Karácsonyi madár és ostya
ÜNNEPI KÉSZÜLŐDÉS
Helyenként még mindig része a karácsonyi készülődésnek a karácsonyi ostya és madárkészítés.
Szigetiné Dr. Tóth Judit |
2013-12-24 08:56 |
|
Ostyasütő a pilisborosjenői tájházból |
Mai környezetünkben a karácsonyi díszletek nagyon korán megjelennek, de ez egyáltalán nem mondható újdonságnak. Eleink külsőségek nélkül éppen ilyen korán, az egyházi év megszabta adventi időben kezdtek készülni az ünnepre. A lélek készületét az adventi hajnali misék jelentették. Az iskolások és ifjak a betlehemes- vagy bölcsőcske játékot gyakorolták. Az asszonyok Luca napján egy edénybe búzát vetettek. A kihajtott búza díszítette a karácsonyi szobát és a templomot. Minden család disznót vágott, így biztosítva a bőséges élelmet.
Ostya
A katolikus vidéken – adomány fejében - a sekrestyés sütötte a karácsonyi ostyát, ami a karácsonyi vacsora része volt. Ezt a szokást Pest megyében a szlovákság őrizte meg legtovább. A Pilis-hegység katolikus szlovák falvaiban napjainkban is készítik. Pilisszentkereszten a korábbi sekrestyés süt évente több száz darabot a falubeliek és az elszármazottak számára.
Pilisszentlászlón egy, Pilisszántón több család is készíti magának, illetve a rokonságnak. A sütővasak templomi használatból kerültek a családokhoz, ezt bizonyítja mintájuk is. Pilisszentkereszten színes ostyák készülnek. A piros Jézus vérét, a fehér az oltáriszentséget, a sárga a rózsafűzért jelképezi. A mézbe mártott ostyát szentestén a vacsora előtt szokás elfogyasztani. A lovak és marhák számára külön petrezselyem-leveles ostyát sütöttek. Állattartás hiányában ma már nem csinálják.
Madár
A karácsonyi készülődés része volt, hogy ügyes kezű asszonyok kifújt tojásból, papírból vagy textil maradékból és kákabélből madarat/galambot készítettek. A madár ősi szimbólum, a keresztény kultúrában a lélekmadár, a Szentlélek megjelenítője. A parasztcsaládokban a lámpához erősített, ajtónyitásra föl-leszálló galambot a gyermekeknek készítették ünnepek idején. Ilyen formában jelent meg a szentendrei dalmátok és a tököli rácok karácsonyi koszorújának közepén is.
Ugyanekkor, a két világháború között a pilisszentkereszti tót asszonyok már csinálták és árulták a tojás -madarat, mint szoba- és karácsonyfadíszt. A madár teste kifújt tojás, szárnya és farka legyező-szerűen hajtogatott papír, zsinórszerű díszítése kákabélből van. A madarat napjainkban még két asszony készíti, ott díszlik a karácsonyfájukon.
A Ferenczy Múzeum néprajzi gyűjteményének karácsonyi madarai és ostyái mint szokástárgyak az ötvenes és a kilencvenes években kerültek a múzeumba. A hozzájuk kapcsolódó tudást, készítésük módját és a karácsonyi szokásokat a közelmúltban sikerült dokumentálni.