©2011 magyarmuzeumok.hu Minden jog fenntartva.

Egy autópálya két oldala

Az M5-ös autópálya nyugati oldalán egy szarmata, a keleti oldalán pedig egy avar kori település maradványait találták meg a régészek Kecskemét határában.

A feltárások azt mutatják, hogy jóval jelentősebb élet volt a szűkebb térségben az avar korban, mint azt a szakemberek korábban feltételezték – tájékoztatta Wilhelm Gábor ásatásvezető régész az MTI-t.

A Kecskeméti Katona József Múzeum munkatársa elmondta: az M5-ös autópálya két oldalán összesen harmincezer négyzetméternyi területet tárnak fel. A munkálatokra azért van szükség, mert a folytatódó kecskeméti északi elkerülő út és az autópálya csomópontjánál új pihenőhelyeket alakítanak ki. Az elkerülő nyomvonalán novemberben megkezdődött ásatás során két lelőhely feltárását már befejezték. A jelenlegi területről pedig már most, a munka elején megállapítható, hogy szintén gazdag leletanyagot ígér.

Az M5-ös autópálya nyugati részén egy szarmata település két, a 2. század végére, valamint a 3. és 4. század fordulójára tehető periódusát tudták megfigyelni. A szakember elmondta: sikerült rekonstruálni egy füstölőműhelyt, ahol a tűzteret és a füstölőteret összekötő, tölcsér alakú kürtő az élelmek hidegen füstölését, tartósítását biztosította. Találtak egy félkész kemencét is, ami ugyan összeomlott első használatát megelőzően, de mivel még nem volt kiégetve, építési folyamata tökéletesen rekonstruálhatóvá vált, ahogyan az is, hogy a sütőfelület és a boltozat kialakításához két különböző minőségű, speciális agyagot is használtak. Feltártak továbbá jó néhány jellegzetes méhkas alakú élelemtároló vermet is, és viszonylag sok kutat. Ez újabb bizonyítéka annak, hogy az itt letelepedők nem a környéken talált természetes, felszíni vizet itták, hanem kutakat építettek, és azok tiszta vizét fogyasztották. Az egyik kút alja egy szép, gömbös testű edénykét is rejtett, aminek érdekessége, hogy teljes épségében vészelte át az elmúlt nagyjából 1700 évet – mondta Wilhelm Gábor. 

Az elkerülő nyomvonala mentén előkerültek még római kori pénzek és színes, zománcberakásos ruhakapcsoló tűk, úgynevezett fibulák. Az autópálya keleti oldalán a szakemberek meglepetésére a harcos belső ázsiai avar nép egy 7-8. századi településének nyomaira bukkantak. Korábban – néhány jelentős temetőt leszámítva – hasonló falvak csak elvétve kerültek elő Kecskemét környékén. A jelenlegi feltárások azt mutatják, hogy még az eddig feltételezettnél is jóval jelentősebb élet volt a térségben az avar korban. A „vas népének” is tartott avarokról eddig is tudni lehetett, hogy nagyon magas szinten művelték a kovácsmesterséget, bronzművességük pedig világszínvonalú volt, de ennek ritkán fedezik fel közvetlen jeleit a feltárások során. Kovácsműhely ezúttal sem került elő, de a tetemes mennyiségű kovácssalak, selejt vas és olvadék egyértelműen a mesterség űzésére utal.

A szakemberek a területtől nem messze egy egyedi avar kori, aprólékosan megmunkált, bronzból öntött kisszíjvéget is találtak. A keleti típusú, nomád veretes öv díszeinek száma egyfajta rangjelzésre szolgálhatott a maga korában, emellett jelentős értékkel is bírhatott. A különféle veretek, a nagy- és kisszíjvégek öntőformáját főként agyagból készítették. A forró bronz kiöntését és megszilárdulását követően azonban az agyagformát leverték az elkészült díszről, minek következtében az meg is semmisült. Ezáltal két egyformát szinte képtelenség volt készíteni – magyarázta Wilhelm Gábor. Az ásatásvezető régész szerint a munkák várhatóan február végén fejeződnek be.