„A Műcsarnok mögött egy keskeny földterületen megindulhat az építkezés”
Baán László nyilatkozata a The Art Newspaperben, egy brit művészeti magazinban "A budapesti múzeumigazgató kettős elképzelése egy új nemzeti múzeumra vonatkozóan" címmel jelent meg.
A Szépművészeti Múzeum főigazgatója, Baán László a The Art Newspaper újságírójának csak arról beszélt, amit már több hazai sajtótájékoztatón is elmondott: amikor kiderült, hogy a Szépművészeti Múzeum bővítése nem valósulhat meg, két új múzeumépület megteremtésére tett javaslatot – 150 millió euró értékben. A cikk mégis lényeges, hiszen angol nyelven ez az egyik legfontosabb összefoglaló arról, hogyan lehet a képzőművészet reprezentációját átalakítani a magyar fővárosban, az után, hogy februárban a Szépművészeti tervezett fejlesztése leállt. (Erről szintén beszámolt a The Art Newspaper áprilisi száma: 20. oldal.) A szövegből ráadásul az is kiderül, hogy a lap újságírói utánajártak, megvalósulhatnak-e a múzeumigazgató elképzelései.
„Azt javasoltam a kormánynak, hogy építsünk két új múzeumépületet – olvashatjuk Baán László szavait –, az egyikben a kortárs képzőművészet alkotásain keresztül mutathatnánk be a modern festészetet. A másik múzeum a magyar fotográfiának adna otthont. Az épületkomplexumok sajátos múzeumszigetet alkotnának, kiegészítve a meglévő Szépművészeti Múzeumot és Műcsarnokot; ahol a magyar és európai képzőművészet kulturális értékei és öröksége lenne látható.”
Baán elképzelése szerint a magyar képzőművészeti gyűjtemények segítségével, felhasználásukkal európai kontextusba helyezhető a hazai művészet, ezzel párhuzamosan pedig a magyar művészet és múzeumok a nagyobb nemzetközi figyelem fókuszába kerülhetnének.
Jelenleg az állami tulajdonban lévő képzőművészeti anyag két részre oszlik: a budavári királyi palotában, a Nemzeti Galéria falai között a magyar művészek alkotásai, a pesti oldalon, a Szépművészeti Múzeumban pedig az európai mesterek remekműveiből álló, nagy jelentőségű gyűjteményegyüttes található meg.
A főigazgató javaslatát a londoni Királyi Akadémia két nemrégen bemutatott magyar tárlatának példájával támasztotta alá: a június 30-án megnyílt Szemtanú: magyar fotográfia a 20. században (Eyewitness: Hungarian Photography in the 20th Century) című kiállítás, illetve a 2010-ben bemutatott Kincsek Budapestről (Treasures from Budapest) sikerével. Míg az első a magyar és a magyar származású fotográfusok nemzetközi jelentőségét emelte ki, addig a másik tárlatban – amely Szépművészeti Múzeum és a Nemzeti Galéria együttműködésében készült – a hazai és európai festők legjobbjai reprezentálták a magyarországi festményanyagot.
Baán László biztos benne, hogy ha a kétféle gyűjteményi anyag végleg egyesülhetne az új múzeumban, a magyar és nemzetközi művek együtt, egymást kiegészítve alkothatnának egy egységet. „Az újraegyesítés gondolata fontos argumentum a magyar művészet érdekében.” Ez az európai modell – a műveket nemzetközi kontextusba kell helyezni, nem pedig elválasztani egymástól. Ez utóbbi gondolat szovjet mintára valósult meg 1957-ben, amikor a magyar kormány elhatározta, hogy megalapítja a Nemzeti Galériát, megfosztva a magyar műalkotásokat a Szépművészeti Múzeumtól” – mondja Baán.
„Az új terv, mely Budapest múzeumi struktúrájának alapos átalakítását eredményezheti, az után született meg, hogy februárban a kormány leállította a Szépművészeti Múzeum 18 millió eurós fejlesztési projektjét. Baán azt az épületfejlesztést igen fontos modernizációs állomásnak tartotta, de a jobbközép Fidesz-kormány, mely a fejlesztésről szóló döntést követően kezdte meg működését, a projekt újragondolásáról határozott, annak kivitelezése helyett” – összegzi a The Art Newspaper újságírója a magyarországi előzményeket, majd így folytatja: „Az egyeztetések még csupán kezdeti szakaszban vannak ugyan, kormánykörökből származó sajtóértesülések szerint legalább egy múzeumépület helyszínére igent mondtak a döntéshozók Baán javaslatából: egy keskeny földterületen a Műcsarnok mögött megindulhat az építkezés.”
A főigazgató úgy jósolja, hogy a két új múzeumépület megvalósítása nagyjából 150 millió euróba kerülne. Amennyiben a kormányzat támogatja, Baán nemzetközi pályázatot hirdetne 2013-ban, hogy megtalálják a megfelelő építészeket; az épületek pedig 2017-re el is készülhetnének.
Baán László a cikkben arra is felhívta a figyelmet, hogy javaslatai olyan jelentős következményekkel járnának, amely megvalósításához szükség van minden érdekelt fél támogatására, együttműködésére, hiszen ez a magyar művészeti élet érdeke: „Remélem, hogy a terv támogatásra talál minden nagyobb politikai tényezőnél. Két évre van szükségünk az egyeztetéshez. A kormány, a főváros, a művészettörténészek, a média – mindenki egyetértésére, összefogására szükség van.”
