Érmész konferencia Szegeden

A numizmatika és a társtudományok

Mi köze a csillagászatnak vagy a vallástörténetnek a numizmatikához? Mi történik a régész által megtalált érmével, amíg a numizmatikus asztalára nem kerül? Az októberi szegedi numizmatikai konferencián számtalan hasonló kérdésre keresték a választ.

Cikk küldése

e-mail:

1993-ban dr. Nagy Ádám muzeológus kezdeményezésére éppen Szegeden vette kezdetét az a konferenciasorozat, amely a hazai numizmatikai kutatások eredményeit, problémáit hivatott megtárgyalni. Már kezdettől fogva az volt a szándék - és ezt jelzi a rendezvény elnevezése is -, hogy ne kizárólag a szűken vett érmész szakma fóruma legyen, hanem biztosítsa a közvetlen párbeszéd lehetőségét mindazon szakemberek számára, akik kutatásaiban szerepe van a pénztörténeti emlékanyagnak, továbbá feltárja, milyen más tudományágak eredményeiből, módszereiből meríthet, ismereteit bővítendő, az éremtan. A rendezvény sikerét jelzi, hogy a Magyar Numizmatikai Társulat más és más partnerintézményekkel, rendszerint múzeumokkal együttműködve (Déri Múzeum, 1995; Jósa András Múzeum, 1997; Magyar Nemzeti Múzeum, 1999; Janus Pannonius Múzeum, 2002; Székesfehérvári Városi Levéltár, 2004; Magyar Közgazdasági Társaság Pénzügyi Szakosztálya, 2008) már nyolcadik alkalommal szervezte meg a konferenciát. A jelen rendezvény házigazdája és fő szervezője a Móra Ferenc Múzeum, elsősorban pedig fiatal numizmatikus munkatársa Ujszászi Róbert, valamint a már nyugállományba vonult, de még mindig aktívan dolgozó dr. Nagy Ádám. A konferenciát a múzeum tudományos igazgatóhelyettese, dr. Horvát Ferenc nyitotta meg.

Az első előadó, dr. Nagy Ádám korunk múzeumának helyzetét elemezte a tradíció és a megújulás jegyében. Míg egyik oldalon ott a szándék és törekvés minél látványosabb és "látogatóbarátibb" programokra, a másik oldalon mintha elfelejtkeznénk arról a hosszú útról, amely a bemutatót megelőzi: a gyűjtés, konzerválás, dokumentálás, feldolgozás olyan alapfeladatok - voltak és maradnak -, amelyek nélkül nem múzeum a múzeum. Ezt a muzeológia gyakorlati problémáit tárgyaló előadást követte Somorjai László (Szent István Egyetem) beszámolója egy éremkiállítás tanulságairól.
A numizmatika egyik alapvető vizsgálati módszere a verőtőelemzés. Dr. Kiss József Géza (Szegedi Tudományegyetem) egyszerű és viszonylag könnyen hozzáférhető számítástechnikai lehetőségeket mutatott be a verőtövek azonosítására.
Nagyon érdekes és tanulságos előadás volt dr. Tóth Csabáé (Magyar Nemzeti Múzeum) arról, mi történik egy kivételesen szerencsés körülmények között előkerült (hiteles régészeti feltárás) éremkinccsel, mielőtt a numizmatikus asztalára kerül. Az érmek feldolgozása ugyanis nem a pénzek azonosításával kezdődik - kellene hogy kezdődjön - hanem az előkerülési körülmények vizsgálatával.

A konferencia több előadása is a pénztörténet - gazdaságtörténet területével foglalkozott: Buza professzor úr (Miskolci Egyetem/Corvinus Egyetem) a tiroli tallérok hódoltságkori népszerűségének okaival, dr. Ulrich Attila (Jósa András Múzeum) a pénzárfolyamokkal és -spekulációval a Szepesi Kamara területén a 17. század második felében, dr. Krankovics Ilona a 18-19. századi Debrecen kereskedői vállalkozásaival. Dr. Garami Erika (Magyar Numizmatikai Társulat) újszerű és érdekes megközelítésből vizsgálta a dualizmuskori Magyarország pénzügyeit, a szépíró és egyben parlamenti képviselő, Mikszáth szemszögéből. Dr. Szemán Attila (Központi Bányászati Múzeum) egy sajátos pénzfajta, a bányapénzek használatáról beszélt.
Dr. Torbágyi Melinda (Magyar Nemzeti Múzeum) a dunántúli kelta pénzverések egy csoportjának kronológiai helyzetét tárgyalta egy nemrégiben előkerült észak-itáliai éremlelet fényében, melynek nyomán a régóta vitatott ún. noricumi-tauriscus és velük kapcsolatos típusok keltezése végre revideálható lett. Ujszászi Róbert (Móra Ferenc Múzeum) előadása a szegedi kispénz kapcsán egy egész sor problémát vetett fel az Anjou-kori pénzverés szervezeti hátteréről.
A falerisztika témakörében dr. Lakatos Sarolta (Jósa András Múzeum) és dr. Pandula Attila (ELTE) tartott előadást. Dr. Rainer Pál (Laczkó Dezső Múzeum) előadása az első világháborús jelvények témaköréből a történeti muzeológiának egy sajátos területét érintette. Két előadás foglalkozott az éremművészettel, a Magyar Nemzeti Galéria Éremtárának fiatal munkatársa, Tokai Gábor a 20. századi magyar érmészet nagy öregjének, a majd százéves Búza Barnának munkásságát elemezte, Lapis András szegedi szobrászművész pedig az alkotó szemszögéből beszélt az emlékérem megszületésének rögös útjáról.

Végezetül pedig azt a két előadást kell megemlíteni, mely az eddigiekhez képest teljesen új területeket érintett, a vallástörténetet és a csillagászatot. Dr. Petrovics István (Szegedi Tudományegyetem) előadása a numizmatika védőszentjének tartott Szent Eligius középkori magyarországi kultuszát tárgyalta. Maróti Tamás (Magyar Numizmatikai Társulat) pedig sajátos szemszögből vizsgálta a középkori magyar pénzeket: lehetséges-e, hogy bizonyos ábrázolások megjelenése csillagászati eseményekre (napfogyatkozás, bolygóegyüttállás, üstökös megjelenése) reflektált. Ezek a jelenségek ugyanis szemmel is jól láthatók, rendszerint ijesztő és fenyegető képzeteket keltenek az emberekben, olykor nagy változások hírnökei, és így nem kizárt, hogy a pénzérméken is megörökítették őket. Ha viszont ez igaz, akkor a jól keltezhető csillagászati jelenség révén a pénzek időrendje is pontosítható.

A tartalmas és jó hangulatú konferencia egészét élénk viták és hozzászólások kísérték, jelezvén a hallgatóság érdeklődését és a megoldandó problémák sokaságát. A konferenciát támogató számos intézmény közül a Magyar Éremgyűjtők Egyesületét emelem ki, mely most is igazolta, hogy a gyűjtői tevékenység nem puszta üzlet, hanem valódi érdeklődés múltunk iránt, mely ezekben az apró tárgyakban testesül meg.

A numizmatika és a társtudományok VIII. konferenciát Szegeden 2009. október 7-9. között a Móra Ferenc Múzeum, Magyar Numizmatikai Társulat, Magyar Éremgyűjtők Egyesülete rendezte.


A cikk szerzője, Dr. Torbágyi Melinda a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtárának főosztályvezetője, numizmatikus-szakmuzeológusa.