©2011 magyarmuzeumok.hu Minden jog fenntartva.

Élet a középkori királyi palotában

Régóta várt nagy vállalkozásba fogott a Budapesti Történeti Múzeum az 1968-ban a királyi palota pinceszintjén nyílt kiállításának fokozatos felújításával. Első lépésként 2014 decemberében a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeuma kiállítása nyílt meg.

A lassan 50. évéhez közeledő kiállítás valószínűleg az ország egyik legrégebbi – még meglévő – tárlatának számít. A múzeum azzal ünnepli meg az évfordulót, hogy felújíttatja a történelmi tereket és felfrissíti a kiállítást. A várfalakat, dísztermeket, pincéket, lépcsőházat, ciszternát és latrinát is magába foglaló kiállítóteret a múzeum egykori megnyitásakor úgy alakították ki, hogy látogatói útvonalat jelöltek ki benne. Ennek érdekében középkori és újkori falakat törtek át, tartalmi sorrendet alakítottak ki az egyes részekben, hogy körbevezessék a tereken az embereket. A műemléki helyreállítás az ötvenes években Gerő László tervei alapján készült el, aki finom mértéktartással és kellő tisztelettel nyúlt a palota ezen részéhez. A pincekiállítás legfontosabb értéke az eredeti középkori épületbelsők és külső homlokzatok bemutatása volt, ehhez idomultak a leleteket bemutató vitrinek és a helyszíneket ismertető tablók is.

Most Potzner Ferenc vezető tervező irányításával a Gerő-féle alapkoncepciót tiszteletben tartva igyekezett az építész a Királypince elnevezésű barokk pincerész kiállítóterét felújítani. A Várbazárból való megközelíthetőség megújulása miatt a térben új múzeumbejáratot alakítottak ki. A pénztárt és a ruhatárat szinte a „falba süllyesztve”, két ablakmélyedésben helyezték el. Az ötvenes évekbeli műemlék-helyreállítási terv a pincebelsőt légiesítette, azt hangsúlyozta, hogy ez a terület a középkorban még belső kert volt. A most elkészült rekonstrukció vállalja a barokk pincetér létét a téglaboltozatot idéző rózsaszín falfestéssel, mely kiemeli a középkori épületfalakat. A kiállítás látványtervezője (Kemény Gyula) is minimalista eszközökkel dolgozott. Az üvegvitrinek és üvegtablók, a visszafogott bútorinstallációk és a digitális adathordozók könnyedsége nem töri meg a várfalak nyújtotta középkori hangulatot. A kurátorok (Benda Judit, Magyar Károly) ebben az újjávarázsolt térben helyezték el az újragondolt kiállítást.

A kert felőli új bejáraton érkező látogató szinte szó szerint belép a középkori környezetbe. A nagyméretű kváderkövekből rakott, Zsigmond király építette palotafal, a toronyépület és a zárterkély-együttes látványa monumentális hatást kelt. A szemközti oldalon reneszánsz épületelemek (márvány ablakkeretek, falpillérek, homlokzati és boltozati faragványok) sorakoznak. A vár főkapuját egykor díszítő, Mátyás király által építtetett két, bronzszobrot tartó díszoszlop egyikének felállítása, az eddig ismert kőfaragványok felhasználásával, egy újragondolt tudományos koncepció alapján készült el. A pénztárral szemben elhelyezkedő kis helyiségben – eredetileg egy latrina aknájában – a témához illeszkedően a középkori higiéniához kapcsolódó tárgyakat, vagyis kézmosó edényeket, fülpiszkáló pálcikákat és egy kétszemélyes (!) vécédeszkát lehet látni. A mellette levő toronyépület a palota falait és kapuit őrző őrség pihenőhelyét idézi, ahol kártyázással és borozgatással töltötték a pihenőidőt a derék vitézek. A harmadik helyiségben – amely szintén latrina volt a késő középkorban – a budai Várhegyet borító keménymészkő réteg felhasználásának egyszerű és nagyszerű módját mutatják be: a helyben fejtett kőanyagból épültek a vár falai. A kőfejtő mellett a kőfaragómesterek (lapicidák) munkájának eszközeit is meg lehet tekinteni. A középkori Buda királyi palotájának 1540 körüli állapotát bemutató építészeti rekonstrukció 3D filmváltozatát e kőfaragóműhely bejáratával szemben lehet szemlélni, érdemes!

Mátyás király kevéssé ismert tulajdonsága volt, hogy nagyon adott a saját korában egyetemeken tanított tudományág, az asztrológia művelőinek tanácsára. A könyvtár falait és boltozatait csillagképek és horoszkópok díszítették. Utódja, II. Ulászló király folytatta elődje reneszánsz-humanista divatját. Az ő horoszkópjának márványba vésett felirata is szerepel a kiállításban.

A kiállítás mind a Dísz tér, mind a Várbazár felől megközelíthető az újonnan nyitott bejáraton keresztül. A kertbe a keleti felvezető úton gyalog, vagy a Várbazár felől mozgójárdán, illetve lifttel lehet eljutni.

Fotók: Tihanyi Bence