Az arcrekonstrukció készítés módszere

A kutatókat és laikusokat egyaránt érdekli egy-egy régi koponya vagy múmia fej láttán, hogy vajon milyen lehetett az egykor eleven emberi arc. Különös érzés belegondolni, hogy a koponya egykori tulajdonosa valaha mozgott, falatozott,szeretett vagy sírt.

Cikk küldése

e-mail:

A kutatókat és laikusokat egyaránt érdekli egy-egy régi koponya vagy múmia fej láttán, hogy vajon milyen lehetett az egykor eleven emberi arc. Különös érzés belegondolni, hogy a koponya kétezer évvel ezelőtt élt tulajdonosa valaha mozgott, falatozott, szeretett, sírt vagy nevetett. Az pedig valóságos rejtélynek tűnhet, hogy szép vagy csúnya, fiatal vagy öreg volt-e

Az arcrekonstrukció segítségével ma már bármely ép koponyára visszavarázsolható az eredeti arc. Az arcrekonstrukció készítés tudományos alapokon nyugszik, bár a módszer gyakorlati része szorosan kapcsolódik a szobrászathoz.

A szobrászi arcrekonstrukciós módszer alapelve J. Kollmann és W. Büchly továbbá M.M. Geraszimov munkásságára épül. Lényege a mimikai izmok „visszaépítése” a koponyára, a csontok struktúrája alapján, az átlagos lágyrész vastagsági adatok figyelembevételével. Német anatómusok már a 19. században megkezdték az adatgyűjtést az arc különböző pontjain mért lágyrész vastagságról.

A műanyag koponyamásolat

Az arcrekonstrukciós kutatás napjainkban is széles körben, intenzíven folytatódik. Az átlagos lágyrész vastagsági adatokból összeállított táblázatok alapján becsülhető, hogy a koponya különböző részein, milyen vastagok lehettek az izmok. Minél érdesebb a csonton az izomtapadási felszín, annál vastagabbak a rajta eredő illetve tapadó izmok.

Az arcrekonstrukciót a koponya részletes antropológiai vizsgálata előzi meg, amely során becsüljük az egyén nemét és elhalálozási életkorát, morfológiai és metrikus vizsgálatokat végzünk, megfigyeljük a koponya egyéni jellegzetességeit, esetleges rendellenességeit, betegségeit. A koponya arányai az arcon is megjelennek, hisz azt nem változtatják meg a rajta elhelyezkedő lágy szövetek. Míg az agykoponyán a lágyrészek eloszlása egyenletes, az arckoponyát borító szövetek vastagsága és formája változatos.Az arcrekonstrukció készítés menetét egy Hortesznaht nevű, fiatal ahmimi nő múmiája kapcsán mutatjuk be. A múmia fejéről készült computer tomográf (CT) felvételekből először számítógépes háromdimenziós rekonstrukciót hozunk létre. Majd erről a virtuális térbeli modellről egy speciális 3D nyomtatóval elkészítjük a „valódi”, kézbe vehető koponyamásolatot.

A műanyag koponyamásolaton, a mérőpontok helyén rögzítjük az átlagos lágyrész vastagságot jelölő töviseket, amelyek a mintázási folyamat során mindvégig tapinthatók maradnak. Azokat a pontokat, amelyek a szemzugokat, szájszögletet, az ajkak záródási vonalát és a szájba sugárzó mimikai izmok eredési helyét adják meg, hosszú tűkkel jelöljük meg. Az izmokat plasztilinből rekonstruáljuk, a szemet megfelelő méretű üveg-szemekkel pótoljuk, az orr porcos vázát pedig viaszból készítjük el. Az orr szélességét a csontos orrüreg szélessége határozza meg. Az orrhát alakja követi az orrcsontok formáját. A szemgolyó nagysága a szemüreg nagyságától és mélységétől függ.

A múmia koponyájáról készült CT felvétel

Az izmok közül elsőként a nyakizmokat, majd a rágóizmokat mintázzuk meg. Ezt követi a mimikai izmok rekonstrukciója, amelyek pontos megmintázása azért lényeges, mert irányuk, méretük és lefutásuk határozza meg a száj, illetve az áll formáját. A száj egyéni formáját és teltségét több tényező együttes hatása alakítja ki. Ezek közé tartozik az állcsontok alakja, a fogak helyzete és nagysága, a szájhoz vezetô mimikai izmok iránya és vastagsága, valamint a fogsorív formája és a „harapási forma”.

Az arcrekonstrukció első fázisa, A mimikai izmok rekonstrukciója, A bőrrel bevont arc rekonstrukciója, A kész arc rekonstrukciója

Az izmok felépítését a rekonstrukció ún. szobrászi fázisa követi, mely során az arc formáit harmonikussá tesszük, s a lágy részeket bőrrel borítjuk be.

A mimikai ráncok megjelenése és kifejezettsége függ a nemtől, az életkortól és a tápláltsági foktól. Mivel a tápláltsági állapot becslésére nincsenek a csontokból leolvasható ismereteink, ezért a rekonstrukció elkészítése során általában közepes tápláltsági fokot feltételezünk.

Dr. Kustár Ágnes

Magyar Természettudományi Múzeum

Embertani Tár

Fotó: Dr. Kustár Ágnes, Vári Barnabás, Végvári Zsófia