Újraértelmezett múzeumi terek Hatvanban

INTERJÚ

A 2014-es felújítást követően Hatvanban a városi múzeumnak helyet adó épület új élettel telt meg, szélesre tárta kapuit. Szakmai feladatokról, a múlt örökségéről és a látogatóbarát intézmény lehetőségeiről Ferencz Beatrix, az intézmény igazgatója beszélt.

Cikk küldése

e-mail:

Amikor a Hatvany Lajos Múzeum 2014-ben egy pályázatnak köszönhetően megújult, akkor az utoljára nagyjából 20 nm-re szűkült kiállítótérből mintegy 1000 nm-es kiállítás született meg. A megújulásnak köszönhetően az addig évente 300 főt fogadó múzeum látogatóinak száma 25 ezer főre emelkedett. A város igénye miatt született meg az épületben egy többfunkciós kulturális intézmény.

Ugyanebben az évben az egész hatvani főtér rehabilitációja is megtörtént a „Hatvan barokk belvárosa turisztikai attrakcióinak és szolgáltatásainak fejlesztése” című kulturális pályázatnak köszönhetően, a Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum kialakításával együtt. Az utóbbi a Magyar Természettudományi Múzeum koordinálásával valósult meg.

Az új játszótér, kerékpárút, barokk templom felújítása mellett a város 2010-ben felállt vezetésének legnagyobb feladata a múzeum épületének felújítása volt, amelyre igen rövid idő állt rendelkezésre. A sikeres megnyitóra 2014. október 3-án került sor, amikor már a helyi értéktári feladatokat is a Múzeum végezte.  Ekkor az a döntés született, hogy a városban létrejött országos vadászati és a városi múzeum egy intézményként működjön. A közös munka 2016 februárjáig tartott.

A közelmúltban újabb átalakuláson estek át a hatvani múzeumok, mi a pontos helyzet most?

Ferencz Beatrix

Jelenleg többfunkciós kulturális intézményként működünk, amelynek része a Hatvany Lajos Múzeum, a Széchenyi Zsigmond Múzeumi Szakkönyvtár és a Sörmúzeum. További feladatunk a települési értéktár működtetése. Egy sikeres pályázatnak köszönhetően külhoni értéktár létrehozásában veszünk részt. Ennek kapcsán 4 felvidéki településsel állunk kapcsolatban.  Legnagyobb örömünkre a Cukorgyári Emlékház gyűjteményének gondozását is megkaptuk. Küldetésünknek érezzük, hogy bemutassuk az embereknek, hogy milyen értékek vannak a városban és környékén.

A múzeum deklaráltan „látogatóbarát intézmény”, mit jelent ez a napi szintű munka során?

Célkitűzésünk, hogy minden korosztálynak, társadalmi rétegnek kellemes időtöltést tudjunk biztosítani. Akár tudományos céllal, akár kirándulás miatt, vagy akár egy koncertre jön a látogató nálunk megtalálja azt, amit keres. Tudjuk, hogy nem mindenki jut el a múzeumba, ezért őket más, külsős helyszínen próbáljuk megszólítani. Például a középiskolások részére rendszeresen „Tudósklubot” szervezünk, ahol érdekesebbnél érdekesebb előadásokat hallhatnak a diákok. A Múzeumok Éjszakáján birtokba vesszük a főteret, az egyik évben egy kovácsműhelyt építettünk itt fel.

Úgy látjuk, szeretik az emberek, ha kilép a Múzeum a saját falai közül. Ezután szívesebben jönnek hozzánk. Két év alatt sikerült olyan programokat kialakítanunk, amelyre a kisgyerekes családoktól az idősekig mindenki szívesen jön. Idén több ingyenes és kedvezményes táborral segítettünk a családoknak a gyermekeik napközbeni elhelyezésében.

Igyekszünk megtalálni a lehetőségeket, hogy a városi tereket is kihasználjuk. Jól sikerült programunk, hogy a Hatvani Járási Hivatal ügyfélfogadó terében digitálisan kivetítve régi hatvani és járási települési képeslapok tekinthetők meg. Én mindig Heves megyében gondolkodom, a partnerségben hiszek. Ezért a programjainkat igyekszünk úgy kialakítani, hogy az kapcsolódjon a környékbeli turisztikai útvonalakba.

Mennyire sikerül a szakmaiságra koncentrálni ennyi program, rendezvény és látogató közt?

2011-től dolgozom Hatvanban, az első feladatom a múzeumi szakkönyvtár létrehozása volt. Egy olyan modern intézményt álmodtunk meg a város akkori, a kulturális területre újfajta szemlélettel tekintő vezetésével, amely főként elektronikus szolgáltatásokat nyújt, s ezt nem csak kutatók számára, hanem a tanórán kívüli környezeti neveléssel, tudományos ismeretterjesztéssel a fiatal korosztály számára is. Fontos, hogy mindeközben felhívjuk figyelmüket környezetünk védelmére. A digitalizálás egyrészt állományvédelmi feladat, másrészt ez az alapja az elektronikus szolgáltatásoknak is. A létrehozott online adatbázisainkat folyamatosan bővítjük és ezek elérhetőek a többnyelvű weboldalunkon. A könyvtári integrált rendszer már 100 százalékos lefedettséggel tud működni, a múzeumi fejlesztések azonban folyamatosak. Ehhez próbálunk minél inkább csatlakozni.

A Hatvany Lajos Múzeum újrateremetésének feladata sokkal összetettebb volt a számunkra. Először az 1000 nm-es kiállítóteret kellett megtölteni tartalommal. Nagyon szép és értékes gyűjteményekkel rendelkezik a Múzeum, ezek képezik a kiállításaink alapjait. Negyedévente új időszaki kiállítást nyitunk, hogy a látogatóink örömmel visszatérjenek hozzánk.

Ma már követelmény, hogy egy múzeum ne csak egyszerre népszerű és szakmai legyen, hanem a bevételeit is tudja maximalizálni, hogyan sikerül ezt Hatvanban teljesíteni?

Meg kellett tanulnunk projektekben gondolkodni. Fontos megérteni, hogy ez egy teljesen másfajta hozzáállást, gondolkodásmódot igényel. A múzeumok és könyvtárak számára az elmúlt években megjelent a hatékonyság fogalma, vagyis valamilyen hatékonyságot vár el a kulturális ágazattól a fenntartó. Ennek több mérőszáma lehet, például a látogatószám vagy akár a bevétel is ilyen. A Hatvany Lajos Múzeum tekintetében elég bátor volt Hatvan korábbi vezetése ahhoz, hogy egy nem átlagos funkciót adott a múzeumi épületnek azáltal, hogy sörmúzeumot alakított ki, ahol sörfőzés is történik.

A múzeumnak helyet adó épület a 18. században a sörfőzés helyszíne volt. Ma is itt főzzük a hatvani sört, amelyet szívesen fogyasztanak a látogatóink. A tapasztalatok alapján látható, hogy az új dolgok elől nem szabad sem a fenntartóknak, sem az intézményvezetőknek elzárkózni. E vállalkozási tevékenységgel nyert az intézmény, hiszen a bevételeink megsokszorozódtak, ezáltal a feladataink és a látogatóink is. Nagyon jól működik az árukapcsolás, hiszen a gasztronómiai kínálat miatt betérő vendégek érdeklődnek a kiállításaink iránt, és egy részük múzeumlátogatóként is megjelenik a pénztárnál.

Nálunk a hétfő sem szünnap, nyáron pedig hosszabb ideig fogadjuk a látogatókat. Jól eső érzés azt látni, hogy este kilenckor még befelé jönnek a múzeum kapuján. Ebben része van a Sörmúzeumnak is.  A rendezvényeink is szükségessé teszik a hosszabb nyitva tartást, mert egy-egy rendezvény után késő estig maradnak nálunk a vendégek. Igyekszünk jó vendéglátói lenni minden látogatónak.

Egy ilyen sokrétű feladattal és funkcióval ellátott intézmény esetében nem válik el élesen az, hogy csak múzeumi vagy más kulturális területek feladatait is ellátja-e a muzeális gyűjtemény. Hogyan tud sikeresen működni mindez a Hatvanban?

A felújított múzeumi épület gyönyörű, ráadásul jól megközelíthető helyen található. Így adott, hogy sok közművelődési, kulturális feladatot magára vállal az intézmény. A rugalmas nyitva tartással, a vendégszeretetünkkel és érdekes kiállításokkal vonzzuk a látogatókat. Érzékenyek vagyunk a városban lakók igényeire és ehhez igazítjuk a programjainkat is. Az iskolákkal, civil szervezetekkel is jó kapcsolatot alakítottunk ki az évek során. Ők is szívesen jönnek hozzánk múzeumpedagógiai, könyvtárhasználati foglalkozásokra.

Az elmúlt években a város megteremtette a lehetőségét annak, hogy a korábbi, több évtizedes, a múzeumi tereket hanyagoló folyamat Hatvanban megforduljon és a hatvaniak tudtak ezzel élni. Ki merem jelenteni, hogy a hatvani emberek múzeumba járni szerető emberekké váltak.  Több területen szeretnénk még fejlődni, vannak terveink és az itt dolgozó szakemberekben van dinamizmus és lelkesedés, remélhetőleg lehetőségünk is lesz mindezek megvalósítására.