©2011 magyarmuzeumok.hu Minden jog fenntartva.

A hallgatók írták

A Magyar Tudományos Akadémia gyűjteményegyesítés címén adta át A Magyar Nyelv Múzeuma gyűjteményének a „Beszélni nehéz” című rádióműsor teljes levelezését. Az iratanyag ezzel mint nyelv- és kortörténeti dokumentum kutathatóvá vált.

Az iratanyag különlegessége, hogy olyan valós képet ad nyelvi állapotokról és beszédművelési kérdésekről, amelyek más forrásokban nem lelhetők fel. A Kazinczy-díj Alapítványt létrehozó Péchhy Blanka művésznő kezdeményezésére 1976-ban elindított rádióműsor mögé ugyanis idővel mozgalom szerveződött, amelynek célja az általános beszédkultúra megteremtése volt, és ennek folyamata követhető végig a levelek soraiban.

A szerkesztők indulásakor a Beszélni nehéz! adássorozatot a Magyar Rádió „önkritikai műsorának” szánták: saját archívumukból válogattak olyan hibás hangsúlyozással, pontatlan tagolással elhangzott mondatokat, amelyeket példaként használhattak. A munkába viszont már a kezdetektől bevonták a hallgatókat is: azt kérték a levelezőktől, az „önkéntes munkatársaktól”, hogy írják meg véleményüket az elhangzott mondatok hangzásformájáról, és jelezzék, milyen megoldást javasolnának. A szerkesztők kialakítottak egy egyszerű – az Édes anyanyelvünk! nyelvhasználati versenyen ma is használt – jelölésrendszert, annak segítségével bárki könnyen „meghangosíthatta” a példákat, mert a hangsúly- és szünetjelek ugyanúgy eligazítják a hozzáértőket, mint a kottákban látható zenei jelek a művészeket. A feladványokra kezdetben néhány levél érkezett csak, majd a beszédművelő körök megszervezése után százával küldték a megoldási javaslatokat a szerkesztőségbe. Péchy Blanka egy ideig a lakásán tárolta a leveleket, majd időközönként a Magyar Tudományos Akadémia Kézirattárába szállították azokat. Az így összegyűlt – egyes becslések szerint – 85 ezer levél nemcsak a 813 adás jelentős részének megfejtéseit tartalmazza, hanem sokkal több ennél: a kor beszéd-, magatartás- és érintkezéskultúrájával kapcsolatos észrevételeket is. Sőt, a gyűjteményegyesítés alkalmával A Magyar Nyelv Múzeumába került az a további 15 ezer levél, amelyek a Beszélni nehéz! rádióműsort 2007-ben felváltó Szóról-szóval szerkesztőihez érkeztek az elmúlt hat évben. A gyűjtemény egyesítésekor Monok István, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központjának főigazgatója elmondta, hogy azért is fontos lépés az iratanyag kutatathatóvá tétele a múzeumban, mert ezáltal fenntartható a mozgalom, ami minden magyar ember érdeke. A gyűjteményt tovább gazdagítja az írott és hanganyag, amelyet Varga Katalin, a Petőfi Irodalmi Múzeum Kézirattárának főosztályvezetője adott át Nyiri Péternek, a széphalmi intézmény vezetőjének. Maróti István hagyatékának feldolgozásakor számos olyan dokumentumra találtak az irodalmi múzeum munkatársai, amely Péchy Blanka művészi, írói és Deme László nyelvművelői örökségének része, így beleilleszthető az MTA-tól kapott levelezés anyagába.  Így, tömbösítve, egységesítve várja majd a mozgalom történetét vagy a nyelvi korszakot kutatókat a gyűjtemény, amelyhez eddig, ilyen formában még senki nem férhetett hozzá.