©2011 magyarmuzeumok.hu Minden jog fenntartva.

A magyar királyok koronázási érméiről

A magyar királyok 1508 és 1916 közötti koronázási érméiről és zsetonjairól szóló kötetet mutattak Coronatio Hungarica in Nummis címmel kedden a fővárosi Magyar Nemzeti Múzeumban.

A királyság intézménye - a dinasztia és a magyar rendek hagyományosan bonyolult viszonya ellenére - alapvető aspektusa az újabb kori magyar történelemnek - mondta el Varga Benedek, a múzeum főigazgatója. Hozzátette: a koronázásokról alapvető adatokat és információt nyújtanak a kötet által tárgyalt tárgyi emlékek.

A Szent Korona történetének feltárására létrejött Lendület kutatócsapat legújabb kötete az úgynevezett felajánlási érmék és kiszórási zsetonok teljes katalógusát tartalmazza - hangsúlyozta Fodor Pál, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsésztudományi Kutatóközpontjának (MTA BTK) főigazgatója.

A kutatók munkáját méltatva kiemelte: a Lendület Szent Korona Kutatócsoport megmutatta, hogy egy bölcsészkutatás lehet "véresen komoly", mégis könnyen befogadható és megérthető a szélesebb közönség számára is.

A teljesség igényével összeállított több mint négyszáz oldalas katalógus összesen 385 tételt vonultat fel, az érmeleírásokat tanulmányok, minden uralkodó esetében a koronázási ceremóniák történeti leírása is kíséri - ismertette a kiadványt Pallag Márta művészettörténész, aki kitért arra is: a kiadványt a szerzők angol és német nyelven is szeretnék megjelentetni.

A magyar koronázások és a Szent Korona újabb kori, 1526 utáni története a magyar tudományosság nagy adóssága volt - fogalmazott Pálffy Géza történész, a Lendület Szent Korona Kutatócsoport vezetője és a kötet egyik szerzője. Hangsúlyozta: a csapat az elmúlt öt évben számos levéltári és múzeumi alapkutatást végzett el, eredményeiről 250 tudományos publikációban és 10 önálló kötetben számolt be 11 különböző nyelven.

A csapatnak sikerült leszámolnia azzal a magyar történettudományban bevett tézissel, miszerint magyar király csak az lehet, akit Székesfehérvárott a Szent Koronával az esztergomi érsek koronáz meg. Ezzel szemben a 17. században öt magyar koronázóváros is volt, köztük Sopron, ahol ennek az emléke teljesen kifakult a kommunizmus alatt - emelte ki Pálffy Géza, aki kitért arra is: a csoport megtalálta a Szent Korona legkorábbi hiteles és színes ábrázolását egy 16. századi Habsburg-családtörténeti munkában. Emellett kikutattak egy I. Lipót által kézzel írt hétoldalas iratot is, amely a korona a tudományosság számára kevéssé ismert 1663-1664. évi hányattatásairól szól.

A Pálffy Géza, Soltész Ferenc Gábor és Tóth Csaba Coronatio Hungarica in Nummis című kötetét az MTA BTK Történeti Intézete és a Magyar Nemzeti Múzeum közösen jelentette meg.