©2011 magyarmuzeumok.hu Minden jog fenntartva.

Új alkotások a Göcseji Múzeum képzőművészeti gyűjteményében

Új műtárgyakkal gyarapodott a zalaegerszegi Göcseji Múzeum képzőművészeti gyűjteménye. A részletekről dr. Kostyál László művészettörténész számolt be egy sajtó-nyilvános eseményen.

A Göcseji Múzeum hosszú évek óta folyamatosan gyarapítja az alkotások számát olyan művekkel, amelyek zalai vagy zalaegerszegi képzőművészektől származnak. Az új alkotásoknak azért is örülnek a múzeum szakemberei, mert Pataky Andor (1891-1945) türjei festő- és szobrászművész és Léránt Zoltán (1902-1936) zalaegerszegi festőművész neve kevésbé ismert, holott az 1920-as és 30-as években pezsgő kulturális élet zajlott a megyében, alkotásaikhoz pedig ma már nehéz hozzáférni.

Juhász

Pataky Andortól nagyon kevés alkotás forog közkézen. A budapesti Iparművészeti Iskolában tanult, azonban ezekről az éveiről nincsenek megbízható források. Annyi bizonyos, hogy rajztanári képesítést szerzett. 1920-tól rendszeresen szerepelt grafikáival és akvarelljeivel kiállításokon a Nemzeti Szalonban, 1922-től azonban kerámiákat kezdett készíteni, színes fajansz munkái biztosították számára a fő megélhetést. Egy évvel később türjei nagybátyja halálát követően öccsével együtt megörökölte a zalai birtokot, és a bohém testvérpár - felhagyva eredeti szakmájukkal – a vidéki kúriába költözött.

Elemért - aki eredetileg patikus volt – a környéken élők virtuóz zongoristaként ismerték, tehetségét és mulatós kedvét zenés-táncos összejöveteleken élte ki. A rajztanár Andor pedig berendezett magának egy kis kerámia műhelyt, de égető kemencére már nem futotta. Korabeli kalendáriumok tanúsága szerint figuráit az uradalmi téglaégetőbe hordta. Az 1930-as években profilt váltott, ennek szerepe lehetett a gazdasági világválságnak is, de ebben az időben támadt egyre nagyobb igény az első világháborús hősi emlékművekre. Patakytól tucatnyi hősi emlékmű maradt fenn: Óhíd, Kisgörbő, Mihályfa, Zalaboldogfa hősi emlékműve, a zalaszentgróti és vindornyaszőlősi turul, a zalaistvándi, pacsai, hottói, kávási, nagykutasi és zalalövői emlékmű is az ő munkája.

Mindezek ismeretében nagy szenzációnak számított, amikor 2016 decemberében egy budapesti család felajánlotta a Juhász című alkotást megvásárlásra. A történet érdekessége az, hogy az 1928-as Zalai Évkönyvben megjelent egy fotó, mely a művészt ábrázolja alkotásai körében egy a mai városi díszteremben megrendezett tárlaton. A fotó bal sarkában pedig ott látható ez a kisplasztika is.

Öt akvarell

A visszahúzódó és félénk természetű Léránt Zoltán festőművész neve is elfelejtődött Zalaegerszegen. Annak ellenére, hogy a húszas években megszállottan járta a várost és környékét, hogy megfesse annak jellegzetességeit. Egyik ilyen téli tájképfestés során kapott súlyos tüdőgyulladást, amelybe az amúgy is tüdőbetegséggel küzdő fiatalember – emiatt volt kénytelen még a Képzőművészeti Főiskolát is abbahagyni - 34 évesen belehalt. Akvarell festményeivel még főiskolásként többször szerepelt a Nemzeti Szalon kiállításain. A most megvásárolt festmények egy zalaegerszegi család birtokában voltak eddig.

Halotti maszk

A bemutatónak volt egy ritkaságnak számító alkotása is. 2016-ban került a múzeumba Szabolcs Péter Munkácsy-díjas zalaegerszegi szobrászművész ajándékaként az a bronzból készített halotti maszk, amelyet Gácsi Mihály Munkácsy-díjas grafikusművészről készített 1987 februárjában bekövetkezett halálakor. Efféle ábrázolás ritkán kerül egy múzeum birtokába, s különlegességét az is adja, hogy tavaly volt Gácsi Mihály születésének kilencvenedik, idén pedig halálának harmincadik évfordulója.

„Újdonság ódonságok”

Kostyál László művészettörténész a sajtóesemény végén elárulta, hogy májusban nyílik a zalaegerszegi Göcseji Múzeumban az az időszaki kiállítás, ami a legújabb szerzeményeket mutatja be. A tárlaton további – többek között a két világháború között készült – képzőművészeti alkotások és használati tárgyak is láthatóak lesznek.

[[-- insertion|title:none|video:346 --]]