Vidéki kulturális esélyteremtés: újratöltve

TERV

A magaskultúra zömmel fővárosi intézményrendszerének támogatása mellett nem szabad lemondani a vidéki kulturális esélyteremtésről - hangsúlyozta Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár a Kulturális Alapellátás és Közösségfejlesztés Kerekasztalán.

Cikk küldése

e-mail:

A kulturális alapellátási szolgáltatórendszer kiépítésének célja, hogy Magyarországon mindenki hozzáférhessen a társadalmi felemelkedést segítő minőségi kulturális értékekhez, valamint részt vehessen kulturális javak megteremtésében - fogalmazott az államtitkár, aki szerint mindez hozzájárulhat a középosztály szélesítéséhez.

A minisztérium a témával összefüggésben idén ősszel, a kerekasztal következő ülésén szeretne konkrét vállalásokat megfogalmazni a szakmai szervezetekkel együttműködésben - mondta el Hoppál Péter, aki szerint Magyarország alaptörvényéből - amely előírja, hogy minden állampolgárnak joga van a művelődéshez - is levezethető a kulturális alapellátás fontosságának gondolata.

Závogyán Magdolna kultúráért felelős helyettes államtitkár az eseményen a kulturális alapellátás két alappilléreként a kulturális szolgáltató intézmények - közgyűjtemények, múzeumok, színházak - hozzáférhetőségének megkönnyítését, valamint az értékteremtő, közösségfejlesztő kulturális programoknak a jelenleg sokszor közösség nélküli kisebb települések szintjén való megjelenését emelte ki. A kitűzött célok megvalósításához "aktív polgári cselekvésre", valamint a szakmai csoportok, a kulturális intézmények és az önkormányzatok összefogására van szükség, emellett fontos szerep jut a 2300 településen dolgozó mintegy 6 ezer kulturális közalkalmazottnak is.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által először tavaly szeptemberben összehívott kerekasztal mostani, harmadik ülésén több mint negyven szakmai szervezet képviselői három - művészeti, közművelődési és közgyűjteményi - munkacsoportba tömörülve fogalmazhatnak meg javaslatokat a célok megvalósításával kapcsolatban. A résztvevő szervezetek között van mások mellett a Magyar Könyvtárosok Egyesülete, a Magyarországi Tájházak Szövetsége, a Népművészeti Egyesületek Szövetsége, a Magyar Színházi Társaság, a Magyar Táncművészek Szövetsége, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége és a Központi Statisztikai Hivatal is.

Az államtitkár a szakmai munkacsoportok ülése után tartott összegzésében hozzátette azt is, hogy az értékes ötletek mellett felmerült problémák egy része más tárcákhoz tartozik, egyes kérdéseket pedig - köztük a kulturális életpályamodell kialakítását, a kulturális szférában dolgozó közalkalmazottak fizetésének emelését - más fórumokon igyekeznek rendezni.

A művészeti munkacsoport ülésén megfogalmazott javaslatokat Fekete Péter, a Békéscsabai Jókai Színház igazgatója ismertette. Mint fogalmazott, a kulturális alapellátás célja kell legyen, hogy minden gyerek rendszeresen eljusson egymásra épülő, a művészet szinergiáit bemutatni képes, korosztályának megfelelő művészeti programokra. Ennek érdekében a szakmai szervezetek szerint erősíteni kell az alapfokú művészeti iskolákat, valamint a művészeti képzésnek a közoktatásban betöltött szerepét.

Emellett javasolják a közszolgálati média fokozottabb bevonását, vagy akár egy önálló kulturális média létrehozását. Véleményük szerint fontos a megfelelő minőségi szűrők kidolgozása, valamint az is, hogy a Nemzet Kulturális Alapnál (NKA) létrejöjjön egy külön kollégium a kulturális alapellátás támogatására - sorolta a javaslatokat Fekete Péter.

A közgyűjteményi ágazat képviselőinek javaslatait Varga Benedek, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum igazgatója összegezte. A szervezetek a beszámoló szerint kiemelték egy előzetes helyzetfelmérés fontosságát, valamint annak szükségességét, hogy extra források legyenek elérhetők a diák- és nyugdíjas csoportok utaztatásához a különféle gyűjteményekhez.

Balázs Géza nyelvész, egyetemi tanár a közművelődési munkacsoport javaslatát ismertetve rámutatott: meg kell találni azokat az embereket, legyenek akár a mára sok helyen eltűnt falusi értelmiség még fellelhető képviselői, akiknek a segítségével egy-egy közösség, település eredményesen bevonható a kulturális alapellátás rendszerébe.

A szekció ülésén felmerült problémaként az is, hogy miközben szinte minden kistelepülésen van falunap vagy kisebb fesztivál, az igazán tartalmas, mindennapi kulturális élet megszervezése a legtöbb helyen komoly akadályokba ütközik.