©2011 magyarmuzeumok.hu Minden jog fenntartva.

Hogyan nyerjük el a bennszülöttek szívét?

Hogyan találhatja meg az irodalmi muzeológia egy új dimenzióban, az internet világában a legjobb kifejezési és közlési módokat?

Az internet adta lehetőségekkel, a virtuális kiállítások létrehozásának egyre növekvő igényével mindenképp számolni kell, hiszen a rohamosan fejlődő világhálónak számtalan előnye van. Az internet nemcsak lerombolja az emberek távolságának korlátait, nemcsak megkönnyíti, tértől és időtől függetlenül, az információhoz jutást, hanem képes arra is, ha az új kommunikációs szokásokat tudomásul vesszük, hogy eddig elképzelhetetlen, tartalmas befogadási lehetőségeket teremtsen. Ráadásul itt él mellettünk egy olyan fiatal generáció, melyet a szakirodalom Marc Prensky 2001-es híres tanulmánya óta „digitális bennszülöttként” emleget.[1] Ez az a generáció, amelyik a számítógép, az internet mellett nőtt fel, éjjel, nappal, este és hajnalban msn-en, chaten, közösségi terekben éli az életét. Felmérések mutatják, hogy ezek a fiatalok a képet, hangot és videót preferálják a szöveggel szemben, nem lineárisan, hanem pontok közt ugrálva olvasnak, az azonnal felhasználható, gyors információkat igénylik: számukra a párhuzamosságok százait kínáló digitális világ a természetes lételem.

A Petőfi Irodalmi Múzeum jelenleg is használt portálja 2006 szeptemberében indult. A pim.hu olyan egységes információs és kommunikációs környezetet teremtett, ahol egymástól teljesen eltérő használati lehetőségeket egyetlen biztonságos rendszerbe[2] szervezett, így a múzeum saját tartalmait korszerűen és rugalmasan tudja hozzáférhetővé tenni egy minél szélesebb felhasználói kör számára. A programok, kiállítások, kiadványok naprakész információi, a HunTéka új online katalógusa mellett ma már számos önálló honlap is kapcsolódik a pim.hu főoldalához. Ezeknek az oldalaknak a keretében több virtuális kiállítás is megtekinthető, melyeknek általában az a céljuk, hogy a már megrendezett valóságos kiállításokat virtuális kiállítás keretében is bemutassák, így emléküket a bezárás után az internet segítségével megőrizzék. Két olyan önálló honlapunk is van, amelyek egy-egy nagyobb kiállítás és a hozzá kapcsolódó kutatás köré szerveződtek. Az egyik a Pál utcai fiúk című kiállítás anyagát, Molnár Ferenc életét, a regény recepcióját mutatja be az internetre jellemző prezentáció eszközeivel, a másik a Nyugat 100 című kiállítás anyaga köré szerveződve nemcsak különböző adatbázisok, internetes játékok segítségével őrzi meg és teszi hozzáférhetővé a Nyugat-évhez kapcsolódó kutatások, kiadványok eredményeit, hanem virtuális kiállítások segítségével is felidézi a már lebontott kiállítás tematikáját és anyagát.

A pimmedia.hu, melynek kitalálója és főszerkesztője Wernitzer Júlia, annyiban különbözik a PIM többi, önálló honlapjától, hogy nem egy már meglévő kiállításhoz, jelentős hagyatékhoz (pl. Márai-honlap), fontos gyűjtőkörhöz (Emigrans.hu) kapcsolódik, nem is egy digitális szövegállomány bemutatása a fő célja (Digitális Irodalmi Akadémia), hanem olyan önálló audovizuális könyvtár, olyan hangzó honlap létrehozása, mely a magyar irodalom képviselőit audiovizuálisan örökíti meg a világhálón. Ez az oldal hozzáférést biztosít az egyes szerzőktől felvett eredeti hanganyagokhoz, valamint további információt, képeket, adatokat szolgáltat a szerzőkről és műveikről. A hangfelvételek mind a Petőfi Irodalmi Múzeum Stúdiójában készülnek, s a Médiatár gyűjteményének részét képezik. A pimmedia.hu interaktív jellegéből adódóan egyéni megközelítési lehetőséget kínál az irodalom iránt érdeklődőknek, vagyis olyan sajátos, interaktív felületként fogható fel, melynek középpontjában a hang-kép-szöveg egymást gazdagító hármasának intermediális bemutatása áll. Az oldal lényegében kétféle struktúrát foglal magába. Az egyik struktúra az írói felolvasások hang- és szöveganyaga által a felolvasó művészt és életművét állítja a középpontba, a másik a virtuális kiállítás eszközével az írói emlékezések által felidézett alkotó életművét és személyiségét. Az egyiknek a felolvasás a fő műfaja, a másiknak az oral historyszerű visszaemlékezés.

A pimmedián a felolvasásoknál a hang, kép és szöveg párhuzamos befogadására nyílik lehetőség. A főoldal egy portréból, a szerzőtől származó rövid, ars poetica jellegű mottóból, rövid életrajzból és a kattintással kiválasztható és meghallgatható művek listájából áll. Az összeállítás olyan szerzői hangoskönyvnek is tekinthető, mely túllép a hang egydimenziós világán, és intermediális képes-szöveges-hangoskönyvként, antológiaszerű összeállítással interaktív befogadást kínál. A honlap szövegének nagy része, szintén kattintással elérhető módon, a magyaron kívül még három nyelven is olvasható: angolul, németül, franciául, vagyis ez a honlap nyitást jelent nemcsak a múzeum falain kívülre, hanem az ország határain túlra is. A Petőfi Irodalmi Múzeum Digitális Hangképtára a http://lyrikline.org/ hivatalos partnere.

Minden oldal jobb szélén, a Hanganyagok című sávban, amikor a kiválasztott mű címére kattintunk, új felület nyílik ki, melyen a meghallgatható hanganyag lejátszás-ikonja mellett megjelennek az elhangzó művek olvasható szövegváltozatai is. Vagyis a befogadást segíti, hogy a felolvasás mellett olvashatjuk a szöveget, nézhetjük az alkotó fényképét, olvashatjuk a tőle származó mottót is, tehát az internetfelhasználó által más felületen már megszokott, párhuzamos információfeldolgozásra nyílik lehetőség. A téma iránt elmélyültebben érdeklődők, az életművet ismerők számára a felolvasás egyúttal tartalmi újdonsággal is szolgál, hiszen az értelmezését átalakíthatja, új elemekkel színezheti az, hogy a szerzői interpretációt is megismerhetik.

Az Emlékezések név alatt, virtuális kiállítások alkalmazásával egy összetettebb csoport jött létre: itt a felolvasásokat a múzeum Médiatárának egyik jellegzetes műfajával, az irodalmi interjúk alkalmazásával egészítettük ki. E sorozat célja, hogy a közelmúlt irodalom kiemelkedően fontos költőinek, íróinak életművét és személyiségét közvetlen munkatársaik, barátaik emlékezésének segítségével mutassuk be. Lehetőleg olyan alkotókat szeretnénk választani bemutatásra, akik egyúttal műhelyteremtő személyiségként is meghatározók voltak, akik mellett fiatal tanítványok nőttek fel. Az első két ilyen alkotó Vas István és Nemes Nagy Ágnes. Mindkét oldal létrehozása egy-egy jubileumhoz kötődik. Az első Vas István születésének 100. évfordulóján, 2010 szeptemberében nyílt meg, a második Nemes Nagy Ágnes halálának 20. és születésének 90. évfordulója alkalmából 2011 novemberében.

Annak ellenére, hogy játékosan és könnyedén lehet kattintgatni és ugrálni a tartalmi egységek között, ami lehetővé teszi akár a rövid, szórakoztató áttekintést is, a tudományos megmunkáltság követelményét sem adtuk fel. Összesen legalább ötvenórányi hangfelvételt mozgattunk meg az összeállítás készítése közben, végül a kiválasztott mintegy húsz óra anyagának négyórányi változatát tettük közzé célirányosan megszerkesztett módon. Az irodalom iránt mélyebben érdeklődők számára a párhuzamosan futó, virtuális kiállításokba épített emlékezések az összetettebb befogadásra, az összehasonlító, tartalomelemző értelmezésre is lehetőséget nyújtanak. Vagyis a „digitális bennszülötteknek” is szóló, az általuk jól ismert eszközökkel megdolgozott hanganyag egyúttal klasszikus irodalomtörténeti forrásként is kezelhető.

Igyekeztünk irodalmi szempontból fontos tanúkat választani, akik különböző időszakokban ismerték meg Nemes Nagy Ágnest. A régi barát és költőtárs, Lator László mellett fiatalabb kortársak, Gergely Ágnes és Takács Zsuzsa, valamint a még fiatalabb generáció tagja, az Újhold-Évkönyv egyik szerkesztője, Ferencz Győző beszél Nemes Nagy Ágnes költészetéről, életéről, valamint a most 65 éves Újhold folyóiratról (1946–1948) és a szintén kerek évfordulót ünneplő, 25 éves Újhold-Évkönyvről (1986–1991). Az oldal olyan ritka, archív felvételeket is tartalmaz, amelyek a Petőfi Irodalmi Múzeum Nemes Nagy Ágnes-kiállításának emlékestjén (2002) készültek: Lengyel Balázs felolvasásából nemcsak első találkozásuk, kölcsönös érzelmi elköteleződésük, hanem irodalmi egymásra találásuk történetét is megismerhetjük; emlékezetes Székely Magda és Domokos Mátyás személyes hangú megszólalása, valamint Poszler György kiállításmegnyitója. A múzeum rögzítette azt a két nekrológot is, melyet Mészöly Miklós és Balassa Péter mondott el 1991. augusztus 30-án a temetésen. Az emlékezések sorát Nemes Nagy Ágnes utolsó, 1990 októberében, már nagybetegen adott interjújának egy részlete zárja. Az összeállítás külön érdekessége, hogy a megszólalók közül többen felolvasnak egy számukra kedves vagy fontos verset az életműből, sőt magának a szerzőnek az előadásában is meghallgathatunk néhány költeményt.

(A Nemes Nagy Ágnes-emlékoldalról illusztrációkkal ellátott, részletes ismertetést olvashat az Irodalomismeret, A Magyar Irodalomtörténeti Társaság folyóiratának 2011/4. számában ugyancsak Kelevéz Ágnes tollából – szerk.)

Remélem, hogy ez a vállalkozás a mindenre kíváncsi, az internet szokásait már a gyerekszobában elsajátító fiatal nemzedék érdeklődését is felkelti. Ők azok, akik gyakorlott felhasználóként, gyorsan szeretnének tartalmas információhoz jutni. De legalább annyira remélem azt is, hogy a felvételek, képek közti tallózgatás során az elmélyülésre is lehetőség nyílik, sőt a lap összeállítása további kutatásra is ösztönöz a gyűjteményünkben. Bízom benne, hogy ezek a virtuális kiállítások, a belőlük származó élmény, az általuk megszerezhető ismeret, hasonlóan a pimmedia egészéhez, hasznos lehet a középiskolások és a tanárok számára, segítheti az egyetemisták tájékozódását, felkeltheti az irodalom iránt érdeklődők figyelmét, de egyúttal a kutatáshoz szükséges forrásanyagként komoly szolgálatot tehet az irodalomtörténet művelői számára is. Az előttünk álló további feladat az, hogy megtaláljuk annak a formáit, hogyan tudjuk minél szélesebb körben ismertté tenni ezeknek az oldalaknak tartalmát.

[1] Angolul: http://www.marcprensky.com/writing/prensky%20-%20digital%20natives,%20digital%20immigrants%20-%20part1.pdf

[2] Bánki Zsolt, Digitális múzeum. Egységes múzeumi elektronikus szolgáltatási környezet kialakítása a Petőfi Irodalmi Múzeumban, Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 2007/9  = http://tmt.omikk.bme.hu/ show_news.html?id=4776&issue_id=486 [2012. 01. 10.]