©2011 magyarmuzeumok.hu Minden jog fenntartva.

Mi maradt meg Magyarország első egyeteméből?

Sírokat bontottak ki a tihanyi apátsági templom mellett és közel harminc év munkálatai után a nyár végétől látogathatóvá válnak a pécsi középkori egyetem romjai.

Pécs. Magyarország 1367-ben alapított első egyetemének feltárását közel harminc éve kezdték meg, ám a helyreállítási munkálatokra csak tavaly sikerült forrást biztosítania a nemzeti vagyonkezelőnek. Az universitast egyébként - más európai városokkal ellentétben - nem királyi székhelyen hozták létre: ennek oka, hogy a város püspöke, Koppenbachi Vilmos vállalta a fenntartását, így egyetemtörténelmi szempontból egyedülálló a pécsi.

A középkori egyetemépületben a továbblépéshez szükséges alapismereteket adó és jogi ismereteket nyújtó jogi kar - vagyis a hét szabad művészet oktatását magában foglaló artes - és a kánonjogi fakultás működött, az egykori intézmény nem is hasonlított egy maihoz.
Az oktatás a most feltárthoz hasonló, kisebb házakban folyt. A pécsi intézmény a püspök 1374-es halála után ugyanis sokat veszített jelentőségéből, és valamikor a XIV-XV. század fordulóján meg is szűnt.

A Zrínyi Miklós téli hadjárata idején, 1664-ben lerombolt épületegyüttes feltárása és helyreállítása 1985-ben kezdődött, és az 1990-es évek végéig tartott. A G. Sándor Mária és Gerő Győző által vezetett ásatások során sikerült meghatározni a 35 méter hosszú, 10 méter széles épület alaprajzát, miután ráleltek a nagyteremre, az aula magnára, az attól keletre és nyugatra fekvő egy-egy helyiségre, továbbá az északi oldali folyosóra.
A kutatók románkori falmaradványokat, oszloptöredékeket, szobortöredékeket, gótikus és reneszánsz emlékeket, faragványokat találtak. Az Aranyos Mária-kápolnában pedig felfedezték az egyetem fenntartója, Koppenbachi Vilmos síremlékét is.
Az 1990-es évek végén hozzáláttak az épület helyreállításához, a kivitelezés az ezredfordulón forráshiány miatt abbamaradt, holott a falak már álltak, és a maradványokat megóvni hivatott tető is elkészült. Ezután a pécsi kulturális fővárosi fejlesztésekkor merült fel ismét a folytatás gondolata, ám végül nem jutott rá pénz.

A terület tulajdonosa, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. 2011-ben döntött úgy, hogy saját erőből folytatja a több mint százmillió forintos helyreállításokat, és tavaly nyáron hozzá is látott a középkori egyetem és védőépülete, az északi városfalszakaszok, valamint az Aranyos Mária-kápolna és környezete megújításához.
Az egyetem épülete - néhány belső restaurátori feladattól eltekintve - készen áll. A keleti feljáró, a bástyaszerkezetek elkészültek, a kettős várfalrendszer statikai megerősítése, a középkori várfalszövet kialakítása megtörtént, és a területen már a kertészeti munkák végső fázisa zajlik.
A fejlesztéseknek köszönhetően létrejött - a már meglévő északi várfalsétány folytatásaként - egy olyan belső pihenőpark, amely megjelenésében, a történelmi atmoszféra felidézésével kikapcsolódási lehetőséget nyújt. A tervező ötlete alapján megvalósult az a kilátóterasz is, amely új perspektívából mutatja meg a székesegyházat és környékét.
Az Aranyos Mária-kápolna környezetében eddig fel nem tárt középkori régészeti leletek kerültek elő, ami a műemlékvédelmi szempontok alapján a téregység újrakonstruálását hozta magával. Jelenleg tart a tervek engedélyeztetése, a nyáron pedig befejeződik a kivitelezés is.

A műemlékegyüttes átadási időpontját a középkori egyetem alapításának évfordulójához és a város napja rendezvénysorozathoz illeszkedve szeptember elejére tűzték ki.

Tihany. Három felnőtt és egy gyermek sírját bontották ki a régészek a tihanyi apátsági templom mellett. A gyermeksírban megtalált pártából arra következtetnek, hogy a 17-18. században temetkeztek ezen a helyen. A sírokra a Tihanyban folyó nagyszabású felújítási munkálatok során bukkantak rá, amikor a munkagépek emberi csontokat fordítottak ki a földből. A szóban forgó területen - vagyis az apátsági templomtól mintegy 40 méterre - a Veszprém Megyei Laczkó Dezső Múzeum leállíttatta a munkálatokat. A régészeti árok észak-déli irányban fut, hozzávetőleg 60-80 méter hosszú, és mivel csak két szakember dolgozik benne, valószínűleg hosszabb ideig tart a feltárás. Az ásatás során egy sánc vagy kerítés nyomait is megtalálták.