Lajtán innen Lajtán túl

A térképen a Lajta folyóval párhuzamosan egy csatorna vonala látható, amit Megyei csatornaként, Vármegyei árokként neveztek. Az árvízi szempontból igencsak veszélyeztetett Moson vármegyei szakaszon az volt az elképzelés, hogy nem a főmedret mélyítik, hanem külvíz-csatornákkal vezetik le felesleges vizet. A térképen már feltüntetett csatorna volt az első, mely a megye költségén épült az 1790-es években. A térkép az 1814-es árvíz évében készült, ez magyarázza azokat a jelzéseket is, amelyek a töltés megrongálódását mutatják. Látható továbbá a Hegyeshalomra vezető út, négy fokot átívelő híddal. A térkép jelöl egy másik levezető csatornát is, aminek azonban a későbbi térképeken nincsen nyoma. Ismeretes, hogy Laáb Gáspár is tervezett egy árapasztó csatornát: a folyó jobb partján épült meg az Új Kanálist 1818-ban kezdték kiásni.

A csatorna elkészült, azonban nem minden érintett és mérnök vélte ezt a helyes megoldásnak. Több terv és még több vita után amellett döntöttek az érdekeltek, hogy a Lajta főmedrét kell rendezni. A munka 1847-ben kezdődött Godinger Károly Moson vármegyei mérnök vezetésével.  Az ő neve  már ismerős a múzeum gyűjteményéből: egy másik eredeti dokumentumunk az ő munkája. Térképe 1836-ban készült a folyó lajtakátai részéről.

1851-ben Fényes Elek így írta le a települést: „Gátha, (Gattendorf), horváth falu, Mosony vmegyében, Pozsonyhoz 1 1/2 mfldnyire, a Lajta jobb partján, hol az egy szigetet képez. Itt jön össze a Pozsonyból Sopronba vivő ország- és postaut; a Mosonyból Brucknak vivő országuttal. Lakja 1058 kath., 3 ágostai, 171 zsidó. Kath. paroch. szentegyház. Synagóga. Vendégfogadó. Tehenészet. Uradalmi nemesített birkatenyésztés. Négy kerekű vizimalom. Szép urasági kastély, pompás angol kerttel együtt, mellyet egész hosszában a Lajta szőke habjai nedvesítenek, s mellynek természeti szépségét a mesteri müvészkéz a nagy ritkaságu honi és külföldi csemeték és növények még sokkal többre emelik. Az angol kerthez tartoznak a gyümölcsös kert, veteményes kert, több üveg- és növényházak. (...)” A leírás több olyan helyszínt megemlít, amely a térképen is látható: urasági kastély, kertek, malom, a sziget (Amália Insel). A terület ekkor az Eszterházy családé volt, 1851-es leírásában Fényes Elek gróf Eszterházy Kázmért nevezi meg birtok gazdájának.

Lajtakáta korábban határmenti kis falu volt. Ma már Ausztria területéhez tartozik, és vele együtt –  az új határhoz igazodva - a Lajtának további 10-12 km-es szakasza is. A folyó magyar szakaszának rendezése, az osztrák munkákkal összhangban az 1920-as években kezdődött.  A Lajta medrének és környékének szabályozása az egyik legkorábban megkezdett és legkésőbb végrehajtott vízrendezés volt hazánkban.