Derkovits Wanted

LAPPANGÓ

Derkovits Gyula életművének lappangó darabjainak felkutatására indított kezdeményezést Derkovits Wanted néven a Magyar Nemzeti Galéria az 1934-ben elhunyt művész életmű-kiállításához kapcsolódva.

MTI - MMO 2014-05-27 13:40
Cikk küldése e-mail:

Július 27-ig látható a Nemzeti Galériában Derkovits Gyulának, a két világháború közötti magyar képzőművészet egyik legjelentősebb alakjának munkásságát bemutató tárlat. A mintegy kétszáz Derkovits-művet – festményeket és grafikákat egyaránt – felvonultató kiállítás korabeli magyar festők, grafikusok és fotóművészek, továbbá német, osztrák, lengyel, cseh és szlovák alkotók munkáival egészül ki, világosan rajzolva meg Derkovits Gyula korszakalkotó művészetének hazai és nemzetközi kontextusát – tájékoztatta az MTI-t a Nemzeti Galéria.

 

Egy lappangó mű: Külvárosi részlet

Mint közölték, a kiállítás a lappangó Derkovits-művekre is felhívja a figyelmet. Derkovits Gyula 1934-ben bekövetkezett halála után rövid időn belül életművének jelentős része magán-, illetve közgyűjteményekbe került, amikor azonban Körner Éva művészettörténész 1968-ban megírta Derkovits-monográfiáját, már nem találta meg az életmű több fontosabb darabját, így tanulmányában lappangónak tüntette fel őket.

 

Bár azóta kerültek elő újabb művek, a festő több kiemelkedő alkotása a mai napig nincs meg. A hiányzó képekből a kiállítás kurátorai, Bakos Katalin és Zwickl András művészettörténészek egy 22 tételes válogatott "körözési listát" állítottak össze abban a reményben, hogy a kiállítás kapcsán a lappangó művek nyomára lehet bukkanni – közölte a múzeum.


A keresett művek archív fotókkal illusztrált listája itt tekinthető meg.

 

Utoljára a Ferenczy-életmű kiállításon indított a Magyar Nemzeti Galéria Wanted akciót. (Ferenczy Károly gyűjteményes kiállítása – 2011. november 30–2012. június 3.) Ekkor az felhívás nyomán a Ferenczy-életmű két kiemelkedő darabja bukkant fel, ráadásul az egyik festményt a kiállítás utolsó heteire sikerült a kiállításra elhozni, így a nagyközönség is megtekinthette. Ez a mű Ferenczy Károly Gyermekek pónikon című, 1905-ben született alkotása volt, amely hosszú ideig, minden bizonnyal több mint száz évig kanadai magántulajdonban volt, és 2012-es előkerülése igazi szenzációnak volt tekinthető. A művet a magyar közönség ezelőtt még soha nem láthatta, még a szakma előtt is ismeretlen volt. A festmény 1905-ben Nagybányán készült, és Ferenczy Noémit és Bénit ábrázolja kis pónikon lovagolva, egy napsütötte erdei tisztáson.

 

A másik mű, ami előkerült az 1907-ben készült Séta című festmény, mely ugyancsak Ferenczy két kisebb gyermekét, Noémit és Bénit örökíti meg a Nagybánya közeli Izvorán. Ennek előkerülése kalandos: a művet először az 1908-as nemzeti szalonbeli MIÉNK (Magyar Impresszionisták és Naturalisták Köre) kiállításán mutatták be. A korabeli sajtó nagy elragadtatással fogadta a képet és a tárlat egyik legjelentősebb darabjának értékelte. A festményt első tulajdonosa, Majovszky Pál, a kultusztárca vezetője, neves műgyűjtő egyenesen a tárlatról vásárolta meg, majd 1913-ban a Greiner-család tulajdonába került. A kiállítás előkészítése során egy magyarországi gyűjtő szolgált izgalmas és megdöbbentő adatokkal a kép jelenlegi hollétére vonatkozóan. A Duna TV Fiam, a miniszterelnök (2005, rend.: Demian József, Józsa Erika) címen sugárzott dokumentumfilmjében figyelt fel Nick Greiner – Ausztrália máig egyetlen nem ausztrál születésű, 1988–1992 közötti miniszterelnöke – rezidenciájának falán lévő festményre. A filmből kiderült, hogy a család 1956-ban hagyta el Magyarországot, és telepedett le Ausztráliában. Ezt követően a Magyar Nemzeti Galéria felvette a kapcsolatot Nick Greiner úrral és neki köszönhető, hogy most egy jó minőségű színes felvételen a szakma ismerheti e páratlan képet.

 
Az Erimtan Múzeum Ankarában
 
Baselitz. Újrajátszott múlt
    Muzeumok.hu Rss betöltése...