kompetenciát fejlesztik. Móra történetei és a – nagy hangsúllyal megjelenő – Kincskereső kisködmön egyéb készségek fejlesztésére is lehetőséget biztosít. Valamennyi foglalkozás során lehetőség nyílik a társas viselkedés szabályait gyakorolni, közösségben alkalmazkodni, együtt játszani.

A kiállítás stábjának véleménye és tapasztalatai szerint a megálmodott koncepció sikeresen megvalósult, a múzeumpedagógiai ihletettségű tárlat "működik" – ezt a számos pozitív visszajelzés is alátámasztja, de talán még ezeknél a szóbeli vagy informális jelzéseknél is többet mondanak maguk a számok: eddig a kiállítást 15 ezren látták, s összesen 123 múzeumpedagógiai foglalkozást és tárlatvezetést tartottak a szegedi Móra Ferenc Múzeum szakemberei, amely eseményeken összességében 3123-an vettek részt. A múzeum munkatársai úgy gondolják, a Móra mesebirodalma című kiállítás mint egy újszerű kísérlet, mint egy múzeumpedagógiai ihletettségű tárlat jó példaként szolgálhat más hasonló jellegű kezdeményezés elindításakor is.