©2011 magyarmuzeumok.hu Minden jog fenntartva.

A négy ueckeri szín

Súlyos kérdésekre a természet legelemibb anyagait használja. Alkotásai testi cselekedeteinek lenyomatai. Talán nemcsak az ő művészetének megértéséhez segít hozzá, ha megszabadulunk előítéleteinktől, sztereotípiáinktól.

Günther Uecker (1930 Wendorf, Németország) művészetének középpontjában kezdetektől fogva a világ legsúlyosabb kérdései állnak: a háborús élmények és tapasztalatok feldolgozása, az ember ember által történő fenyegetettségének problematikája, a gyökereink felkutatása, a nyelvi kifejezés nehézségei, az ember életében a hit, a rituálé és az ima szerepének vizsgálata, a fogyasztói társadalmaknak és a természet ember által történő pusztításának a problémái, a katasztrófák következményeivel való szembenézés kérdése, a mulandóság és a nyomhagyás dilemmái, valamint a ciklikusság és az idő lineáris haladása közötti ellentmondás kibékíthetetlensége. Mindezekről Uecker az élet és a természet legalapvetőbb, leghétköznapibb elemeivel „beszél”: fával, kővel, földdel, homokkal, sárral, fűvel, hamuval, enyvvel, különféle textíliákkal, festékkel, szénnel, szöggel, fénnyel dolgozik. A művészeti alkotófolyamatot a legmanuálisabb és a legfizikaibb értelemben vett munkaként, cselekvésként fogja fel. Uecker szögel, kalapál, vés, vág, húz, vontat, ás, csomagol, kötöz, ragaszt, ken, mázol. Műalkotásai testi cselekedeteinek képi eredményei, két kezének lenyomatai. Materiális szemlélete ugyanakkor minden esetben mély filozófiai tartalommal telítődik: Rudolf Steiner (1861–1925), Jean-Paul Sartre (1905–1980) és Bertrand Russell (1872–1970) elméletei jelentik számára a legfőbb teoretikus hivatkozási alapokat. Ahhoz, hogy Günther Ueckert mint cselekvő embert és képzőművészt megértsük, lecsupaszított emberi mivoltunkhoz kell visszatérnünk. El kell felejtenünk minden előítéletünket, le kell döntenünk minden elvárásrendszerünket, meg kell szabadulnunk sztereotípiáinktól. Uecker ezt négy szín használatával éri el, négy „egyszerű” színnel, amely végigvezet bennünket a Szépművészeti Múzeum Uecker. Képpé formált anyag című kiállításán.

Fehér

A fehér Uecker szellemi szabadságát tükrözi. A fehér számára a tiszta gondolkodást jelképezi, a biztonság színét jelenti, amelybe ő maga menekül a sötétség elől, s amelynek segítségével elválasztja magát a többi embertől. A fehér a béke, a megnyugvás, a becsomagolás színe.

Részlet a Fekete szoba – Fehér szoba 
 (Schwarzraum – Weissraum) című filmből. 1972

„1961-ben írtam egy szöveget a fehér színről. Akkor a fehér zóna mellett döntöttem. A fehér lehetőséget adott nekem, hogy belehelyezkedve keresztülhatoljak ezen az elrekesztett, álcázott világon. Amikor műtermet béreltem az 1960-as években Zürichben, New Yorkban vagy Antwerpenben, különösen Antwerpenben, az egész helyiséget fehérre festettem, a földet is. És mivel így megközelíthetetlenné tettem mások számára, teljesen bele tudtam helyezkedni. Az eltorlaszolás által ez nagyon nagy biztonságot adott nekem. (2012)”

Barna

A barna Uecker számára a természet színe. A föld, a homok színe. Az erdőben, a mezőn való bolyongásának és a világban hagyott nyomainak a színe. A nyomoknak a színe, amelyeket olykor végleg eltüntet.

Homokmalom (Sandmühle), 1970
Különféle anyagok, homok, fa, zsineg Ø 400 cm© 
Nic Tenwiggenhorn, Düsseldorf

„A nyomhagyás mellett a nyomok eltüntetése is fontos kérdés. Volt egy akcióm, amikor New Yorkban úgy mentem a hóban deszkákkal, hogy nem hagytam nyomot, legalábbis nem sajátot (Havon járni [Gehen über Schnee], 1969). Ez olyan gondolat, amit az indiánoktól vettem át: az embert, ha eltünteti a saját nyomait, nem tudják követni. Ez valószínűleg inkább egy pszichológiai szempontból szemlélt jellemvonás, egy önterápia saját magunk számára. Még nem tudtam megmagyarázni, hogy mit jelent ez az igény az izgalmas nyomok eltüntetésére. Ugyanez igaz az olyan terek létrehozására, amelyekben az üldöztetés veszélye kisebb, mint más helyeken. Talán szerepet játszanak ebben azok a hatások, amelyek a gyerekkoromban értek. Az NDK-ban is kihallgattak, és a családomat is veszélybe sodorhattam volna, amiért bizonyos dolgokat csináltam. Ez az egész titkolózó légkört teremtett, a hátramaradt nyomok eltörlését. Olyan nyomok eltörlését, amelyek amúgy nagyon sokat jelentettek a számomra: ez nálam lélektani komplexus.”

Szürke

A szürke az emberi szennyezés színe. Csernobil és az elfedés színe. A szürke a racionalitás és az irracionalitás, az átláthatóság és az átláthatatlanság határán mozog Uecker munkáiban.

Hamuember (Aschemensch), 1986
Hamu, enyv, grafit, vászon
 200 x 160 cm
© Nic Tenwiggenhorn, Düsseldorf

„Fakadhat-e termékenység hamuból? Melyek azok az okok, amelyek megőrzik az embert élet- és rombolástörténetében. Több hamuképem a csernobili reaktorkatasztrófa után keletkezett, akkor, amikor szavakkal már nem tudtam megfogalmazni azt, ami annyira megrázott. Tétováztam, és azt gondoltam, ha megpróbálom képekkel kifejezni, lehetséges lesz. A Hamuemberek egész ciklusa tulajdonképpen a veszélyeztetett lét kétségbeeséséből született. (1986)”

Fekete

Végül a fekete a veszély, a fenyegetettség, a végső pusztítás színe. A legdrasztikusabb szín, amely a világban létezik.

Black Mesa. Függő kő 
(Black Mesa. Hängender Stein), 1985
Különféle anyagok, fa, fém, kő, kötél
300 x 150 x 150 cm
© Nic Tenwiggenhorn, Düsseldorf

„Black Mesa. Ez az egyesült államokbeli asztalhegy az indiánok központi szent helye. A hegy alatt hatalmas uránkészlet található. Ezt az uránt az indiánokkal történő tárgyalások után ki akarják termelni. Ezzel az indián kultúrát fontos szellemi valóságától fosztanák meg. Manapság ez az urán a fekete arany, amely az embereket hatalommal ruházza fel, ugyanaz az arany, amelyet a gyarmatosítás során elraboltak?

Elcserélhető-e egy spirituális erő? Ráruházható-e ez az erő alkudozások révén egy világi hatalomra? Vajon az az energia, amely szellemileg felemeli az embert, e csereügylet révén önpusztító erővé lesz? (1984)”

A Szépművészeti Múzeumban látható kiállításon e négy színvilágon, azon belül is huszonkét fehér-barna-szürke-fekete monumentális műalkotáson és hét fekete-fehér kísérleti rövidfilmen keresztül nyerhetünk némi bepillantást a maga komplexitásában is tökéletes, zárt és rendkívüli Uecker-univerzumba.