A tápiószelei Blaskovich Múzeum programjai 2008-ban már elnyerték a Múzeumpedagógiai Nívódíjat a legjobb kezdeményezés kategóriában. A foglalkozásokhoz kapcsolódó, tavaly készült feladatlapokat idén a kiadványokat bíráló zsűri találta érdemesnek a díjra. Kérdéseinkre Gócsáné Móró Csilla válaszolt.
– Milyen ötletből született a kiadvány?
Már hosszú évek óta tartok múzeumi órákat, és a tárgyakhoz kapcsolódó feladatokat saját készítésű, fénymásolt formában használtam (Rákóczi kora, helytörténet, ház és ember, tanösvény, 1848–49 emlékei, ábrázolás és művészet témakörökben). A TÁMOP-pályázatnál rögtön arra gondoltam, hogy végre színes, jó minőségű képekkel illusztrált, profi tervező által készített, nyomdai kivitelezéssel előállított foglalkoztató lapokat adhatok kézbe. Tudtam, mi az, ami a mindennapokban használható; nem méregdrága könyvet, füzetet akartam készíteni, ami jó és gyönyörű, de az ára miatt nem jut el a gyerekekhez, mert nem tudják megfizetni. A múzeum gazdag tárgyi anyagát, a képző- és iparművészeti emlékeket alaposabban szerettem volna megismertetni azáltal, hogy az adott történelmi vagy művészeti korszakba helyezem. Nem hagyományos feladatlapot, kérdezz-felelek típusú feladatokat kínálok, mivel ilyennel a gyerekek az iskolában bőven találkoznak. A tárggyal szemléltem az adott témát, kort, művészeti műfajt, és ez a tárgy alapos megfigyelésével, konkrét megkeresésével jár együtt. Ezek a lapok ingyenesek, nem lehet megvásárolni, hanem az igényelt foglalkozás keretében kapják meg a gyerekek.
A 15-féle foglalkoztató lap magába foglalja azoknak a múzeumi óráknak és tematikus foglalkozásoknak a körét, melyeket a múzeum anyagához kapcsolódva eddig is tartottam, és ebben a szerkezetben több új lapot is terveztem; például a „Blaskovichok útiládája”, „A kúria titkai 1–2”, címmel vagy a biedermeier, a historizmus, a millennium korának bemutatásához.
A célom az volt, hogy a múzeum gazdag tárgyi anyagát a tananyaghoz kapcsoljam, illetve a tematikus lapokkal a múzeumban megszerzett informális tudást szórakoztatva lehessen elmélyíteni.
– Kik és hogyan működtek közre a megvalósításban?
 |
| Feladatlappal a parkban... |
A fotókkal ellátott, szöveges tervezetet a múzeumbaráti kör nyugdíjas pedagógusokból álló vezetőségi tagjai, Terék Mihályné, Szatmári Imréné, dr. Csákiné Szántha Ágnes nézték át, véleményezték. A kisiskolásoknak szóló tanösvényes feladatok összeállításában Terék Nikolett tanítónő segített, akivel egy tematikus sorozatot is csináltam a TÁMOP-pályázat keretében. Az utolsó három lap tervezésében az új múzeumpedagógusom, Németh Katalin volt segítségemre, aki 2010 szeptemberétől heti négy órában dolgozik a tápiószelei múzeumban.
A lapok számítógépes tervezését Demján Szilárd, a Demax Művek-Gócpont grafikusa készítette, aki nagyon jól ráérzett, hogy mi az elképzelésem.
– Hogyan fogadta a közönség?
A TÁMOP-órák keretében próbáltuk ki az összes lapot. Nagyon szeretik, élvezettel töltik ki a diákok, öröm látni, ahogyan megtalálják azt a tárgyat, ami a megoldást jelenti az adott feladathoz.
A demonstrációs eszközök, a kályhakirakó vagy az ötös forgató már nagyobb ügyességet kíván, kihívást jelent megfelelően összehajtogatni az elemeket, melyek összeállításához nem kell ragasztó. Elkészítésük nagy sikerélmény. A pedagógusok is elismeréssel nyilatkoztak a lapokról és a forgatókról.
– Mit tartasz a kiadványok legnagyobb erősségének?
 |
| ... és a kúria termeiben |
A legnagyobb érdem, hogy a 15-féle lap valamennyi feladatához kapcsolódó összes kép és illusztráció a Blaskovich Múzeum anyaga, tárgya. Ez nem a fantázia szüleménye, itt nem profi grafikus talál ki és rajzol ábrákat, képeket a múzeumi, történelmi, művészettörténelmi, helytörténeti ismeretekhez, hanem csak és kizárólag a múzeum műtárgyai, dokumentumai jelennek meg. Igaz, ehhez a 15-féle foglalkoztató lap összeállításakor szükség volt a gyűjtemény nagyon alapos ismeretére. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy történészként kutatom és ismerem a gyűjteményt, pedagógusként pedig érzem, mivel lehet az ismeretszerzést élménnyé tenni, a több évtizedes gyakorlat során pedig már kipróbáltam, mit és hogyan lehet a tárgyak segítségével tanítani. Saját magammal kellett „együttműködnöm”, nem három embernek: egy történész muzeológusnak, egy művészettörténésznek és egy múzeumpedagógusnak. A múzeum anyagának alapos, több évtizedes ismerete adta az alapot ennek a tanítási-múzeumpedagógiai segédletnek az összeállításához.
– Milyen irányban tervezitek továbbfejleszteni az ötletet? Ebben segít-e, és ha igen, hogyan a kapott elismerés?
Az elismerés mindenképpen erősíti a munkába vetett hitet, hogy helyes és jó, amit itt vidéken egy kis múzeumban csinálok. Talán a kis múzeumoknak is erőt ad ahhoz, hogy bátran pályázzanak, mérettessék meg magukat a több szakalkalmazottal működő országos és megyei múzeumokkal szemben. A díj nagy megtiszteltetés, különösen azért, mert a tápiószelei Blaskovich Múzeum 2008-ban, a kezdeményezések kategóriában már kapott nívódíjat. Tudtam, hogy a TÁMOP-pályázatok révén most sok múzeumnak nyílt lehetősége arra, hogy múzeumpedagógiai kiadványokat készítsen. A pályázati anyagot azért adtam le, hogy a kollégák és a szakma lássa, hogy Tápiószelén én is dolgoztam a TÁMOP keretében, pontosabban a 15 lappal nagyon megdolgoztam.
A továbblépést a 3D-s bemutató irányába tervezzük, mert a tápiószelei múzeum 19. századi tárgyi világába, a köznemesi kúriába a modern eszközök nem illenek, ezért a kúria környezetébe és a kertbe helyezünk el állandó vagy mobil interaktív eszközöket, játékokat, amelyek a mai kor igényeinek, a gyerekek foglalkoztatásának megfelelnek. Mivel a múzeum állandó kiállításán az eredeti tárgyakhoz nyúlni nem szabad, ezt a tárgyakhoz kötődő interaktív játékok ellensúlyozzák.
