©2011 magyarmuzeumok.hu Minden jog fenntartva.

Kincsre bukkantak a Láng Gépgyárban

Néhány évvel ezelőtt egy épület-felújításnak köszönhetően került elő a Láng Gépgyár cégtörténeti felvételgyűjteménye. Hogyan profitálnak ebből a kutatók?

Talált kincs

Az 1873-ban alapított és az 1980-as évekig prosperáló világhírű gyár a rendszerváltást követően válságba jutott. 1990-ben az ABB (Asea-Brown-Boveri) svéd–svájci multinacionális cég bevonásával ABB–Láng Kft. néven szerveződött újjá. Egy évtizeddel később az ABB és a francia Alstom Power fúzióját követően – Alstom Power Hungária Részvénytársasággá alakult.

2005-ben a gyári épületek átalakítására, felújítására is sor került. A munkálatok folyamán előkerült a cégtörténeti felvételek gyűjteménye, mely az 1990-től kezdődő viszontagságos években komoly károsodást szenvedett. Az üveg és síkfilmek jelentős része szilánkokra törött, vagy a nedves tárlóhely miatt az emulzió olyan mértékben vált le a hordozóról, hogy tudományos feldolgozás céljára alkalmatlanná vált, gyakorlatilag megsemmisült. Így mindössze az eredeti gyűjtemény felét sikerült megmentenünk. A kollekcióba gyarapítottuk  az olyan súlyosabb károsodást szenvedett felvételeket is, melyek a felvétel központi témáját megőrizték. Ilyen például egy turbinaterem turbináit ábrázoló kép, melyen a  turbina ma már csak az egyéb berendezések nélkül látható. Az ilyen hiányos ábrázolások a károsodás ellenére a kutató szakember számára továbbra is  műszaki-történeti értékkel bírnak.

A gyűjtemény

A Láng Gépgyár cégtörténeti felvételgyűjteménye 848 negatívlemezből (842 üveg, 6 síkfilm) 42 diapozitívból, 1000-nél is több kontaktmásolatból és 500, műszaki rajzokat tartalmazó negatívtekercsből áll. Az 1898–1949 között készült felvételek a Láng Gépgyárban készült gépeket, gyárberendezéseket ábrázolják. Ha számarányukban nem is, de jelentőségükben annál nagyobb szerepet játszanak a gépek működését és a gyártási folyamatokat szemléltető ábrák, valamint a gépgyár levelezésének reprodukciói. Ez utóbbiak a Láng Gépgyár gyártmányait megrendelő cégek levelei, melyekben a gyártmányok tökéletes működését méltatják és köszönik meg.

A képek kiváló minősége, illetőleg a számos retusált felvétel arra enged következtetni, hogy a felvételek nyomdai kiadványok illusztrálására készültek. A negatívokat és diákat a Láng Gépgyár fényképgyűjteményében tárolták, a képek leltári számát az üvegnegatívok sarkaiba, az emulzióba karcolták. A diapozitívok a negatív felvételek párjai, a rajtuk található számok azonosak a negatív változatéval. A síkfilmeken számok nem találhatók/nem maradtak meg. A gyárban készült összes képről kék színű – cianidos – kontaktmásolat maradt fent. A kontaktmásolatokon tüntették fel a hozzájuk tartozó negatív gyári leltári számát, sok esetben az ábrázolt tárgy adatait is – megnevezés, rendeltetési hely, a gyártás éve – rögzítették. Első, 1898-ból származó negatívunk, melynek gyári leltári száma „9.1”, fekvő, iker gőzgépet, utolsó, 1750 számú, 1948/49-es felvételünk selyemgyári szövőszék hajtóműves oldalát ábrázolja. Ezek alapján az 1898–1948/49 között készült 1750 negatívból mintegy a fele, az azonos mennyiségű pozitívból csupán töredéke maradt meg. A felvételek legtöbbje (705) 13 × 18 cm, 183 lemez 8.5 × 8.5 cm, 2 lemez 23 cm × 28 cm nagyságú.

Volt egyszer egy Láng Gépgyár

A Láng Gépgyár a Váci körúton (a mai Bajcsy Zsilinszky út) 1868-ban, Láng László gépjavító műhelyeként nyitotta meg kapuit. Az üzem 1873-ban költözött mai illetőleg – ma már jogutódja – helyére a Váci út 152–165. szám alá. A gyár hagyományos termékei az erőgépek, kazánok voltak, melyek mellett a vegyipar, majd az élelmiszeripar számára készített – cukoripari szeszlepárló, paradicsombesűrítő – komplett berendezéseket. A villany- és ipartelepeket négyütemű dízelmotorokkal látta el. A Láng Gépgyárban készült dízelmotorok kerültek a vasúti mozdonyokba, autóbuszokba, és teherautókba. A válságosabb időkben sérült gépeket javítottak és nyomdagépeket is készítettek.