©2011 magyarmuzeumok.hu Minden jog fenntartva.

A vidéki múzeumok pénzügyi helyzetének változásai

Kócsáné Horváth Erika előadása a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetségének 2014. március 3-án megrendezett konferenciáján hangzott el.

Az elmúlt időszakban a vidéki múzeumok jelentős átalakuláson mentek keresztül szervezeti és gazdasági szempontból is, amelyek rendkívül nagy feladatot róttak a megyei múzeumi szervezetekre. A szervezeti és gazdálkodási változások alakulását a 2010. és a 2013. év adatai alapján hasonlítottam össze.

Az intézmények a kormányváltás évében megyei múzeumokként működtek a megyei önkormányzatok fenntartásában. A megyei önkormányzatok költségvetési támogatása[1] 2010. évben 3.992 millió forint volt. Sajnos a normatív finanszírozás összességében a kulturális területre terjedt ki, ezért a múzeumok részére biztosított központi támogatás és az önkormányzati kiegészítése nem mutatható ki egyértelműen.

A támogatásokon felül a múzeumok 4.001 millió forint saját bevétellel és 1.392 millió forint átvett pénzeszközzel, összesen 9.385 millió forinttal biztosították a működésüket. Az átvett pénzeszközökből a pályázati forrás 314 millió forintot tettek ki.

Ugyanebben az évben az országos múzeumok[2] közül a nyolc legnagyobb összesen 16.591 millió forintból gazdálkodott, amelynek megoszlása 6.443 millió forint saját bevétel, 6.117 millió forint támogatás és 4.031 millió forint átvett pénzeszköz. A saját bevételek 3 milliárd, míg az átvett pénzeszközök 2,7 milliárd forint régészeti bevételt tartalmaznak, amelyet a Magyar Nemzeti Múzeum 2010 augusztusában vett át feladatként az akkor megszüntetett KÖSZ-től.

A támogatások mértéke jelentősen - 53 %-kal - magasabb az országos múzeumoknál, mint az akkor még megyei múzeumként működő intézményeknél. Ugyanez a helyzet, ugyan kisebb mértékkel,  a pályázati források - 36 %-kal magasabbak - tekintetében is.

A pályázati források alakulását a 2010. évben a következő diagram mutatja be.

A megyei önkormányzatok konszolidációját követően 2012. január 1-től a megyei intézmények, így a múzeumok központi költségvetési szervekké váltak. Az állami támogatásukat eredeti előirányzatként 3.228 millió forinttal állapította meg az akkori fenntartó, amely az előző évhez képest 724 millió forinttal alacsonyabb volt. Mint központi költségvetési szervek az Alfa pályázati forrástól is elestek.

2013. január 1-től a múzeumok visszakerültek önkormányzati fenntartásba, de már nem korábbi szerkezetben, hanem a megyei múzeumoktól leváltak a megyei településeken lévők, és azok a települési, míg a megyei hatókörrel rendelkező városi múzeumok a megyei jogú városokhoz. (kivéve Pest, Komárom-Esztergom)

A múzeumok állami támogatása 2013. január 1-től már múzeumonként részben a költségvetési törvényben, részben rendeletben került meghatározásra. Ebből a megyei hatókörűek 2.400 millió Ft, míg a települések által fenntartottak 910 millió Ft összeg állami támogatással gazdálkodhattak.

A megyei jogú, valamint Szentendre és Tata városok kiegészítése 828 millió Ft volt, amely a 3.180 millió Ft saját bevétellel együtt képezte a korábban megyei múzeumként működő intézményeket.

A települési önkormányzatok kiegészítése 27 % (a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége tagjainak tájékoztatása alapján) volt, amely csak 7 %-kal alacsonyabb a megyei jogú városok kiegészítésétől.

A 2010. évben az örökségvédelmi törvény módosításának célja, hogy a régészeti ásatások - a nagyberuházások kivételével – visszakerüljenek a megyei múzeumokhoz. Ez a módosítás nemcsak a múzeumi bevételek, hanem a szakmai munka szempontjából is jelentős változást eredményezhetett volna, de sajnos ezt pénzügyi oldalról a 2013. évi megyei hatókörű városi múzeumi saját bevételek nem támasztják alá.

Bár a 2013. évi költségvetési támogatások elmaradnak a 2012. év előttitől, a tervezés szempontjából az ezen a jogcímen realizálható bevételek kiszámíthatóbbá váltak. Sajnos az önkormányzati kiegészítések nagymértékben függnek az adott város/település bevételszerző képességétől, ezért az egyes múzeumok támogatásában igen nagy szórás tapasztalható.

Ugyanez nem mondható el a saját bevételek tekintetében. Ezen a jogcímen nagy a bizonytalanság, amely jelentős mértékben a régészeti bevételekkel hozható összefüggésbe. Elmondható tehát, hogy a 2010. évi jogszabályi változások - és az azt követő módosításaik – jogszabályi szinten ugyan a területileg illetékes múzeumok részére átadták az „ásatási jogot”, de a valóságban a központosított szerep nem szűnt meg, csak átalakult[3].

A pályázati források kihasználásában a vidéki múzeumok - szemléletváltás következtében – nagyobb arányban részesednek, mint a 2010. évben. Köszönhető ez annak, hogy a 2013-as évben már lehetett az ALFA programra újból pályázni, amely 300 millió forint többletforrást jelentett a települési önkormányzatok által fenntartott múzeumoknak.[4]

Összességében elmondható, hogy a 2012-es, központi költségvetési szervként működő év után a vidéki (jelentős részben a korábbi megyei múzeumok) pénzügyi helyzete kiszámíthatóbb lett. Ez köszönhető a pályázati források nagyságának, valamint jobb kihasználásának. Ugyanakkor az országos múzeumok állami támogatása akár a gyűjtemény nagyságára, akár a foglalkoztatottak arányára vetítjük, jelentős mértékben magasabb, mint a vidéki múzeumoké.

[1] Jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeumnak van országosan kiterjedő joga a régészeti feltárásokra

[2] Forrás: http://www.magyarmuzeumok.hu/tema/1468_alfa_program_uj_neven

[3] Saját összeállítás az önkormányzati honlapokon közzétett adatok, valamint az MVMSZ részére megküldött adatszolgáltatás alapján

[4] Forrás: a múzeumi honlapokon közzétett adatok (Szépművészeti Múzeum esetében 2009. évi az utolsó)