- Mit kell tudni a falvédők eredetéről?
- A feliratos falvédő nagy történelmi múltra tekint vissza, ráadásul nem is a magyar, hanem a német kultúrában gyökerezik. Onnan a 19. század végén jött át hazánkba. Először a magasabb társadalmi osztályok körében lett népszerű, úri szokás volt falvédőt kirakni, a nyugati divatot követni. Majd fokozatosan terjedt el előbb a polgárság, később a parasztság rétegeiben is. A falvédők kialakulása Falke nevéhez kötődik; a német művészettörténész próbált meg új hímző stílust megismertetni a korabeli német és osztrák közönséggel. Ez nem a gobelinek édeskés világa volt, inkább visszanyúlt a középkori mintakincshez, a változatosabb öltéstechnikákhoz. Az akkori falvédők még az úri szobákat díszítették, és hímzéstechnikájukban is jóval bonyolultabbak a későbbi, már-már ipari termékeknél. Az akkori német elit hamar megkedvelte az új stílust, persze amikor populárisabbá vált és jobban elterjedt, az úri házakban rögvest kiszorult a konyhákba, gyerekszobákba. Visszatérve hazánkra: a 20. század elejére lett általános a magyar parasztság között is. A falvédő jó időben volt, jó helyen, hiszen épp ekkor terjedt el a füsttelen konyha az országban. Vagyis a szabadkéményes konyhák helyett megjelent a zárt, füstelvezetéses kémény: sok tiszta felület szabadult fel, amely nem kormozódott össze. Ez lehetőséget teremtett a díszítésre, ami megnyitotta az éppen megjelenő falvédők nagy korszakát.
- Miként változott a falvédők szövegvilága?
- A német eredet határozta meg sokáig a feliratokat, "Jó reggelt!", "Fésűkefe", de hamar terjedtek a spontán ötletek is. Népdalok, műdalok kiragadott részei, közmondások és szólások jelentek meg a falvédőkön. Minden felkerülhetett, ami a köznyelvben fontos volt. Persze, egy idő után leleményes kereskedők meglátták az üzletet, és vásárokon árultak előnyomott mintákat, melyeket aztán a nők, asszonyok, lányok kihímeztek. Voltak kifejezetten "sztár"-feliratok, amelyek elterjedtek az ország minden területén.
- Kiknek üzentek a feliratokkal?
- Részben önmaguknak, részben pedig az érzelmeik kifejezése volt, legyen szó akár szerelemről, politikai állásfoglalásról vagy vallási meggyőződésről. Mivel a falvédő egyértelműen női műfaj, sokszor a női érzések kifejezésére szolgált. A konyhával kapcsolatos szövegek például: "ne menjen a férfi a konyhába, ha a főzéshez nem ért semmit", vagy "ha elég a konyhapénz, akkor finom lesz az ebéd". De a női identitásnak és önértékelésnek is fontos állomása volt a falvédő szövegeinek kiválasztása, hogy most már ők is megszólalhatnak, üzenhetnek. Persze ez már a 20. század, amikor a női emancipációs törekvéseknek is volt erejük ahhoz, hogy e szándékok érvényre jussanak.
- A Művészetek Völgyébe, Vigántpetendre vitt kiállításon mi volt a válogatási elv?
- Nem volt könnyű dolgunk, hiszen elég nagy gyűjteményünk van, sokat fájó szívvel hagytunk a múzeumban. Végül tematikus válogatást állítottunk ki, amely bemutatja a feliratos falvédők fő egységeit. Igyekeztünk árnyalni, hogy látható legyen, a feliratok mennyire sokféle forrásból származnak, és mennyire sokféle gondolatot próbálnak kifejezni. A legtöbb természetesen a szerelmi érzéseket dolgozza fel, de szerepet kapnak a kiállításban a családról szólók ugyanúgy, mint az egyházi, a politikai vagy a háztartási témájú falvédők is.
A témáról további részleteket olvashatsz a Feliratos tárgyak/Objects with inscriptions című tárgykatalógusban (írta és szerk.: Katona Edit. Néprajzi Múzeum, Budapest, 2009, 220. oldal; A Néprajzi Múzeum tárgykatalógusai 14.) imho
