Egy legendás óra története

Csaknem 100 évvel ezelőtt, a turini világkiállításon egy különös magyar termék bizonyult a legérdekesebb látnivalónak. Mayr Gyula szemgyönyörködtető órája minden létező szemszögből mérte és mutatta az idő múlását. Nézzük, hogyan!

Cikk küldése

e-mail:

A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Tanulmánytárának "A" jelzetű termében tekinthető meg, az 1911. évi Torinói Világkiállítás díjnyertes világórája. Az óra - a 64 világváros idejének jelzésén túl - az évszakokat, a dátumot - a hónapokat, a napok számát és nevét -, a holdfázisokat, valamint a szökőéveket is mutató naptárral egybeépített időmérő szerkezet.

A magyar órásiparos zseni

Alkotója, Mayr Gyula 1847-ben született Győrben, elemi és reáliskolát végzett, majd 1862-ben Hajnal Ferenc órásmester tanítványa lett. Segédként Győrött, Komáromban, Sümegen, majd Budapesten dolgozott.1877-ben szülővárosában nyitott önálló, a 19. század végére már az ország legismertebb és legszebbjei közé sorolt órás szaküzletet. Első nagy munkája egy másfél éves regulátor volt, készített több inga- és utazó órát. 59 évesen fogott hozzá, alkotásai megkoronázásaként, világórája megépítéséhez. A főműnek szánt óra igen nagy sikert aratott, a lelkes mester számára azonban továbbfejleszthetőnek bizonyult.

Az új, a múzeum Tanulmánytárában látható világórát már nemcsak a hazai közönség, hanem a világ szakemberei is megtekinthették az 1911. évi Turini Világkiállításon, ahol a kiállítás zsűrije éremmel jutalmazta. A Magyar Órások Szaklapja ez évi szeptember 1-jei száma címlapon tudósít Mayr Gyula sikeréről. "Az itt bemutatott remek világórája a turini kiállítás egyik legérdekesebb látnivalója s a világ minden részéből összesereglett idegenek nem győzik eléggé dicsérni a magyar órásiparos zsenijét, s azt a kitartás és szorgalmat, amely az óra elkészítéséhez szükséges volt." A tudósítás az óraszerkezet szekrényének tervezőjét, Molnár Jenő győri állami fa- és fémiskolai tanár urat is dicséretben részesíti.

Tartalom és forma

Az óraművet egy XVI. Lajos korabeli stílusú, 68,5 × 42 × 102 cm méretű, fekete, gazdagon aranyozott bronzdíszítésű, a négy oldalán üvegezett szekrénybe helyezték, egy cca. 80 cm magas asztalon. A hátsó üvegajtón át látható az óraszerkezet működése. A szekrény tetejére az óraszerkezettel együtt működő földgömböt építettek, amely a Föld forgási idejének megfelelően naponta fordul körbe.

A 64 világváros helyi idejét mutató óraszerkezetek aranyozott bronzlapokba illeszkednek. A központi szelvényen, a legnagyobb számlap alatt 31, az óra két oldalán 16-16 kisebb számlap mutatja a 64 világváros pontos idejét. A legnagyobb számlap, valamint a szökőévet, a holdjárást, az évszakokat és a napokat mutató számlapok vésettek. Ugyancsak vésett az óraszerkezettől külön működő páratartalom- és légnyomásmérő lapja is.

A frontális órafelületen, a legnagyobb számlap közepén a percmutatóval lehet az egész óraművet igazítani. A percmutató alatt egy 12 órás számlap látható, amelynek felső nyílásában óránként számok ugranak 1-től 24-ig, a 24-es szám után a naptármutatók állása is megváltozik. Balról olvashatjuk le a nap számát, jobbról a hónap nevét. A nagy laptól jobbra fent a szökő- és rendes évet, alatta a holdjárást, balról fent az évszakokat és a heteket, ez alatt a napok nevét mutatja az óra. A holdfázisokat holdarcok, az évszakokat nőalakok szimbolizálják.

A 63, kisebb óraszámlap kézi festéssel készült, rajtuk két fekete mutató római számokkal jelzi a 12 órát, míg a harmadik, aranysárga mutató a 24 órát mutatja. Ez utóbbit oly módon, hogy 6-18 óráig vörös számokon a nappali időt jelzik, így mindig tudható, hogy hol van nappal, illetve éjszaka. Ennek az újításnak a szakemberek külön figyelmet szenteltek. A feliratok francia nyelven, a kor világnyelvén íródtak, a központi lap alján a "Hongrois Gyula Mayr Győr" felirat olvasható.

A központi szelvény legnagyobb óralapja alatt négy óralapon London, Bécs, Budapest és Párizs helyi idejét jelzik a mutatók. A "64" szám talán Magyarország 64 vármegyéjét szimbolizálja, Bécs és Budapest mint a Monarchia fővárosai, London és Párizs a méréstörténetben betöltött szerepüknek köszönhetően kerültek központi helyre. Az utánuk következő, 59 óraszerkezet jobbról balra haladva, a világvárosok ábécé szerinti betűrendjében foglal helyet.

Nem romló szerkezet

Az óra a mai napig működik. Szerkezete három egységből áll, a pontos működést az egy felhúzással 14 napig működő, központi Riefler-ingaszerkezet biztosítja. Tisztítás és javítás esetére az egyes óraszerkezetek kiemelhetők, és az órák legtöbbje a kiemelt darabtól függetlenül tovább működik.

Múzeumi óratörténelem

Tanulmánytárunk óráját az Országos Műszaki Múzeum - a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum egyik elődje - 1982-ben vásárolta meg. Az eladó, özvegy Ackermann Mihályné férje Mayr órássegédje volt, és így óráinak elkészítésében, mint jelen tárgyéban is, jelentős munkát végzett. A világóra számos kiállításban vendégszerepelt, 2006-tól a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Tanulmánytárában tekinthető meg.

Az óra testvérdarabjának története szintén sokatmondó, ugyanis eredetileg ez a tárgy gyarapította a már tervbe vett Technikai Múzeum gyűjteményét. Mesterművét Mayr Gyula még 1910-ben vételre ajánlotta fel, mert időveszteségét és a pénzkiadását is valamiképp pótolni kívánta. Az órát Khuen-Héderváry Károly miniszterelnök 10 ezer koronáért vásárolta meg a már említett gyűjteménybe. Az órát ideiglenesen az Iparművészeti Múzeum kiállításában helyezték el, majd egy lajstromból értesülünk, hogy a műtárgy 1938-tól már a jelenlegi Vay Ádám Múzeumban szemlélhető meg.