A passió három, talán legtragikusabb pillanatának részesévé válhatunk a november 23-án, a Magyar Nemzeti Galéria és a Munkácsy Alapítvány együttes szervezésében nyíló kiállításon. Krisztus Pilátus előtt, Golgota, Ecce Homo (Íme az ember!): Munkácsy Mihály három, legrobusztusabb és legfontosabb festménye nem az ajtón át érkezett a Magyar Nemzeti Galéria első emeletére. Egy tűzoltódaru és nagyjából tizenöt tűzoltó segítsége kellett ahhoz, hogy a két, hatalmas, egyenként kilencszáz kilogrammos festmény tekercsbe csomagolva a kiállítási enteriőrbe kerüljön.
A kizárólag közpénzekből és pályázati támogatásokból megrendezett tárlat elsősorban annak köszönhető, hogy a debreceni Déry Múzeumban felújítási munkálatok kezdődtek. A mester eredeti szándékai szerint is utaztatásra szánt festmények nem egy időben kerültek a Galériába: az Ecce Homót pár nappal előbb, míg a Krisztus Pilátus előtt és a Golgota című festményeket november 10-én, nyilvános és igazán attraktív bemutató keretén belül hengerelte ki a szakemberekből álló gárda. Budapesten ez az első alkalom, hogy a három kép találkozik, habár Magyarországon már 1995-ben közös tárlaton szerepeltek.
Kalandos sors
A kiállítás kurátora, Bakó Zsuzsanna nem csak a képek grandiózus méretei miatt választotta helyszínnek az egykori báltermet: a festmények atmoszférája keltette szakrális tér itt teljesedhet ki a leginkább. A főfalon és a két oldalfalon elhelyezett festmény-triász, megidézve a keresztre feszítés kompozícióját, elementáris erővel vonzza magához a nézőt. Monumentalitásuk és gigászi méretük méltó a tematikához. A három kép sorsa is valóságos kálvária: a Krisztus Pilátus előtt vásznát öt évvel 1881-es párizsi leleplezése után Amerikába hajóztatta Munkácsy menedzsere. 1887-ben egy milliomos műgyűjtő megvásárolta a Golgotával egyetemben. Két év múlva újra európai földön, a párizsi világkiállításon csodálhatta meg a nagyközönség, majd ismét az óceán túlpartjára, ezúttal a chicagói világkiállításra került. 1911 és 1988 között egy philadelphiai nyolcemeletes irodaház nagytermében kaptak különszobát. A Munkacsy Roomban viszonylag hosszabb időre nyugalmat találhattak egymás mellett. 1995-ben végül hazaérkeztek Debrecenbe, ahol azonnali restaurálás után még abban az évben kiállították a három alkotást.
Munkácsy a kereszten
Kapcsolódó cikkek:
Cimkék:
képzőművészet, műtárgyvédelem
