Polgármesteri hagyatékra gyűjtött Zalaegerszeg

ADOMÁNY

Biztosan volt már olyan, hogy egy múzeumnak nem volt pénze egy gyűjtemény megvételére. Olyan is előfordulhatott, hogy szerzett rá. Még az is lehet, hogy sikerült.

Cikk küldése

e-mail:

A Göcseji Múzeummal pont így esett: nem volt keret az egykori polgármesteri hagyatékra, amit szerettünk volna megvásárolni a családtól, amikor felajánlották, de elég elszántak és merészek voltunk ahhoz, hogy megszerezzük a rávalót. Így kezdődött egy sajátos városi akció – amiről reméltük, hogy hamarabb eléri a célját, mint a Csány-szobor gyűjtési akciója, amikor az 1904-ben kezdődött gyűjtést követően csupán 1931-ben tudták felavatni a közadakozásból finanszírozott szobrot.

2015. február 25-én tartottuk az első sajtótájékoztatót Az Ügyben, amelyről reméltük, hogy minél többen mellé fognak állni. Az első forintok polgármesteri felajánlásra érkeztek: Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg első embere 250.000 forintot tett a képzeletbeli perselybe, amely mellé a múzeum ugyanennyit adott. A gyűjtés első napja tehát nem kezdődött rosszul – de hátravolt még 1.150.000 Ft, és nem egészen négy hónap, hiszen a megvásárolt tárgyegyüttest a júniusi Múzeumok Éjszakáján szerettük volna bemutatni. Ez volt a cél.

Már az elején megállapodtunk abban, mi, Az Ügyben érintett kollégák, hogy a közvélemény figyelmét fenntartjuk: óriási dolog, hogy a legjelentősebb médiumokkal a korábbi jó viszony mellett most is sikerült maximálisan együttműködni. Ezúton is köszönjük, hogy teret és helyet adtak minden hírnek, tudósításnak, közleménynek, felhívásnak… és reklámnak, mert a projektben akadtak olyan partnerek is, akik a kölcsönösség jegyében tudtak segíteni. A médiakampány tervezett része volt, hogy a megyei napilap hasábjain kéthetente Béres Katalin történész bemutat egy-egy tárgyat a hagyatékból, hogy a gyűjtés aktuális állásáról havonta a városi televízió is beszámol, emellett pedig generáltunk is híreket újabb gyűjtőládák kihelyezéséről, nagyobb adományok érkezéséről. A Zalaegerszegi Televízió remek ötlete volt, hogy az általuk szervezett retro-parti teljes bevételét felajánlották a célra, a helyi Adománypont pedig Czobor-hétfőket tartott, amikor a hétfői bevételek fele került hozzánk. Takács Balázs, az Adománypont vezetője értékes művészeti tárgyakat is felajánlott, amelyekből helyi képzőművészek alkotásaival kiegészítve jótékonysági aukciót is tartottunk egy szombat délelőtt… Az aukciót három héttel később másfél órás jótékonysági hangverseny követte a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben, ahol összesen 74 előadó lépett színpadra. Az eseményt a 4M Média négy kamerával rögzítette, egyúttal a ZTV-n élőben lehetett követni a műsort, amelyet a gyűjtésre létrehozott számlaszámmal feltüntetve több alkalommal is megismételt a Televízió. Közben a számlán és a gyűjtőládákban is gyűltek az adományok. Lassan.

Az út nem volt göröngyök nélküli, de az eredmény önmagáért beszél: mindenkit szeretettel várunk a Göcseji Múzeum társalgójába, ahol megtekinthető a megvásárolt polgármesteri hagyaték. Köszönjük az összes támogató, adományozó, fellépő, segítő kedvességét és munkáját!

Czobor Mátyás a rendezett tanácsú várossá válás (1885) óta Zalaegerszeg egyik legjelentősebb polgármestere volt. A Kaufmann Mátyás néven született, Somogy megyei származású, 1875. febr. 22-én, Pusztakovácsiban született egykori polgármester középiskoláit és a jogi akadémiát is Pécsett végezte. 1899. június 25-én lépett Zala vármegye szolgálatába, mint árvaszéki ülnök. 18 évig dolgozott a vármegyei közigazgatásban, gyorsan haladt előre a ranglétrán. 1918 áprilisában meghívták Zalaegerszeg rendezett tanácsú város polgármesteri székébe. Több mint 18 éven át (1918. jún. 1-jétől 1936. júl. 18-ig) töltötte be a tisztséget, s ez idő alatt új fejlődési pályára állította a kisvárost. Működése idején átalakult a város képe, jelentős fejlesztések kezdődtek; új városrészek alakultak ki, közel negyven új utca nyílott. Több új középület készült (postapalota, vasútállomás stb.), jelentősen megnövekedett a magánépítkezések száma is. Új köztemető létesült, szeretetház, bérlakások sora épült, s bővült a közkórház is. Szilárd burkolatot kapott az utcák nagy része, új ligetek, parkok létesültek. Támogatta egyházi intézmények és épületek létesítését is (ferences templom, Notre Dame Zárda). Nevéhez kötődik a "virágos Zalaegerszeg" programjának végigvitele, a Göcseji Hét megszervezése, Zalaegerszeg és Göcsej turisztikai népszerűsítése.  Polgármestersége alatt - a közigazgatási reform kapcsán - lett Zalaegerszeg megyei jogú város 1929-ben. Szívügyének tekintette a város kulturális életének támogatását, számos irodalmi, kulturális és gazdasági egyesületnek elnöke, díszelnöke volt. Hagyatékát családja ajánlotta megvételre a Göcseji Múzeumnak; a bútorokból, festményekből és porcelánokból, mindennapi használati tárgyakból álló tárgyegyüttes vételi ára 1.650.000 Ft volt, amelyet a múzeum közösségi adakozásból gyűjtött össze.