©2011 magyarmuzeumok.hu Minden jog fenntartva.

HátTérKép

A szolnoki Damjanich János Múzeum az I. világháború jegyében készített utazó kiállítással, a hozzá kapcsolódó programokkal és kiadvánnyal pályázott idén a múzeumpedagógiai nívódíjra.

A Damjanich János Múzeum 2014-ben nagyszabású kiállítást rendezett a Szolnoki Galériában A Nagy Háború és emlékezete címmel az I. világháború kitörésének 100. évfordulója alkalmából. A kiállítás a világháború kitörésének okait tárta föl, bemutatta főbb eseményeit, a magyar és az egyetemes történelemben játszott szerepét. A látogatók megismerhették a főbb fegyvernemeket és a helyi alakulatok történetét korabeli tárgyi és dokumentumanyagok révén, a frontkatonák nem háborús mindennapjait, a magyar és orosz hadifoglyok sorsát. A záró tablók utaltak a háborús veszteségekre, illetve a békeszerződéseknek a magyar történelemben betöltött szerepére. A kiállítás az oktatási intézmények körében igen jól hasznosult. Felmerült ugyanakkor az a kérdés, hogy milyen volt az élet ezekben az években a hátországban, Szolnokon, milyen hatása volt a világháborúnak a mindennapokra, folyt egyáltalán tanítás, jártak iskolába a gyerekek, és ha igen, mit és hogyan tanultak. Az időbeli távolság miatt a mai iskolások közvetlen családtagjai között már nincs olyan, akinek személyes élménye lehetne a világháborús időszakról, a történetek lassan kikopnak a családi legendáriumból. Szolnok városában külön színt jelent az 1902-től folyamatosan működő Művésztelep, az itt alkotó művészek közül többek életének meghatározó momentuma a világháború.

A felmerült kérdések kapcsán határoztuk el, hogy bemutatjuk a másik oldalt, a galériabeli nagy kiállítás kiegészítéseként rendezünk egy másik tárlatot, amely a hátországot állítja középpontba, és ezt nem saját épületünkben tesszük hozzáférhetővé, hanem iskolai utazó kiállítás keretében valósítjuk meg, amelyhez foglalkozásokat is társítunk. Így jött létre ez a program. A kiállítás emblematikus figurája Pólya Tibor festőművész, a Szolnoki Művésztelep alkotójának I. világháborús képeslapja alapján készült.

2014-ben elkezdődött a Damjanich János Múzeum új arculatának építése, melynek fontos lépése volt a Szolnoki Képtár megújítása, valamint a kapcsolódó múzeumpedagógiai koncepció és diákoknak szóló kiállításvezető. Ennek a kicsit más módon történő építkezésnek új eleme a régi-új forma: házhoz, azaz iskolához költözik a kiállítás. A program újszerűsége már a témában megnyilvánul: a hátország élete, Szolnok épített környezete azokban az években, hogyan jelenik meg a világháború egy művész szemén keresztül. A tananyag kiegészítésére a helyi, specifikusan szolnoki vonatkozásokat dolgoztuk fel. A kiállítás anyaga a múzeumi gyűjteménynek abból a részéből válogat, mely nem szerepel az állandó kiállításokban, a címhez így is illeszkedik, hiszen olyan múzeumi háttéranyagot mutat be, mellyel a közönség eddig még nem találkozott. Főként a vizuális élményre helyezzük a hangsúlyt (sok kép, fotó, kevés szöveg) a tablókon, ami megidézi a kor hangulatát. Törekedtünk arra, hogy az ismeretátadás élményszerűségét a múzeumi órán kapják meg a diákok. Nem az eredeti műtárgy kerül ki múzeumi környezetből, mégis múzeumi dokumentumokra épül, amely hátteret ad a múzeumi óráknak.

Programunk központi témája az 1. világháború időszaka. Kihasználva a földrajzi fekvés gazdasági előnyeit, Szolnok a XIX. század végére az Alföld egyik legfontosabb kereskedelmi és közlekedési csomópontja lett, a századfordulóra – a kor szintjén – a megye legvárosiasabb településévé vált. A városnak ekkor már kiterjedt iskolarendszere volt: az elemi, felekezeti és szakiskolák mellett polgári iskolák, felső kereskedelmi iskola és főgimnázium is működött.

A kiállítás három tartalmi egységből áll:

1. Szolnok vármegye-székhely közintézményei, fontosabb épületei az adott időszakban. Milyen épületek álltak a XX. század elején a városban, amelyek még napjainkban is láthatók, és a város meghatározó intézményei? Ismerjük-e ezek történetét, a hozzá kapcsolódó várostörténeti érdekességeket?

2. Iskolák és oktatás Szolnokon az 1. világháború idején: Hogyan, milyen körülmények között dolgoztak ezek a tanintézmények, mely tantárgyakból miket tanultak az egyes iskolákban, melyek voltak a házi olvasmányok, hogyan értékelték a tanulókat, milyen fegyelmi szabályoknak kellett engedelmeskedniük? A kiállítás azt is feltárja, milyen hatással volt Szolnok iskoláinak életére az I. világháború.

3. Zádor István festőművész I. világháborúban készült fotói és grafikái. Grafikáinak, festményeinek, harctéri fotóinak történetét, helytörténeti, művészettörténeti jelentőségét eddig még sohasem tanulmányozták alaposabban, kiállításra sohasem került.

A Damjanich János Múzeumban folyó múzeumpedagógiai tevékenység évtizedes tapasztalata, hogy a diákok igen kevéssé ismerik lakóhelyük történetét. Még kiváló tanárok érdeklődő tanítványaira is jellemző sok esetben, hogy legyenek bár kitűnően felkészültek Magyarország és Európa történelmében, szülővárosuk, megyéjük múltjáról csekély ismerettel rendelkeznek, s azokat is nehezen tudják helyszínekhez (településekhez, városrészekhez) kötni. Ezt a hiányosságot szerettük volna csökkenteni a kiállítással.

Az utazó kiállítás térigénye kb. 20 m2 , valamint az épület struktúrájától függően a foglalkozásokhoz egy-egy terem, melyben kb. 20-25 főt tudtunk foglalkoztatni egy időben. A flexibilis bemutatórendszer 20 db informatív tablóból áll. A múzeumpedagógiai órákhoz olyan módszertani játékok (kockák, kirakós játékok, mágneses térképlapok) készültek, melyek nemcsak a gondolkodást, hanem a manualitást is fejlesztik. A kiállítás tablóin a három téma a fehér fény három alapszínén: piros-kék-zöld jelenik meg, ezzel is jelképezve, hogy amint a három alapszín együttese hozza létre a teljességet, a kiállítás három résztémája együtt alkotja az egészet. A tablók elhelyezése – egy hatszög és egy cikk-cakk alakzat – már formájával is aktivizálni akarja a látogatót, hogy járja körbe azokat.

A kiállításhoz kapcsolódó kiadvány külsejében régi iskolai mappát idéz. A három tematikai egységnek megfelelően egy-egy leporelló tekinti át a résztémákat, valamint egy térsarok makett utal a kiállításra. A sziluettek jelzik a látogatók személyét, valamint a tablósor emberhez viszonyított arányait. A makett foglalkoztató feladat is egyben – az enteriőr összeállítása, összehajtogatása által – a térlátás, manuális adottságok fejlesztésére. A kiadvány több funkciót is betölt:

- kiállításvezető: a kiállítás részleges képi és tartalmi megismétlése, stíluselemeinek visszatükrözése;

- tabló-összeszerelési útmutató: a miniatűr papírképeken látszik, milyen sorrendben, összeállításban kell a tablókat felállítani;

- reklám-, emlék- és ajándéktárgy.