Prosztatarák a múzeumban

Egy meglepő kutatási eredmény

Úgy tűnik divat a múmia-CT. A Manchester, a British, majd a Szépművészeti Múzeum múmiái után most Portugáliában is tudós kezek és laboratóriumi falak közé kerültek az egyiptomi leletek.

MTI 2011-11-03 08:00
Cikk küldése e-mail:

Áttétes prosztatarákot fedeztek fel portugál kutatók egy 2250 éves egyiptomi múmia CT-vizsgálatakor; ez a legrégebbi óegyiptomi eset és a második legkorábbi a világon.

 A képen a
Budapest Múmia Projekt
munkálatai láthatók.

A kutatások
eredményeit bemutató kiállítás
február 19-ig várja
a látogatókat
a Szépművészeti Múzeumban.

 

A legrégebbi ismert esetet egy 2700 éve élt szkíta uralkodó csontvázának vizsgálatakor derítették ki, az ő földi maradványai Oroszországban kerültek napvilágra. A kutatásról pedig az International Journal of Paleopathology című folyóirat számolt be.

Most a lisszaboni Nemzeti Régészeti Múzeumban őrzött három egyiptomi múmiát vetették alá komputeres tomográfiának. Ennek során fedezték fel egyiküknél a gerincvelő deréki és ágyéki részén a parányi tömör tumorok sokaságát, de voltak metasztázisok a felső és alsó végtagcsontokban is, azokon a tipikus helyeken, ahol áttétek képződnek prosztatarák esetében. A radiológiai kép arról tanúskodik, hogy az 51-60 éves korában elhunyt férfi halála előtt igen sokat szenvedett - olvasható a Science Magazine honlapján.

A tudósok régóta próbálkoznak a rosszindulatú daganatok kimutatásával múmiáknál, csontvázaknál. E kísérletek csak ritkán sikeresek, a Journal of Paleopathology című folyóiratban 1998-ban publikált tanulmányban például kiszámították, hogy több tízezer megvizsgált ősi csontvázból mindössze 176-nál sikerült kimutatni a rosszindulatú daganatokat. Ennek alapján született az az elmélet, amely szerint csak az iparosodás korától, a rákkeltő anyagok elterjedésével kezdték szedni áldozataikat a tumorok.

A kutatásokat irányító Carlos Prates arra mutat rá, hogy a korábbi kutatók a műszaki berendezések hiányossága miatt nem tudták diagnosztizálni az ókori tumorokat. Mindössze hat éve jelentek meg ugyanis olyan nagyfelbontású CT-készülékek, amelyek akár 1-2 milliméter átmérőjű daganatokat is képesek kimutatni. Carlos Prates csapatával például 0,33 milliméter pixelfelbontású berendezést alkalmazott.

Albert Zink professzor, a bolzanói Múmiakutató Intézet igazgatója azt hangsúlyozza, hogy az ősi népesség is ki volt téve a rákkeltő anyagok hatásának. Ilyen rákkeltő a korom, vagy például a bitumen, amellyel a hajók vízhatlanságát biztosították.

"A korom, a bitumen tüdő- és emésztőszervi daganatokat okozott. Úgy vélem, hogy a rákos betegségek meglehetősen elterjedtek voltak az ókorban, sokkal gyakrabban szedték áldozataikat, mint hinnénk" - vélekedett Albert Zink professzor.

Nézd meg! Múmiák testközelben - 12 perces film a Szépművészeti Múzeum kiállításáról.

 
Az Erimtan Múzeum Ankarában
 
Baselitz. Újrajátszott múlt
    Muzeumok.hu Rss betöltése...