Kapos-térkép: aukcióról a múzeumba

A múzeumok egyik alapvető feladata, a gyűjtőkörükhöz tartozó emlékek begyűjtése. Ha az adott műtárgy egyedi, de ha még régi is – az az igaz érték! Amennyiben egy ilyen tárgy megvásárlásához a szakma is támogatását adja, akkor az az igazi öröm egy múzeum számára.

2015 szeptemberében egy aukción meghirdetett térképre hívta fel figyelmünket a múzeum egykori vezetője, aki egyből kezdeményezte egy gyűjtést elindítását. Az események innentől kezdve felgyorsultak, fenntartónk a dolgozói között és más vízügyes szakmai körökben adománygyűjtést hirdetett. A felajánlások pedig szépen érkeztek, a történet sikeresen zárult le: a műtárgy azóta a múzeum térképgyűjteményét gazdagítja.

A sikeres adománygyűjtés annak is köszönhető, hogy a térkép egyik készítője – a hazai vízszabályozások történetében jártasak számára jól ismert – Beszédes József, aki a 18. század, és a valaha élt hazai vízmérnökök egyik legkiválóbb szakembere volt.

Kép1: Beszédes József (1787-1852)

A 18. század nagy feladat elé állította a mérnököket Magyarországon, mert hatalmas területeket foglaltak el a lápok, elmocsarasodott folyók. A Dunántúl Duna-Dráva határolta területén, a Sió-Kapos-Sárvíz vízrendszerében is jelentős területeket borítottak állandó vízállások. Itt az első (részleges) lecsapolási kísérletek hamar megtörténtek, de sikertelenül. A feladat megoldására érkezett a térségbe Beszédes József. Ő az egész vízrendszer rendezésében gondolkozott: 1816-1820 között a szabályozásban fontos szerepet játszó Eszterházy-hercegi uradalom mérnökeivel, Hermann Jánossal és Obersteiner Antallal elkészítették a már szabályozás alá fogott Sárvízzel összefüggő Kapos és mocsarainak rendezési tervét, költségvetési számokkal is kiegészítve. A megvásárolt térkép ebben az időben végzett munkájának egyik dokumentuma, melynek címe: „Kapos motsárjának terve mely annak vizes időjáráskor is tökéletes kiszárítását czélozza Nemes Somogy Vármegyében Pulától [Kapospula] Kaposvárig”. Majd alább a következő információk olvashatóak még: „Eredetiképen szerzették és rajzolták 1818. 19 és 20 Eszt. Beszédes Josef a Szép Mesterségek és Philosophianak Doctora és a Sár, Sió és Duna Folyók igazgatásá egyesült Királyi Bizottságának Fő Igazgató Mérnökje. Herman János Fő Mélt. Hertzeg Eszterházi D. Vári Uradalom Rendes mérnökje. Obersteiner Antal F. M. H. Eszterházi Ozorai Uradalom R. mérnökje.”

Kép2: Az aukción megvásárolt térkép, Kapos motsárjának terve

1820-ban Zichy Ferenc a Kapos szabályozásának királyi biztosa összehívta az érdekelt megyéket, hogy döntést hozzanak a szabályozás alapjairól, követendő menetéről. A három részes Beszédes-Herman-Obersteiner-féle térkép itt került bemutatásra. Az eredetiek közül két lap a Magyar Nemzeti Levéltárban található, Fodor Ferenc: A magyarországi kéziratos vízrajzi térképek katalógusa szerint. A térképfelvétel harmadik része, egy 1829-ben készült másolatban maradt fent, amelyet a Somogy Megyei Levéltár őriz.

A megvásárolt térkép e sorozat Somogy megyei lapjának, feltehetően 19. századi kézi rajzolású másolata, sajnos készítője nem nevezte meg magát. Az eredetitől eltérően itt már plánum helyett terv olvasható a címsorokban, de a technikatörténeti szempontból érdekes adatokat átörökítette: így a csatornaterveket, jegyzeteket, csatorna hossz- és keresztmetszeti rajzokat.

Az 1820-ban tartott találkozón a birtokosok nem fogadták el egészében a tervezetet, (amely szerint három csatornát kellett volna ásni: egy fő- és két oldalán mellékcsatornákat) és csak a középső főcsatorna kivitelezésére adtak megbízást. A Kapos szabályozásának munkálatai 1820. decemberében kezdődtek el Simontornyánál. Másfél évtized után, 1835. júniusában kijelenthették, hogy a Kapos mocsarainak kiszárítása megtörtént.

A hazai vízszabályozások történeti dokumentumai sajnos sok esetben szétszóródtak, vagy elvesztek. Ezért is öröm a Duna Múzeum számára, hogy egy ilyen a gyűjtőkörébe teljesen beleillő technikatörténeti dokumentumot őrizhet tovább. A felajánlásokat és támogatásokat ezúton is köszönjük a vízügyes kollégáknak és a szakmának.