100 éve tört ki
NAGY HÁBORÚ
Az első világháború kitörésének mai, századik évfordulóján kezdetét veszi az állami programsorozat, a fővárosi operaházban és a Hadtörténeti Intézet és Múzeumban is tartanak megemlékezéseket.
Fegyverek közt hallgatnak a múzsák címmel tartják az első világháborús állami centenáriumi programsorozat nyitórendezvényét hétfő este, a Magyar Állami Operaházban. Az esten - amelyen arról is megemlékeznek, hogy a világháború kitörése miatt 1914 szeptembere és 1915 márciusa között bezárták az Operát - Gabriel Fauré Requiem és Gustav Mahler Dal a Földről című műve mellett részletek hangzanak el Babits Mihály, Csáth Géza, Karinthy Frigyes, Krúdy Gyula és Szép Ernő alkotásaiból, Papp János honvéd naplójából, valamint Teleki Béla és Tóbiás Ernő honvédek leveléből.
Az a bizonyos 100 évvel ezelőtti távirat az Első világháborús
centenárium Facebook-oldaláról
"Ausztria és Magyarország ennélfogva jelen pillanattól kezdve Szerbiával szemben
hadiállapotban levőnek tekinti magát."
A budai Várban lévő Hadtörténeti Intézet és Múzeumban délután tartja megemlékezését a Honvédelmi Minisztérium (HM) és a Magyar Posta Zrt. Bemutatják az I. világháborús tüzérségi lövedékek a győri Magyar Ágyúgyár lőteréről című kiállítást, és ünnepélyesen forgalomba bocsátják a Magyar Posta első világháborús emlékbélyegét. Az ünnepségen beszédet mond Kun Szabó István vezérőrnagy, a minisztérium társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára, továbbá köszöntőt mond Kovács Vilmos, a múzeum parancsnoka és Sárközy Ágnes, a Magyar Posta Zrt. kiskereskedelmi és üzleti támogatási igazgatója.
Ezen a napon indítják el A Nagy Háború kisembereinek hőstettei címmel a hősök naptárának internetes oldalát. A www.hungarianarmedforces.hu oldalon található naptárban egy-egy napra kattintva található meg az a magyar hős, aki 100 éve az adott napon valamilyen különleges fegyvertényt vagy haditettet hajtott végre. A magánkezdeményezésből a HM közreműködésével indított felület szerkesztőinek célja, hogy bemutassák azokat a mostanra feledésbe merült katonákat, akik példát mutattak helytállásból, bátorságból vagy néha az önfeláldozásig terjedő bajtársiasságból.
Száz évvel ezelőtt, július 28-án üzent hadat az Osztrák-Magyar Monarchia Szerbiának, miután egy hónappal korábban egy szerb diák, Gavrilo Princip merényletben megölte a Szarajevóba látogató trónörököst, Ferenc Ferdinándot és feleségét. A konfliktus egy hét alatt világháborúvá terebélyesedett, a háborúba augusztus 4-ig a Monarchia oldalán Németország, Szerbia oldalán Oroszország, majd Franciaország és Nagy-Britannia is belépett, és 1917-ben hadat üzent a központi hatalmaknak az Egyesült Államok is.
A négy évig tartó világháború a korábbi háborúkhoz képest elképzelhetetlen pusztulást okozott: 10 millióan haltak meg, 20 millió volt a sebesültek száma, a polgári lakosságot mérhetetlen szenvedés sújtotta, és egy olyan békerendszert hoztak létre, amely magában hordozta a következő világháború csíráját.
