Furcsa cím, elgondolkoztató tartalom

Sajtótájékoztató a KÖSZ Pest megyei munkájáról

Dilettantizmus és herdálás a magyar régészetben címmel tartott sajtótájékoztatót a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága december 2-án csütörtökön, a Megyeháza Kápolnájában.

Cikk küldése

e-mail:

A közlemény a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat (KÖSZ) Pest megyei ásatásai leletanyagának vizsgálatáról szólt. A prezentációt Czene András megbízott megyei múzeumigazgató tartotta. Az eseményen jelen volt Gulyás Dénes országgyűlési képviselő, a Medgyessy-, Gyurcsány- és Bajnai-kormány kulturális kormányzatainak esetleges visszaéléseivel foglalkozó albizottság elnöke.

KÖSZ

A Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat 2007 áprilisában jött létre, és elsődleges feladata a nagyberuházásokhoz kapcsolódó régészeti feltárások hatékony, szakszerű és olcsóbb kivitelezése volt. Az egységes szervezet felállításakor a munkákat a megyei múzeumoktól vette át, de sok esetben velük közreműködve végezte a feltárásokat. A kormányváltás után 2010 júliusában L. Simon László országgyűlési képviselő javaslatára a szóban forgó szervezetet megszüntették, fennmaradt feladatait pedig, csökkentett hatáskörrel, a Magyar Nemzeti Múzeum alá tartozó Nemzeti Örökségvédelmi Központ vette át. Mivel a leletanyag feldolgozásában jelentős elmaradások voltak, a megyei múzeum is felajánlotta segítségét, nyilatkozott a leletanyag befogadásáról, és "szerződés keretében átvette a további feldolgozási és tudományos feladatokat".

Elsődleges feldolgozás

A régészeti feltárások során előkerült leletanyag elsődleges feldolgozása, a jogszabályok értelmében a feltárást végző intézmény, illetve a feltárás vezetőjének feladatkörébe tartozik. Az elsődleges feldolgozás "olyan mértékű feldolgozás, amely a leletek azonosítását, állapotának megőrzését, biztonságos tárolását, nyilvántartását és a szakmai közönség számára való hozzáférését biztosítja" [18/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet, 1. §./g]. A szabály szerint tehát az elsődleges feldolgozáshoz tartozik a leletanyag teljes tisztítása, konzerválása, kiegészítése, leltározása, rajzolása, valamint a raktári helyek biztosítása. Az elsődleges feldolgozásnak az ásatás lezárásától számított egy éven belül kell megtörténnie, de nagyszámú vagy erősen szennyezett lelet esetében további türelmi időt is biztosítanak. A publikációk számára készülő fotózás, illetve rajzolás nem ezen eljárás része.

Gondatlan munka

A KÖSZ által a megyei múzeumnak átadott első szállítmány kizárólag leletanyagot tartalmazott, a szakszerű dokumentáció hiányzott. - A megyei múzeum restaurátori szakvéleménye szerint az elsődleges feldolgozást gondatlanul és hiányosan hajtották végre - hívta fel a figyelmet Czene András megbízott megyei múzeumigazgató a sajtótájékoztatón.
Az igazgató felsorolta példákon valóban rengeteg hiányosság figyelhető meg. A kerámia mosása csak részben történt meg, miközben a restaurátori szakvélemény szerint voltak olyan festett edények, amelyeknél a festékréteget is eltávolították a mosás folyamán. Az átadott anyagban nem látható nyoma vegyi, illetve mechanikai tisztításnak. A példaként választott edényeken a cementálódott réteg egyértelműen látszik. A ragasztás sok esetben hibás, a restaurátori szakvélemény szerint szennyezett törésfelületeket ragasztottak össze, így az darabokra hullik szét. Ezenkívül az utólagos konzerválás sem megfelelő minőségű, valamint az átadott edények kiegészítése sem történt meg a feldolgozás folyamán.
A leltározásban ugyancsak hiányosságok figyelhetők meg. Egyrészt gyakorta a restaurálás előtt leltározták a különböző darabokat, így egy kiegészített korsónak akár több leltári száma is lehet. Olyan is előfordult, hogy a meg nem tisztított, cementálódott rétegre vezették fel a leltári számot, amely így könnyen lepattogozhat, elmosódhat vagy elveszhet. Czene András külön megemlítette a leltári adatbázisokban jelentkező hibákat, hiátusokat is.

A KÖSZ által végzett elsődleges feldolgozás az említett példák nyomán minden kétséget kizárólag hiányos és hanyag munka, Czene András szavaival: "A következmény egyértelmű, szakszerűtlen, dilettáns munka, mindez dokumentáció és felelősök nélkül." Azt azonban nem tudtuk meg, hogy a kétségtelenül rosszul feldolgozott anyag mekkora része a teljes átadott anyagnak. Czene András nyilatkozata is ellentmondásokat tartalmaz. A KÖSZ mint megszüntetett szervezet további feldolgozásra és tudományos feladatok ellátására adta át az anyagot, amelyben viszont éppen a feldolgozás hiányosságait kifogásolják.

Ellentmondásos a teljesítményalapú elszámolás

A sajtótájékoztató második felében a KÖSZ által a feldolgozásra kötött szerződésekről volt szó. "A restaurálásra, valamint régészeti feldolgozásra a Szakszolgálat úgy szerződött le különféle intézményekkel, hogy még nem volt tudatában annak, mi is lesz a megrendelés tárgya." Így fordulhatott elő az, hogy egy intézmény ugyanannyi pénzt kapott három láda, valamint pár darab tárgy restaurálása esetén. A PMMI igazgatója konkrét példát is hozott a feldolgozás ellentmondásaival kapcsolatban. Az egyik alvállalkozó ugyannyi pénzt vehetett fel 694 zacskó kerámia restaurálása és leltározása után, mint egy másik 187 zacskó lelet feldolgozása után, ami "semmiképp sem tekinthető egy teljesítmény alapú elszámolásnak".

A számok valóban azt mutatják, hogy az egyik intézmény közel négyszer annyi munkát végzett, mint a másik. Egy tárgy restaurálásának folyamatát azonban sok tényező határozza meg. A példában említett kerámia esetében a mennyiségen túl figyelembe kell venni azt, hogy milyen mértékben szennyezett a kerámia, elég a mosás, vagy vegyi és mechanikai tisztításra is szükség van-e. A mellékelt fényképfelvételen is jól látszik, hogy a mechanikai tisztítás sokkal aprólékosabb és hosszabb munka, mint az egyszerű mosás. Ezenkívül számít a rongálódás mértéke is, illetve hogy a restaurálandó anyag sok apró darabból áll-e, vagy viszonylag épen, nagyobb darabokban maradt ránk. Ezt a szempontot a kiegészítésnél is figyelembe kell venni, hiszen egy kevés, nagyobb darabokból álló kerámiát nyilván rövidebb idő alatt ki lehet egészíteni, mint egy több, apróbb darabokból állót. A festett kerámia restaurálása is valószínűleg több munkaórába kerül, mint egy egyszerű, díszítetlen házi kerámiáé. A kerámia mellett nem szabad elfeledkezni az előkerült emberi vagy állati csontok, a fémek vagy az üveg mennyiségéről és állapotáról sem. A fentebb említett körülmények természetesen lelőhelyenként változnak, így egy egységes általánosító rendszer szerint szinte lehetetlen a feldolgozás teljesítményalapú elszámolása.

Ami biztos

Czene András szerint a KÖSZ nem használta ki a rendelkezésére álló hatalmas anyagi keretet, amely kivételes lehetőséget biztosított számára a kulturális örökség megvédésére. Gulyás Dénes országgyűlési képviselő a sajtótájékoztatón elmondta, hogy vezetésével az albizottság is fontosnak tartja a KÖSZ tevékenységének vizsgálatát, így ezt a témát a bizottság a tervek szerint már decemberben napirendre tűzi.

A bemutatott példák alapján összességében elmondható, hogy a KÖSZ felelőssége a feldolgozás hiányosságaival kapcsolatban egyértelmű, habár ezen példák arányairól nem kaptunk felvilágosítást. A teljesítményalapú elszámolás bevezetése a feldolgozással kapcsolatban pedig egy komplex, nem általánosító és folyamatosan ellenőrzött rendszert igényel, amely azonban tovább lassítaná a munka folyamatát.

Többet szeretnél tudni?

Olvasd el a Népszava, a Heti Válasz cikkét!