©2011 magyarmuzeumok.hu Minden jog fenntartva.

Örökségvédelmi elismerések

A Kulturális Örökség Napjai rendezvénysorozat keretében 2013. szeptember 20-án Kőszegen és szeptember 21-én Budapesten átadásra kerültek a belügyminiszter által adományozott örökségvédelmi elismerések és jutalmak.

A Régészeti örökségért Schönvisner István-díjat évente egy személy kaphatja meg, a Schönvisner István-emlékérmet pedig négy személy vagy szervezet. Az elismerések átadása előtt szakmai kuratórium véleményezte a jelöléseket. A szakembereket a Belügyminisztérium Örökségvédelmi Főosztálya, a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központja, a Magyar Régész Szövetség, a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat, a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége, a Pulszky Társaság Magyar Múzeumi Egyesület valamint az Emberi Erőforrások Minisztériuma Kultúráért Felelős Államtitkársága delegálta. Az elismeréseket Dr. Szaló Péter helyettes államtitkár, a Belügyminisztérium Területrendezési, Építésügyi és Örökségvédelmi Helyettes Államtitkárságának vezetője adta át.

Az ünnepségen Schönvisner István-díjat kapott Dr. Jerem Erzsébet régész, a történettudomány kandidátusa, a Hallstatt- és La Tène-kor, valamint a környezet-és tájrégészet specialistája, az Archaeolingua Kiadó vezetője és egyik alapítója. Jelentős részt vállalt a százhalombattai Régészeti Park vaskori egységeinek kialakításában, a Park kiállításvezetőjének publikálásában és az Oktatónapok létrehozásában. A Százhalom Alapítvány kuratóriumának elnöke. Részt vett a Szeleta bemutatóhely, Régészeti Park és látogatóközpont koncepciójának, valamint a soproni látogatóközpont terveinek kidolgozásában. Felsőoktatási tevékenységét többek között a Miskolci Egyetem Ős-és Ókortörténeti tanszékén végezi, de hosszabb ideig oktatott külföldi egyetemeken is.

Schönvisner István-emlékéremben részesült Fülöp András régész, a Nemzeti Örökségvédelmi Központ főmuzeológus osztályvezetője, akinek szakterülete a középkori-, kora újkori-, újkori épületrégészet és műemlékvédelem. 1995-ben készített diplomamunkájában a visegrádi kápolna és az északkeleti palota fémleleteit dolgozta fel. A Régi Épületek Kutatói Egyesületének és a Magyar Régész Szövetségnek alapító tagja. Az 1990-es évek második felétől például a csévharaszti templomrom, a korláti templom, és a veszprémvölgyi apácakolostor feltárásán dolgozott. A 2000-es évektől feltárásvezetőként irányította többek között a töki templomrom, a sümegi püspöki palota, a siroki vár és a veszprémi Szent Mihály székesegyház kutatását.

Greman István hosszú ideje erőfeszítéseket tesz a lakóhelyén és annak környékén található kulturális örökségi elemek, régészeti és történeti értékek védelméért. 2009-ben Dabas külterületén 90 darabból álló bronz ékszerleletet talált. A feltárás során a Vatya- kultúra urnatemetkezéseit és szarmata objektumok maradványait azonosították. 2010 tavaszán közreműködésével a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságának régészei tudomást szereztek egy Felsőbesenyő mellett található eddig ismeretlen lelőhelyről, ahol fegyver- és ékszer mellékletekkel ellátott 10. századi sírokat tártak fel. 2011-ben nem kis részben az ő hatására több lakossági bejelentést tettek a térségből, amelyeknek eredményeképp egy új honfoglalás kori tarsolylemez került elő. (Bugyi- Felsővány lelőhelyen)

Dr. Költő László régész, vegyészmérnök, a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága nyugalmazott múzeumigazgatója. Szakterülete az avar- és honfoglalás kori régészet, az iparrégészetnek, archeometriai kutatásoknak is specialistája. Nevéhez fűződik Vörs-Papkert B temető feltárása és a somogyfajszi Őskohó Múzeum létrehozása. Kiemelt szerepet játszott a Kis-Balaton Somogy megyei területének átfogó kutatásában. Többek között a Magyar Régész Szövetség, a Régészeti és Művészettörténeti Társulat, a PAB Régészeti Bizottság és a VEAB Iparrégészeti és Archeometriai Munkabizottság tagja. Számos konferencián előadóként vett részt, például a heidelbergi archeometriai világkongresszuson és az Új Delhiben tartott régészeti világkongresszuson.

Kürtösi Brigitta Mária festő-restaurátor művész, képzőművész, aki festő-restaurátor szakon végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. Számos mozaikdíszítmény-, falkép- és vászonkép restaurálás fűződik nevéhez. 2008-tól az ICCM International Commitee for the Conservation of Mosaics tagja. 2010-ben a Magyar Restaurátorkamarába - Magyar Restaurátorok Egyesületébe lépett be. 2010-ben az aquincumi helytartói palotában található egyik 3. század eleji mozaikpadló töredéket konzerválta ez diplomamunkája, amelyért ICOMOS Diplomadíjat kapott. Egyik legkiemelkedőbb műve a balácai mozaik rekonstrukciója. Az uniós támogatásnak köszönhetően a 70 m2-es és több mint 700 ezer darabból álló padlómásolat 2011-2012-ben feszített munka során készült el.

A régészeti lelőhely és a műemléki érték védetté nyilvánításáról szóló rendelet alapján a belügyminiszter jutalomban részesíti a régészeti feltáráson kívül előkerült régészeti lelőhely- és lelet megtalálókat. A jutalmakat Dr. Felkai László közigazgatási államtitkár, a Belügyminisztérium Közigazgatási Államtitkárságának vezetője adta át. Ez évben hét személy vehette át az elismerést. A jutalmazottak olyan lelkiismeretes magánemberek, akik lakóhelyükön és annak környékén a régészeti örökség védelme érdekében tevékenykednek. A szakma számára eddig ismeretlen lelőhelyek azonosításán kívül a felszínen észlelt leletek összegyűjtése és múzeumoknak való átadása fűződik nevükhöz.

Béres Sándor az elmúlt években terepbejárásai alkalmával Pest, Nógrád, és Heves megyében számos középső és felső paleolit nyíltszíni lelőhelyet, nyersanyagforrást és fiatalabb őskori lelőhelyet talált. A Cserhát térségében sok ismeretlen lelőhelyet fedezett fel. A Magyar Nemzeti Múzeum paleolit tervásatásain is dolgozott, és publikációkat jelentet meg. Állandó résztvevője a 2010 óta évente megrendezett Kőkor Kerekasztal Konferenciának.

Farkas Péter Pázmándfalu Réti-földeken a Pázmándi-érnél késő bronzkori (valamint római és Árpád-kori) telepet és hozzá kapcsolódó, a Kisalföldön egyedülálló bronz kincs- együtteseket talált. A lelet tudományos szempontból olyan fontos, hogy az ELTE-BTK tervásatást szervezett a lelőhely további kutatására. A leletek az Országházban megrendezett Megmentett örökség című kiállítás tárgyai között is szerepeltek.

Horváth Győző felkutatta a középkori és újkori forrásokat, amelyek segítségével azonosítani lehetett Iharos település középkori templomának helyét. A megyei múzeum régészei feltárásokat folytattak a területen, amelyek során megtalálták az Árpád-kori többször átépített templom részeit és impozáns leletanyagot (gótikus bronzkeresztet, harangdarabokat, pénzeket és ékszereket) hoztak felszínre.

Izsai József részt vett Makó Dáli-ugar lelőhely kutatásán, amelyre az M43 autópálya megelőző feltárásán került sor. Ekkoriban Makó külterületén, Rákos határrészletben - talajművelés közben - bronzkori tárgyakat talált. A bronzöntecs-, sarló-, és kard töredék minősége arra utal, hogy a késő bronzkor 400-450 éves periódusából származó depóleletről van szó. A lelet jelentőségét az adja, hogy segítségével a helyi deponálási szokásokról szerezhetünk információkat.

Lakatos Csaba Pázmándfalu Réti-földeken az említett késő bronzkori (valamint római és Árpád-kori) telepet és hozzá kapcsolódó, a Kisalföldön egyedülálló bronz kincs- együtteseket fedezte fel. Kis- Gyánton, a Vezseny ér mellett elhelyezkedő római telep épületnyomait azonosította és értékes ékszerleletet talált. Tevékenysége révén vált ismertté Nyalka lelőhelyről egy igen jelentős avar kori viseletielem depó.

Péntek Attila évek óta terepbejárásokat folytat Pest és Nógrád megye területén, így sok középső és felső paleolit nyíltszíni lelőhelyet, nyersanyagforrást és fiatalabb őskori és középkori lelőhelyet talált. Cserhát térségében is sok ismeretlen lelőhelyet azonosított. Legjelentősebb eredménye a Szécsénke Kis Ferenc hegyen lévő archaikus nyíltszíni Szeleta lelőhely felfedezése. Publikációkat ír és a Magyar Nemzeti Múzeum paleolit tervásatásain aktív résztvevő.

Várvizy János Péter Somogyszobról és térségéből gyűjtött leleteket, amelyeket átadott a kaposvári múzeumnak. Számos lelőhely azonosítása fűződik nevéhez. Somogyszob- Béri dűlőn őskori és középkori telepeket, Somogyszob-Kácsmónán őskori és római kori telepet, Somogyszob- Kisküvölgyön halomsírokat fedezett fel. Egyik fő eredménye a Szenta- Balátaváron lévő vár azonosítása. A felsoroltakon kívül számos leletet is talált.